FEKETE GYULA, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
FEKETE GYULA, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
FEKETE GYULA, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A tárgyalt törvényjavaslat eddigi vitája a kivételes és gyorsított törvényhozói eljárás keretében zajlott le. Mind az általános vita, mind a módosító indítványok feletti részletes vita felelőse a költségvetési bizottság volt.
Az általános vita keretében az ellenzéki pártok képviselői kétségeiket fejezték ki afelett, hogy zárjegyek ragasztása és ennek ellenőrzése révén komoly eredményeket lehet elérni a szesz-, kávé- és dohányjövedék behajtása területén. Hangsúlyozták emellett alkotmányjogi kifogásaikat is, melyek szerint akár az üzemanyag színének személygépkocsin belüli ellenőrzése, akár a háztartási tüzelőolajjal működő fűtőberendezések létezésének magánháztartásokon belüli ellenőrzése személyiségi jogokat súlyosan sértő hatósági lépés.
A kétségek és aggodalmak hatására az első tárgyalási menetben a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság a törvényjavaslatot részletes vitára alkalmatlannak ítélte; 2 igenlő szavazat állt szemben 7 nemleges vagy tartózkodó véleménnyel. Az Országgyűlés ügyrendi bizottsága állást foglalt a tekintetben, hogy van-e jogkövetkezménye az elutasításnak, például olyan következménye, hogy a Kormánynak át kell dolgoznia és ismét be kell nyújtania a törvényjavaslatot.
A 10594-es ügyiratszám alatt ma a képviselőkhöz eljuttatott ügyrendi bizottsági állásfoglalás azt tartalmazza, hogy a kivételes eljárás keretében tárgyalt javaslatok vitája során a kijelölt bizottságnak nem kell állást foglalni sem a javaslat általános vitára való alkalmasságáról, sem részletes vitára bocsátásáról.
(16.50)
E tekintetben nem vonhatja magához egyik bizottság sem az Országgyűlés plenáris ülésének jogosítványait. Természetesen a kijelölt bizottság véleményezheti a kivételes eljárás keretében tárgyalt törvényjavaslatot.
A következő bizottsági ülésen a Pénzügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium szakértői megvédték a jövedékek ellenőrzésére vonatkozó tervezett jogszabályokat, és meggyőzték a bizottság tagjainak többségét a kilátásba helyezett hatósági eljárások alkotmányosságáról. A bizottság tagjainak pártok szerinti összetétele is más volt a törvényjavaslat tárgyalásának e második fordulójában, így a bizottság második alkalommal már vállalta a módosító indítványok megtárgyalását. Bizottságunk 139 módosító indítványt vitatott meg. A benyújtott indítványokat nagy arányban, közel 50%-ban elfogadta. A 65 sikeres, elfogadott indítványt dr. Békesi László, Komor Sándor, Molnár István, Pesti Ferenc és Takácsy Gyula képviselők nyújtották be, illetve maga a költségvetési bizottság is 11 indítványt fogalmazott meg. Öt indítványt az előterjesztő véleménye ellenében nyújtott be a bizottságunk. Az elhangzott érvek hatására 20 indítványt visszavontak a képviselők, 41 indítvány pedig nem nyerte el a bizottsági vitán jelen lévő képviselők egyharmad részének a támogatását, így ezekről a továbbiakban már nem szavaz a tisztelt Ház.
Az elfogadott indítványok egy része technikai jellegű, pontosító indítvány volt. A képviselői javaslatok egyértelműbbé tették, hogy a törvényalkalmazásban mi számít alkoholnak, hová kell ragasztani a zárjegyet, milyen legkisebb kiszerelési egységeket kell ellátni zárjeggyel, hány forint legyen ezek névértéke.
Nagyobb vitát a szankcionáló jellegű indítványok váltottak ki. Eszerint például, ha az újonnan nyomtatott zárjegyek szállítása késik, akkor a késedelemből fakadó károkért a termelő előtt a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának kell felelnie. Egy másik elfogadott módosító javaslat értelmében a háztartási tüzelőolajjal üzemeltetett gépjárműveket le kell foglalni, amennyiben az üzemeltetőre másodszor lehet bizonyítani ilyen jellegű visszaélést. Hangsúlyozni kívánom, hogy a lefoglalás nem azonos értelmű az elkobzással, mégis a bizottsági vita igen éles volt ebben a kérdésben.
Ugyancsak egyetlen szavazattöbbséggel fogadta el a bizottság azt az indítványt is, miszerint a zárjegy nélkül forgalomba hozott és emiatt elkobzott termékeket meg kell semmisíteni. Több bizottsági tag úgy vélekedett, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetünkben pocsékolás lenne minőségileg esetleg kifogástalan termékek megsemmisítése.
