TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)
TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)
TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Én ugyan a pénzügyminiszter úrhoz interpelláltam, de majd eldől, hogy ez hogy lehetséges.
Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy az I. kerület Szentháromság tér alatti ingatlan eszmei-osztatlan, háromötöd részének tulajdonjogát a Kormány 1992. augusztus 13-án, illetve október 15-én kelt titkos határozataival ingyenesen átruházta a Magyar Kultúra Alapítványra.
Az úgynevezett 3000-es határozatok száma 3371-es és 3500-as. Megjegyzem, hogy az eddig nem publikált 3500-as határozat szerint az eddig említett 15 milliós alapító vagyonon túl a Kormány egyidejűleg úgy rendelkezett, hogy további 115 millió forintot biztosít az épület kiürítéséhez és használatbavételéhez 1992-ben és '93-ban.
Az ugyancsak titkosan hozott 3535-ös számú, 1992. november 12-én kelt kormányhatározat pedig úgy rendelkezett, hogy a Művészeti és Szabad Művelődési Alapítvány tulajdonába kerüljön a Vörösmarty tér 1. szám alatti ingatlan. Érdekességként itt jegyzem meg, hogy az ingatlan hasznosítására versenytárgyalás volt folyamatban, a határozat szerint az említett alapítvány használatába kerül az épülettömb másik része, a Vigadó tér 2. szám alatti épület, vagyis a Pesti Vigadó épülete is. Aki nem ismerné az épületkettőst, azok részére mondom, hogy az egyik épület a Vörösmarty térre, a másik épület a Dunára néz.
Egyidejűleg rendelkezett a kormányhatározat, hogy a Pesti Vigadó tíz és fél millió forintra becsült ingó vagyona is a Művészeti és Szabad Művelődési Alapítvány tulajdona legyen.
Azzal a kérdéssel már nemigen kívánok foglalkozni, hogy mi indokolta: a Magyar Kultúra Alapítvány bankszámlája felett Csoóri Sándor és Zelnik József urak jogosultak rendelkezni, a másik alapítványban pedig a kuratórium elnöke Zelnik József úr, aki egyben itt is jogosult bankszámlával rendelkezni, míg a harmadik, vagyonnal megkínált tervezett alapítvány, a Hungária TV Alapítvány, elnöke Csoóri Sándor, s az általa működtetett részvénytársaság elnöke Zelnik József.
Úgy gondolom, hogy ez politikai kérdés, s ezzel már nagyon sokan foglalkoztak, az ügynek én csak a jogi vetületét tartom most fontosnak. Ezt a személyes összefüggést is csak azért említettem, mert a közvélemény arról nem is tud, hogy a Vörösmarty téri kultúrpalotával kapcsolatban a Kormány határozatának végrehajtása akadályba ütközik. Ugyanis hiába kérte Zelnik úr az épülettömb megosztását, a műemlékvédelem ezt megtagadta. Az engedély kiadásának hiányzik az a műszaki feltétele, hogy az épületeket egymástól kettős tűzfal határolja el.
A Műemlék Felügyelőség eddig az ingatlan alapítványi célra történő felhasználásához nem járul hozzá. Ettől kezdve ugyan akadémiai kérdés az alapítvány tulajdonszerzése, hacsak hatalmi úton nem rendezik az ügyet a Kormány és a Műemlék-felügyelőség között.
Tisztelt Államtitkár Úr! Az államháztartási törvény 104. § (1) bekezdése szerint az államháztartáshoz kapcsolódó vagyon rendeltetése a közérdek szolgálata, ezért a vagyonról az Országgyűlés törvények útján rendelkezik.
Azt hiszem, nem lehet vitás az, hogy az említett ingatlanok ebbe a körbe tartoznak. Az államháztartási törvény 105. §-a alapján ennek a vagyonnak a változásait és értékét nyilván kell tartani, s az adatok nyilvánosak.
Ezért kérdezem, hogy mi indokolta, hogy a változást, vagyis az átruházást titkos kormányhatározattal kell eldönteni.
(15.30)
Az államháztartási törvény 108. § (1) bekezdése szerint ezt a vagyont elidegeníteni, használatát, illetve hasznosítás céljából átengedni csak nyilvános versenytárgyalás útján lehet.
A 3535/1992. számú kormányhatározat a Vörösmarty tér 1. alatti ingatlant a Művészeti és Szabad Művelődési Alapítvány tulajdonába adta, és ugyanakkor a Művelődési és Közoktatási Minisztériumot feljogosította, hogy fejezze be az ingatlan hasznosítására irányuló versenytárgyalási folyamatot.
Ezért kérem, szíveskedjenek magyarázatot adni, hogy a Vörösmarty tér 1. alatti ingatlan hasznosítására irányuló versenytárgyalási folyamat hogyan áll. Miért volt szükség ennek a vagyonnak az alapítvány tulajdonába adására? Mi indokolta azt, hogy egy versenytárgyalás alatt lévő, privatizálandó ingatlant a privatizációs folyamatból kivonjanak akkor, amikor ismeretes, hogy a privatizációs bevételek elmaradnak a tervezettől?
Úgy gondolom, ha pénzügyi támogtást kíván a Kormány egy alapítványnak adni, ahhoz nem szükséges, hogy egy versenytárgyalás alatt lévő ingatlan tulajdonjoga kerüljön átruházásra.
Harmadszor: kérdezem azt, hogy reálisnak tartja-e ön, hogy a Pesti Vigadó ingóságai csupán 10,5 millió forintot érnének? Én szívesen vállalkoznék arra, hogy ennél lényegesen magasabb értékre hozzak vevőt.
Miért mulasztották el - negyedszer kérdezem - a Vigadó tér 2. alatti ingatlannal kapcsolatban az Országos Műemlékvédelmi Hivatal engedélyének a beszerzését?
Végezetül még hivatkozni szeretnék az államháztartási törvény 108. § (2) bekezdésére, amely egyértelműen úgy fogalmaz, hogy az ilyen vagyont ingyenesen átruházni csak törvényben lehet.
Ezek után kérdezem az államtitkár urat, hogy az interpellációm tárgyát képező ingatlanok ingyenes átruházását - amellyel ezek az ingatlanok külön törvény meghozása nélkül kikerülnek az állami vagyon köréből, és vagyonvesztést jelentenek - az előbb említett jogszabályhely alapján jogszerűnek tartja-e? Amenynyiben egyetért azzal, hogy a hivatkozott kormányhatározatok nem felelnek meg az államháztartási törvény előírásainak, milyen intézkedést kíván tenni? Várom a választ. (Kis taps a bal oldalon.)
