DÁVID IBOLYA, DR. az MDF vezérszónoka:
DÁVID IBOLYA, DR. az MDF vezérszónoka:
DÁVID IBOLYA, DR. az MDF vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Kedves Képviselőtársaim! Parlamentünk 1991-ben megalkotta a Polgári Törvénykönyv első, átfogó módosítását. A módosítás a tulajdonformák egyenrangúságának alkotmányos elvéből kiindulva, megszüntette a tulajdonformák korábban kialakított hierarchikus, egyes formákat előnyben részesítő rendszerét. A tulajdonjog intézményét a törvény egységesen kezeli, és eltörölte mindazokat az előjogokat és kedvezményeket, melyeket korábban a társadalmi tulajdon, ezen belül az állami és szövetkezeti tulajdon élvezett a magántulajdonnal szemben.
A tárgyalás alatt álló törvényjavaslat lényege a közfeladatokat ellátó szervezetek; közhasznú társaság, a köztestület és a közalapítvány polgári jogi jogalanyiságának megalapozása, ezen belül az alapítványra vonatkozó szabályozással szemben támasztott gyakorlati igények kielégítése és a gazdálkodószervezeteket érintő szerződési szabályok korszerűsítése.
E törvényjavaslat megvitatásával az Országgyűlés igazán nagy jelentőségű és igazán fontos kérdéssel foglalkozik, hiszen a magánjogi kódex minden ország jogrendszerében kiemelkedő szerepet tölt be. A törvényjavaslat címe nem is fejezi ki teljes mértékben a tervezett módosítás nagy jelentőségét, minősítésére inkább a "novella" kifejezést lenne célszerű használni.
A javaslatnak két fő szabályozási tárgya van. Ennek szemlélete bizonyos mértékig különböző. Míg az úgynevezett nonprofit szervezetek jogi személyiségének szabályozásával a törvényjavaslat úttörő vállalkozásba kezd, merész kísérletet tesz a hazai társadalmi folyamatoknak megfelelő, azokat kiszolgáló szervezeti keretek megteremtésére, addig a szerződési jogot érintő módosítások igazodnak az üzleti életnek a kiszámíthatóság iránti igényéhez, így kevésbé radikálisak és a fontolva haladás elvét követik.
A miniszter úr expozéjában részletesen és pontosan elemezte a közfeladatokat ellátó szervezeteket, ezért külön azokra nem térek ki, csupán néhány kérdést érintenék, főleg olyan kérdéseket, amelyekben helye lehet javító szándékú megjegyzéseknek.
Tisztelt Országgyűlés! Az első probléma valójában nem azzal kapcsolatos, ami a javaslatban szerepel, hanem azzal, ami hiányzik belőle vagy mellőle. A nonprofit, nem nyereségérdekű szervezetek polgári jogi szabályait a javaslat világosan, helyenként rendkívül találóan állapítja meg. E magánjogi alkotás azonban mégis csak torzó marad a vonatkozó adójogi és más pénzügyi jogi szabályozásra tett javaslat hiányában, ahogy ezt Tardos Márton úr említette.
Érthető és méltányolható az a kívánalom, hogy a nonprofit szervezetek gazdálkodásáról és adózásáról szóló törvények megalkotására az 1994. évi költségvetés elfogadásával, a jövő évi adópolitikai elképzelések körvonalazásával párhuzamosan kerüljön sor. Ezt jól szolgálja a törvény vonatkozó részeinek hatálybalépésére megállapított időpont: 1994. január 1-je.
A miniszter úr az expozéban említette a pénzügyi és az adóügyi alapvető követelményeket, ezeket mindannyian üdvözöljük, de úgy gondolom, hogy mindanynyian szívesen hallanánk néhány mondatot a pénzügyminiszter úrtól is arra vonatkozóan, hogy a pénz- ügyi kormányzat milyen elvek alapján kívánja elhelyezni a Ptk.-ban most szabályozásra kerülő szervezeteket az adó- és pénzügyi jog rendszerében.