A javasolt szigorított szankciók bizottsági elfogadását indokolja mind a dohány-, szesz- és kávéipari termékek illegális kereskedelmével kapcsolatos eljárások magas száma, mind a nyugat-európai gyakorlat, miszerint a jövedékek ellenőrzése a vámszabályok ellenőrzésével azonos szigorúságú. Az elmúlt évben 4100 eljárás keretében közel egymilliárd forint összértékű zugárut foglaltak le, 500 tonna kávét, 850000 liter tisztaszeszt, 8 millió doboz dohányárut. Ezen mennyiségek ismeretében érthető a megsemmisítés vagy hasznosítás tárgyában folytatott vita. Az is belátható azonban, hogy ilyen hatalmas mennyiségű és ismeretlen minőségű, hatóanyag-tartalmú árutömeg ellenőrzését és értékesítését nem vállalhatja magára a pénzügyőrség.
Vitát váltott ki, hogy a törvény hatálybalépését követő harminc nap elegendő-e arra, hogy az elárusítóhelyek túladjanak zárjegy nélküli termékeiken. Pillanatnyilag arra az esetre nincs előírás, ami a harminc nap után fennmaradó árukészlet sorsáról intézkedne.
Vita volt arról is, hogy helyes-e a törvénytervezet mellékletének a megszüntetése. Az új megfogalmazás szerint a jövedéki engedélyezésre rendszeresített okirat tartalmát a mindenkori pénzügyminiszter rendeletben határozza meg, azaz ennek a formanyomtatványnak a rovatait nem a törvény melléklete tartalmazná. Többen kifejezték afölötti aggodalmukat, hogy ily módon a végrehajtó hatalom esetleg a szükségesnél és az indokoltnál több adathoz kötné az engedélyek megadását.
Az előterjesztő véleményével szemben bizottságunk az engedélyek megadásába, illetve érvénytelenítésébe bevonná az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóságot. Javaslatunk szerint a Társadalombiztosítási Főigazgatóság rendelkezésére kell bocsátani a jövedéki engedéllyel rendelkezők listáját, nem szabadna jövedéki engedélyt adni a társadalombiztosítás adóslistáján szereplő vállalkozóknak és gazdálkodószerveknek, és vissza kell vonni mindazoktól a jövedéki engedélyt, akiknek jelentősebb társadalombiztosítási tartozásuk van. Az előterjesztő úgy vélekedett, hogy az ilyen jellegű szankciókat szűkítsük le az állami adótartozások eseteire. Bizottságunk úgy vélekedett, hogy ha tudatosan szét akarjuk választani a társadalombiztosítást és az állami költségvetést, akkor nem szabad hivatkozási alapot szolgáltatnunk a társadalombiztosítás gazdasági vezetőinek költségvetési támogatások igénylésére. Nem szabad tehát szűkítenünk a társadalombiztosítás szankcionáló fegyvertárát, meg kell adnunk minden rendelkezésre álló lehetőséget a járuléktartozások behajtására, ezáltal is csökkentve a költségvetési források iránti aspirációkat.
Bizottságunk elutasította azokat az indítványokat, miszerint a sör forgalmazása ne tartozzon a törvény hatálya alá. Épp a szaporodó kisüzemi sörgyárak teszik szükségessé az eddiginél is szigorúbb ellenőrzést és mérőórák fölszerelését a sörfőző készülékekre.
Hosszú viták után elutasította a bizottság Futaki Géza, Pelcsinszki Boleszláv és Vincze Kálmán arra irányuló javaslatait, hogy a mezőgazdasági kisárutermelők is jogosultak legyenek háztartási tüzelőolaj vagy gázolajutalvány felhasználására. A kistermelők költségeinek az elszámolása, illetve a fogyasztói adó egy részének a visszaigénylése nem ennek a törvénynek a felségterülete, e törvény csupán a pénzügyi ellenőrzés feltételeit hivatott javítani.
A módosító indítványok megvitatása után bizottságunk nem véleményezte ismét a törvényjavaslatot, mivel az ügyrendi bizottság állásfoglalása értelmében sem a támogatásnak, sem az elutasításnak nincs jogkövetkezménye. Meg kell azonban említenem, hogy a bizottság nyitott volt ellenzéki képviselők módosító szándékai iránt is, azaz a 65, a bizottság által támogatott indítvány közül húszat ellenzéki képviselő nyújtott be, és további hét bizottsági módosító javaslat ellenzéki képviselő elgondolására épül. Ez a 42%-os arány lényegében megfelel az ellenzékben lévő képviselők arányának, azaz elmondható, hogy a bizottsági vitákban a javító szándékokban az erőviszonyoknak megfelelően valamennyi parlamenti politikai erő együttműködött. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
