RAJKAI ZSOLT közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár:
RAJKAI ZSOLT közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár:
RAJKAI ZSOLT közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Tisztelt Jávor Károly Képviselő Úr! Nem kívánok hosszas szakmai vitába bonyolódni önnel, mert még én sem érzem magamat - bár a dolgokat aránylag jól ismerem - túlságosan felkészültnek és a dolgok alapos lényegi ismerőjének ahhoz, hogy ebben a szakmai véleményemet kifejtsem. Nem mondható ez el önről, hiszen olyan kérdésben nyilatkozott, amelynek a lényegi dolgait nem nagyon áll módjában ismerni.
Azon túlmenően, hogy 1988-ban hozott kormánydöntést szembeállítani az Antall-kormánynak a döntésével, merő képtelenség, és ezt a leghatározottabban vissza kell hogy utasítsam. Itt nincs félretájékoztatás, nem történt az országgyűlési határozattal szembeszegülés. Itt egyszerűen az történt, hogy Szigetköz katasztrófahelyzetének elhárítása végett gyors, attraktív intézkedéseket kellett tenni, és ez igen együtt, szinkronban áll, együttáll az országgyűlési határozattal.
A képviselő úr elmondta, hogy katasztrófahelyzet alakult ki a Szigetközben. Nos, ez igaz, bár többen a környezetvédő mozgalmak közül ezt vitatják. Nem kell ehhez különösebb szakértelem, ha egy talajvízszint néhány méterrel lejjebb süllyed egy biológiai élettérben, ez valóban katasztrófahelyzetet eredményez.
Néhány szót az elzárásról, illetve a dunakiliti duzzasztómű felhasználásáról környezetvédelmi katasztrófaelhárítási célokra. Nos, annyi a különbség az üzembehelyezés és a mostani szándékolt alkalmazás között, mint mondjuk egy szélmalom és egy szálloda között, mert igyekeznek most ezeket szépen kialakítani szállodává, de ha szállodát formálnak egy szélmalomból, nem a szélmalmot helyezték üzembe. Hasonló a helyzet ezzel kapcsolatban is.
(15.30)
Csak annyit erről: ha nem zárja le valaki a zsilipet, hanem azon átfolyik a víz, akkor is üzembe van helyezve, mert kétféle funkciója van, vagy átereszti a vizet vagy lezárja. Ha viszont nem zárjuk le, akkor az elrekesztés teljesen felesleges, hiszen azon a lyukon, amely az elzáratlan betéttáblák miatt képződött űrben alakult ki, kifolyik a víz. Akkor viszont Szigetköz nem kap vizet. Teljes képtelenség az ön állítása. Tehát itt üzembe helyezés nincs.
A másik: ez a duzzasztómű, ez a dunakiliti mű három funkcióra került megtervezésre. Egyik: tart egy igen magas vízoszlopmagasságot, vízszintet, hogy a gabcsikovói erőműre terelje a vizet. Nagyon jól tudjuk - hosszas viták és hosszas tanulmányok előzték meg -, hogy nem ezt használják erre a célra, hanem Magyarország területén kívül elterelték a Dunát. Tehát a gabcsikovói erőműhöz nem a dunakiliti mű szolgáltatja a vizet, hanem a C-variánsnak nevezett folyóelterelés.
Másodszor: ennek a zsilipnek hajózó funkciója is lett volna, hajózsilipként is funkcionált volna. Ez nem működhet, mert ilyen vízoszlop mellett, ilyen vízmennyiség mellett ez nem működik.
Harmadszor: ez az erőmű - bár nem fő funkciójaként -, de villamosenergiát is termelt volna, néhány turbina került volna beépítésre. Most erről nyilván szó sem lehet, mert ilyen vízmennyiség mellett nem lehet turbinát üzemeltetni. Tehát az erőmű üzembe helyezésének semmiképpen nem nevezhető az, ha a szigetközi katasztrófa elhárítása végett a vizet szabályozott módon eljuttatjuk a holtágrendszerbe az elzárás helyett.