Tisztelt Országgyűlés! Mondhatjuk, hogy a köztestület szabályai kissé kilógnak a Ptk.-ból, hiszen a köztestületek tipikusan közjogi jogi személyek, amelyek létrejöttének szabályozása a magánjogi kódex keretein kívülre esik. Mégis rendkívül fontosnak tartom a köztestületekre javasolt szabályokat, mert azok világos fogalmi keretet adnak az egyes köztestületekre, azaz különböző kamarákra, akadémiára, a hegyközségekre vonatkozó külön, a Ptk.-hoz képest speciális törvények megalkotása számára.
Úgy vélem, a köztestületeknek a magánjogi kódexben való szabályozása kifejezi azt is, hogy e jogi személyek nem válhatnak az államigazgatás részeivé, hanem éppen ellenkezőleg, a társadalmi autonómia megvalósítására szolgáló szervezetekként kell megalakulniuk. Ezzel kapcsolatban szeretném azt a reményemet kifejezni, hogy a köztestületek létrejöttével együtt fog járni az állami és a helyi önkormányzati feladatok áttekintése, az államháztartás bevételi és kiadási oldalainak felülvizsgálata. A számukra delegált feladat- és hatáskörök hiányában ugyanis a köztestületek csupán üres szervezeti keretek maradnak. Mind a központi igazgatás, mind a helyi önkormányzati igazgatás gyakorlói részéről belátásra, önkorlátozásra lesz tehát szükség ahhoz, hogy a közfeladatok ellátásában is végbemehessen a privatizáció, lehetővé téve a társadalom nagykorúsítását.
Úgy vélem, e folyamat vezérlésében az Országgyűlésre jelentős feladatok várnak.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslatnak főként a jogi személyek szabályozását érintő részei kerültek az érdeklődés fókuszába. Szeretném megragadni ugyanakkor az alkalmat, hogy elismeréssel szóljak a gazdálkodószervezeteket érintő szerződési, jogi szabályok korszerűsítéséről. Úgy gondolom, a javaslatnak ez a része is megfelelően tükrözi a civilisztikai jogalkotás alapvető módszertani elveit.
Jelentősnek tartom azt a szemléleti fordulatot, hogy a javaslat a gazdálkodószervezetek közötti szállítási és vállalkozási szerződések esetében áttér a kötelező, tiltó jellegű, eltérést nem engedő rendelkezéseket tartalmazó kogens szabályozásról a polgárjogi viszonyoknak sokkal inkább megfelelő, diszpozitív szabályozásra. Ez utóbbi a szerződési szabadság alapelvét érvényesítve, csupán a szerződés eltérő rendelkezése hiányában érvényesülő szabályok megállapítására szorítkozik, s nem kíván a felek jogviszonyába állami paranccsal beavatkozni.
Nagy horderejűnek ítélem a polgárjogi társaság szabályainak módosítását, mely a gazdálkodószervezetek számára lehetővé kívánja tenni, hogy polgári jogi társaságot közös gazdasági tevékenység üzletszerű folytatására is alapíthassanak.
Tapasztalataink szerint a hazai üzleti élet már régóta igényli egy olyan lazább társulási forma bevezetését, amely üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására, jogalanyiság nélkül, pusztán kötelmi jogi alapon biztosítana lehetőséget.
Egy ilyen társasági forma megfelelő jogi kereteket nyújtana a csírájában lévő induló vagy éppen átmeneti közös vállalkozások számára anélkül, hogy bonyolult alaki, nyilvántartási eljárási követelményeknek, melyekkel a cégbejegyzés jár, kellene megfelelniük.
Tisztelt képviselőtársaim! Az előzőkben elmondottakra is figyelemmel, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében nyugodt lelkiismerettel ajánlom képviselőtársaimnak a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
