TÓTH SÁNDOR (KDNP)
TÓTH SÁNDOR (KDNP)
TÓTH SÁNDOR (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amikor a baleseti elemzéseket tanulmányozzuk és keressük azoknak az okait, nekem rögtön József Attila egyik mondata jut eszembe: "Légy fegyelmezett!" Igen, ez lenne a legegyszerűbb összefüggés munkahelyi tevékenység és személy mint munkavégző között, de tudjuk, hogy a problémák sokkal összetettebbek. A minap kezembe került az egyik legtöbb, ha nem a legtöbb óvatosságot és körültekintést és persze fegyelmet követő rendszer, a Magyar Államvasutak múlt évi baleseti statisztikája, mely kedvezőbb képet mutat az előző évhez képest, hiszen 25%-kal kevesebb foglalkozási baleset fordult elő. Részleteiben elemezve a múlt évi baleseti adatokat, vasúti igazgatóságonként és szakszolgálati lebontásban eltérő számokkal találkozunk Szegedtől egészen Záhonyig.
Hogy csak két példát említsek: a MÁV-nál történt hat halálos üzemi baleset közül négy a szegedi igazgatóság területén következett be; vagy egy másik adat: a pécsi igazgatóságnál az 1000 főre eső balesetek száma nyolc volt, míg Záhonyban ez a szám 21,1. Egyértelmű lehet a megállapítás, hogy a balesetek okozati és körülményi tényezői évről évre szinte változatlanok, a balesetek többsége környezeti károk, hatások következménye. A javuló helyzetről viszont az is a vélemény, hogy ennek meghatározója a kapacitások kihasználatlansága, a létszám, a munkaidőalap és a túlórák számának csökkenése, legalábbis a vasútnál.
Azonban mindezek ideiglenes tényezők és nem téveszthetnek meg senkit, hiszen egyre több szó esik a romló munkavégzési feltételekről, amelyek bizony közreműködői a baleseti körülmények kialakulásának. Ideje tehát megalkotni ezt a hatékony munkavédelmi törvényt, amelyben bízunk, hogy valóban hatékony lesz.
Tisztelt Országgyűlés! A munkavédelem mint interdiszciplináris tevékenység önálló törvényszintű szabályozást nem igényelne ugyan, ha Magyarországon a társadalmi össztermelés és a szolgáltatás rendszerébe a védelem szorosan beépülhetett volna. Az elmúlt évtizedekben azonban sajnálatosan ez a természetes követelmény szinte fel sem merült. Széles skálájával találkozunk a külön munkavédelmi minősítésnek, a munkavédelmi üzembehelyezési eljárásoknak.
Kétségtelen, hogy a törvényjavaslat előremutató abban, hogy
1. a munkáltatói felelősségre helyezi a hangsúlyt a munkabiztonsági követelmények lerögzítésében;
2. az előírások, követelmények érvényesítésében a megoldásokat és a módszereket a munkáltatókra bízza;
3. az állami feladatokat pontosan elhatárolja;
4. a munkavédelem területén meghatározza az ágazati feladatokat; s végül
5. a munkavédelmi hatósági jogkörök a tervezetben egyértelműek - ami nem kis dolog, tegyem hozzá -, érvényesítésük a kapcsolódó jogszabályok szerint történhet, gondolok itt például a szabálysértési vagy államigazgatási eljárásokra.
Tisztelt Ház! Néhány kifogásomat és javaslatomat azonban szóváteszem.
A törvényjavaslattal egyidőben nem került kidolgozásra a nemzeti munkavédelmi program, amelynek célja a nemzetgazdaság területén a munkakörülmények, a biztonságos munkavégzés feltételeinek javítása, legalább azokon a területeken, amely területek állami tulajdonban maradnak. Ezen túl a nemzeti munkavédelmi programnak ki kellene jelölnie a munkavédelem fejlesztésének irányát, prioritását és így tovább.
A törvényjavaslat előírásában ugyan érinti a nemzetközi egyezményeknek és ajánlásoknak a követelményeit, de ezek máig nem kerültek ratifikálásra. úgy érzem, hogy ez mielőbbi feladata lenne a Parlamentnek.
Említettem, a munkavédelem interdiszciplináris tevékenység, ezért kapcsolódnia kell azokhoz a törvényekhez, amelyek munka-egészségügyi, társadalombiztosítási, szociális és környezetvédelmi területeket is átfognak.
Az előírások nem lehetnek ellentétesek, egymást átfedők, hanem kölcsönösen erősíteniük kell a foglalkoztatás munkabiztonsági előírásait. Utalok a nők, fiatalkorúak foglalkoztatására, a munkahelyek kialakításával kapcsolatos munkavédelmi és egészségügyi követelményekre.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslatban szereplő munkavédelmi képviselő vagy munkavédelmi bizottság jelzett megválasztása nem biztos, hogy célszerű. Felteszem a kérdést: nem lenne-e demokratikusabb paritásos alapon delegálni a bizottság tagjait? A 74. cikkelyre utalva, ki kellene mondani törvényileg, hogy a munkavédelmi programterv elkészítése a munkáltató feladata, ne a munkavédelmi képviselő kezdeményezze. Hasonlóan legalább minden 50 főt foglalkoztató gazdálkodó szervezetet kötelezni kellene munkavédelmi szabályzat elkészítésére. Így ugyanis elkerülhetők lennének a végtelen jogviták mulasztásoknál, előírások megsértése esetén. Véleményem szerint ez azért is ésszerű lenne, mivel a Munka Törvénykönyve az üzemi tanácsok hatáskörébe utalja a munkavédelmi szabályzatok jóváhagyását. De ha ilyenek nem készülnek, mit hagyjanak jóvá? Meggyőződésem, ma hazánkban alapvetően új munkavédelmi szabályozási rendszerre van szükség, amely egységes biztonságtechnikai felügyeleti rendszert igényel.
A munkavédelemmel kapcsolatos személyi és mentális környezeti követelmények munkaügyi, munka-egészségügyi előírásokban nevesíthetők, ám addig is szükség van a felelősség és az együttműködési kötelezettségek egyértelmű meghatározására, és a munkavédelmi törvényre alapozva a felügyeleti átfedések, hatáskörök pontos elhatárolására. Köszönöm türelmüket. (Taps.)
