POLYÁK SÁNDOR, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka:
POLYÁK SÁNDOR, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka:
POLYÁK SÁNDOR, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 9445-ös számon benyújtott törvényjavaslatról a Szabad Demokraták Szövetségének a véleménye az, hogy ez a törvény rossz, ezért a végszavazásnál nem javasoljuk az elfogadását.
A törvény a rendteremtés szándéka szerint készült, ami a törvényjavaslat felfogásából kétségtelenül megállapítható és dicséretes. De felmerül a kérdés, hogy a tervezet nem aránytévesztő-e. Azaz véleményünk szerint ebben a törvénytervezetben legalább két, ha nem három törvény van egymásba préselve. Ezek garantáltan nem biztosítanak egyenszilárdságot, tehát az egyik részletesebb rész, a másik kevésbé részletes, kevésbé szabályozott rész. Ennek a törvénynek ugyanis alapvetően hosszabb távon és időtálló elemeket kellene szabályoznia. Míg a nem e kategóriába tartozót máshol, esetleg más szinten kellene rendezni.
A törvényjavaslat alapvető, ki nem mondott célja a zugkereskedelem, a tiltott HTO, vagyis háztartási tüzelőolaj felhasználásának szabályozása. Ezzel kapcsolatban a Szabad Demokraták Szövetségétől két, egymás alternatíváját képviselő módosító javaslat került a költségvetési bizottság elé. Az egyik, amely azt a célt tűzte ki, hogy megszüntesse a jegyrendszert, a bizottságtól még egyharmadnyi támogatást sem kapott.
(17.00)
A másik: Ha már mégis létezik jegyrendszer, akkor a mezőgazdasági kistermelőket ne sújtsa ez a törvény, tehát ezt pótlandó, őket támogatandó módosító javaslatot tartalmaz. Ezt egyharmadban támogatta a bizottság. Kérem a képviselőtársaimat, hogy fontolják meg, hogy ez alkalmas-e arra, hogy a módosító javaslat elfogadásra kerüljön a Parlamentben. Amennyiben nem, akkor tízezerszámra menő kistermelő kerül lehetetlen helyzetbe ebben az országban.
Tudjuk azt, hogy nem feltétlen ezen törvényen belül kellett volna szabályozni a mezőgazdasági kistermelők problémáinak megoldását, de arra a kérdésre, amit a bizottságban föltettem a Földművelésügyi Minisztérium ott jelen lévő képviselőjének, hogy ha már nem támogatja ez a törvény - vagy nem részesíti előnyben ez a törvénytervezet - a mezőgazdasági kistermelőket, terveznek-e valamilyen úton-módon más kompenzációt, hogy ne menjenek tönkre ezek a kistermelők, sajnos kielégítő - nevezzük meg: semmilyen - választ, érdemleges választ nem kaptam.
Tehát veszélyes helyzet alakulhat ki a kisgazdáknál, és az FM, mint a kisgazdák és kistermelők képviselője, odafigyelhetett volna rájuk.
Azonkívül, ha megszületik ez a törvény, és nem lesz kompenzáció a kistermelők részére, akkor valószínűleg gázfűtésre fognak átállni. Egyáltalán, felmérte-e a Kormány, hogy ez egyrészt milyen kiadásra kényszeríti a kistermelőket - lehet, hogy felesleges kiadásra kényszeríti a kistermelőket -, másrészt van-e akkora gázkapacitás, annyi gáz, amennyi az átálláshoz zökkenőmentesen szükséges? Tehát nyitott, szabályozatlan, veszélyes helyzetet teremthet - legalábbis több tízezer kistermelő számára.
A tervezett intézkedések és szabályok valóban szigorúbb keretek közé szorítják a kávé, a dohány, a szeszes ital és az előbb említett háztartási tüzelőolaj forgalmazását. Azonban a visszaéléseket, a csempésztevékenységet, a zugárusítást - például az MDF-piacon tapasztalható cigaretta- és szeszzugárusítást - garantáltan nem fogja visszaszorítani, és nem szünteti meg. Ezt a tevékenységet csak kiróható és jelentősen megemelt szabálysértési bírságokkal és hatékonyabb ellenőrzéssel lehetne visszaszorítani.
