SESZTÁK LÁSZLÓ, a KDNP vezérszónoka:
SESZTÁK LÁSZLÓ, a KDNP vezérszónoka:
SESZTÁK LÁSZLÓ, a KDNP vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A múltkor a FIDESZ szónoka is említette már, hogy aki az utolsók között szól, annak már kiéneklik a szájából a sajtot. Így nekem sincs sok mondanivalóm azért sem, mert mint kormánypárti, mindazzal egyetértek, amit a miniszter úr vagy akár a költségvetési bizottság előadója elmondott. Ugyanis szükség van erre a törvényre, és ez a törvény nem új a magyar társadalom számára, hiszen emlékeztetném képviselőtársaimat, hogy az úgynevezett súlyjövedék még a királyok idején is létezett Magyarországon, és Nyugat-Európában is léteznek a különböző jövedéki szabályozások.
Hogy ez most mégis a Ház elé került, annak az az oka, hogy az elmúlt negyven év alatt elsorvadtak ezek a törvények vagy jóformán csak nyomaiban élnek.
Természetesen azzal viszont egyetértek, hogy jobb lett volna színtiszta törvényeket alkotni és ezeket külön-külön szabályozni, de ha az elmúlt rendszer pénzügyi kormányzata ezt megfelelően szabályozta volna, akkor ma csak alkalmazni kellene őket, és nem kellene a túlfűtött és túlterhelt parlamenti munka mellett ezt az összevont törvényt megalkotni, hanem szépen, külön-külön törvényben lehetne őket szabályozni.
E törvény kihatása elsősorban nem költségvetési, mert ugyan a csempészés elterjedésével a költségvetést igen nagy hátrányok érik, de nemcsak a költségvetést érinti ez, hanem - mint említette a miniszter úr - a kereskedelmet is, mert a tisztességes kereskedőknek káruk, kiesésük származik abból, hogy a feketeárusok zsebelik be a hasznot. De hátrányosan érinti ez a fogyasztót is, mert a fogyasztó nem tudja, hogy a megfelelő termék az milyen minőségű - esetleg a cigaretták nem sugárfertőzöttek-e, vagy pedig nem olyan minőségűek. Közszájon forog többek között az is, hogy olyan szeszes italt vásároltunk vagy vásároltak zugpiacon, amely nem volt egyéb színezett víznél. Tehát ez becsapja a vásárlókat is, s ezért szükség van arra, hogy minél hamarabb elfogadjuk ezt a törvényt. De minden törvény csak annyit ér, amennyit az ellenőrzése alapján meg tudunk belőle valósítani. Mivel az ellenőrzés még nem épült ki kellőképpen, és ez, sajnos, másutt is így van jelenlegi társadalmunkban, ezért ennek anyagi vonzata van. Fel kell fejleszteni, mind eszköz-, mind emberi állományban az ellenőrzés feltételeit meg kell teremtenünk. De reményeink szerint ez a pár millió lényegesen meg fog térülni a többmilliárdos költségvetési kiesésből.
Az ellenőrzés következménye az is, hogy meg kell határozni: mely helyiségekben lehet ilyen termékeket árulni, hiszen azonkívül, hogy ennek városrontó hatása is van - aluljárókban, utcasarkokon, kisasztalon és különböző tákolmányokon árulják ezeket a termékeket -, csak úgy lehet ezeket ellenőrizni, ha behatároljuk, hogy mely helyiségekben lehet ezeket forgalomba hozni. Ez sem idegen Nyugat-Európa vagy az Egyesült Államok gyakorlatától, mert Nyugat-Európában is - különböző mértékben, hol ennél enyhébben, hol szigorúbban, de igenis szabályozzák ezeket, és nem lehet például a zöldségesnél cigarettát, sört vagy ehhez hasonlót kapni.
(17.40)
Mivel már mindent elmondtak, és az idő sürget, ha megengedik, egy pár dologra azért szeretnék reagálni.
Elhangzott itt az alkotmányosság kérdése. Való igaz, hogy fölmerült, szemrehányásként hangzott el, hogy a Kormány terjesztett már be olyan törvényjavaslatokat vagy fogadtunk el olyan törvényeket, amelyekben az Alkotmánybíróság kifogásolni valót talált. De tudnék ellenpéldát is mondani: az MSZP jogászai, akik a régi rendszerben, gondolom, nagy államigazgatási gyakorlatra tehettek szert - alkotmányosságira ugyan nem sokat -, mégis olyan kezdeményezéseket tettek az Alkotmánybíróságnál, amelyeket az viszont elutasított.
Nincs tehát mit egymás szemére vetnünk: a jogászok üljenek le és tisztázzák ezeket egymás között - ha egyáltalán ebben közös nevezőre lehet jutni a jogászok ügyében.
Még egy dologra szeretnék reagálni a törvény jóságával vagy nemjóságával kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy igazán jó törvényjavaslatot nem lehet előterjeszteni, de ez a törvényjavaslat a jelenlegi gazdasági követelményeknek, erkölcsi elvárásoknak megfelel. És lehet, hogy a Pénzügyminisztériumban esetleg szükség van kvalifikáltabb emberekre is - habár ezt nem hiszem -, de úgy érzem, hogy a Magyar Rádiónál igazán Csúcs-teljesítményre van szükség. (Derültség.) Köszönöm szépen türelmüket. (Taps.)