A szlovákok nem válaszoltak az elzárás helykijelölésével kapcsolatos bejelentésünkre, így tehát erről beszélni még egyelőre nem célszerű. Ugyanakkor három elzárási hely került megvizsgálásra, illetve kijelölésre. Az önök által kifogásolt és a szakemberek által is elfogadott helyen, egy ettől feljebb néhány tíz kilométerrel és a Szigetköz felső végében.
Nos, megvizsgálva az összes lehetőséget, valóban úgy adódott, hogy ez a legkedvezőbb elzárási hely, mert így biztosítható a Szigetköz számára akár 70 m3/secundumos vízmennyiség, minden más esetben ez kizárt. Ha a legfelső, önök vagy ön által is támogatott elzárást használjuk, akkor azon a műtárgyon csupán 30 m3 víz vezethető a Szigetközbe. Ugyanakkor a Szigetköz ártéri része pusztulásra van ítélve, mert ide vizet juttatni már nem tudunk, hiszen az elzárás a szelvény fölött van.
De nem kívánok teljes mértékben szakmai kérdéseket önnel megvitatni itt és most, azért mert erre megvannak a megfelelő szakemberek.
Ugyanakkor azt is szeretném elmondani, hogy a vízügyi kérdésekben, vízpótlórendszerek kérdésében mit lehet tenni. Sajnos azokat a vízgazdálkodási szakembereket kell megkérdezni, akik ennek a kérdésnek a tudói. Ezt a lehetőséget, ezt a kérdést nem lehet más olyan embereknek átadni, akik nem tudói, akik érzelmi alapokon döntöttek vagy döntenek, mert a víz nem folyik hegynek felfelé, és szakmai megalapozottság nélkül ezeket a kérdéseket eldönteni nem lehet.
Ugyanakkor azt is szeretném elmondani, hogy a világon mindenütt ezzel a módszerrel és ilyen módszerrel próbálják a katasztrófaveszélyt, a kiszáradás veszélyét elkerülni. Szívesen adom át önnek is és minden olyan embernek, illetve minden olyan képviselőtársamnak, aki nem hisz ennek a módszernek a hatékonyságában, a norvég környezetvédelmi minisztérium által kiadott irányelveket, amelyek világviszonylatban is meghatározó jellegű módon és ezen a módon találták ki a vízpótlórendszerekre, a vízszint tartására vonatkozó előírásait. Fenékgátat építenek, és csodák csodája kíválóan működnek ott, Norvégiában, amely világviszonylatban is meghatározó környezetvédő rendszernek, illetve gazdaságnak minősül.
A két bizottság bizonyos tekintetben egy s ugyanaz, hiszen ön is a környezetvédelmi bizottságban is hasonló elveket és az ad hoc bizottságban is hasonló elveket vall. Csodálatos számomra, hogy ez éppen így született meg, hiszen az volt a cél e bizottság létrehozásával, hogy ne csak környezetvédelmi - bár prioritásban környezetvédelmi - érdekek valósuljanak meg, hanem objektív ismeretekre tehessünk szert egy független országgyűlési képviselői bizottság által, amely az összes körülményt mérlegelve, Magyarország érdekeit mindenekelőtt szem előtt tartva hozza meg a döntéseit és ajánlásait. Sajnos nem így történik.
Azt szeretném még képviselő úr tudomására hozni, hogy rendelkezésére áll minden vízügyi szakember önnek is és az Országgyűlésnek is. Nagyon örülnénk, ha lehetőségünk lenne bebizonyítani, meghallgatni az ellenvéleményt is és elfogadtatni vagy legalábbis próbálni elfogadtatni a szakemberek által feltárt lehetőségeket. Abban a reményben fejezem be most már én is az elég hosszúra nyúlt válaszomat, hogy lehetőségünk lesz erre, és meg fogjuk tudni győzni a környezetért valóban aggódókat afelől, hogy a Szigetköz vízpótlásának kérdése nem tűr halasztást, mielőbb meg kell tenni, mert a vegetációs idő kellős közepén járunk, és a vízpótlórendszernek üzemelnie kell. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