Azon is illene elgondolkodni, hogy például a "KGST-piacokat" és egyéb féllegális - többek között az előbb említett - piacokat is nem lehetne-e megszüntetni.
Ugyancsak az előterjesztés hibájaként róható fel az is, hogy miért pont ezek a termékek kerültek a szabályozási körbe? Azt ki lehet hámozni az előterjesztésből, hogy a jövedéki termékek köre gyakorlatilag megegyezik a fogyasztási adós, bérfőzési szeszadó fizetésére kötelezettek körével, viszont ez nem biztos, hogy így helyes, mert véleményem szerint a jövedéki termékek esetében egy speciális, az állami monopóliumhoz köthető termékforgalmazást kell kialakítani a fogyasztási adó fizetésétől függetlenül.
Tehát a jövedéki szabályozást és a fogyasztási adózást külön kell kezelni. Mert ha a törvényjavaslat logikájából indulunk ki, akkor a teljes kört, a kőolajszármazékos kört is jövedéki termékeknek kellene tekintenünk. Ez a törvénytervezetben nem így van. Jelenleg csak néhány, de kétségtelen, hogy a feldolgozás szempontjából legjelentősebb termék tartozik ebbe a körbe. Megérdemelt volna egy vizsgálatot például a földgáz, a propán-bután gáz hovatartozása is. Ez nem tartozik ebbe a körbe pillanatnyilag.
Természetesen ez az egész jelenlegi adópolitikánk átgondolását is igényelné, hiszen a jövedéki szabályozás egyik lényegi eleme az állami jövedék beszedése, a másik sarokpont az állam szempontjából különleges módon szabályozott - és ez a jövedék - termékek körének meghatározása. Tehát ha a kőolaj ilyen különleges termék, akkor annak származékai is azok. Ez a törvénytervezetből nem derül ki.
A bevezetésre javasolt intézkedések költségvetési kihatását az előterjesztés csak elnagyoltan mutatja be. Az előterjesztők nem tesznek javaslatot az önkormányzatok kiadásemelkedésének ellentételezésére, ami igenis jelentkezni fog azonnal. Ha a törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadja, akkor az azonnal életbe lép. Az életbeléptetéssel egyidejűleg ugyanakkor a költségvetési törvényt is módosítani kellene. Ez az előterjesztésből szintén hiányzik.
Az előterjesztésben szereplő előírások nagy része műszaki-technológiai jellegű, és lehet, hogy nem mindenben tükrözik a mai lehetőségeket. Így, ha az említett eljárások egy részét nem lehet végrehajtani, mert nem akkora a készültségi szint, akkor talán célszerű lenne enyhítéseket alkalmazni. Nem lehet cél a tisztességes termelés, értékesítés leállítása, mert ekkor ezek leállítódnának.
Megemlítem ezzel kapcsolatban azt is, hogy a műszaki leírásokat nem a vámhivatal készíti. Egy ilyen leírás készítéséhez egyáltalán rendelkezik-e a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága megfelelő szakemberekkel? Elképzelhető, hogy a VPOP - tehát a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága - a raktárakról, pálinkafőzdékről jó műszaki leírást tud adni, de a Dunai Kőolajipari Vállalatot illetően már fenntartásaim vannak, viszont a törvény erre kötelezheti. Valószínűsíthető, hogy a javasolt műszaki leírás, mérési és ellenőrzési rendszer működtetéséhez a jelenlegi engedélyezési és ellenőrzési apparátus jelentős mértékű bővítésére van szükség. Kérdés, mennyi ennek személyi, illetve pénzügyi vonzata? - Nem tiszta.
Általában az egész jövedéki szabályozás, tiltásokkal, az engedélyek sokaságával a tervutasításos rendszer rémálmait hozza vissza. Többek között ezért és az előbb elmondottak alapján sem támogatja a Szabad Demokraták Szövetsége a jelenlegi formában a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
