SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:
SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:
SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőház! A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről olyan törvényjavaslat került a tisztelt Ház elé, mely megteremti a magas, külön adókat viselő, az államnak jelentős bevételt biztosító termékek gyártásának, forgalmazásának általános jövedéki jogi szabályozását.
A magyar jogrendben ezáltal a már hosszabb ideje létező fogyasztásiadó-törvény, vagyis az adójogi szabályozás mellett, attól elkülönülten, saját jogú törvényként fog megjelenni a jövedéki jog alkalmazása.
A törvényjavaslat a fogyasztási adóbevétel 98%-át felölelő azon termékkört vonja hatálya alá, tekinti jövedéki törvénynek, amely esetében az állam hosszú távon kívánja magas részesedését fenntartani. Ez a kör fedi le azokat a termékeket, amelyekkel a feketekereskedelem, az illegális termék-előállítás milliárdokat emel ki az adójukat megfizető állampolgárok zsebéből, és juttat az ügyeskedők, az adócsalók zsebébe.
A feketepiac negatív eredményeként évente többmilliárdos az adóbevétel-kiesés, a be nem fizetett áfa, fogyasztási adó és jövedelemadók, illetve a legális vállalkozások tevékenységének visszaszorulása. Óvatosabb becslések szerint is eléri a 10 millárd forintot az az adóösszeg, amelytől ily módon esik el az államkassza, de vannak olyan számítások is, amelyek ezt meghaladó nagyságrendet valószínűsítenek.
A másik jelentős veszteségforrást a háztartási tüzelőolajnak gázolaj helyett, üzemanyagként vagy termelési célra történő tiltott felhasználása, ennek növekvő tendenciája jelenti. A szakmai számítások szerint az így elkerült adó eléri az évi 15 milliárd forintot. Ez teszi indokolttá, hogy a háztartási tüzelőolaj a törvény hatálya alá kerüljön, és ez indokolta átmeneti időre a kormányrendelettel való szabályozást is.
Tisztelt Országgyűlés! A pénzügyi kormányzatot folyamatos kritika éri a vállalkozásokat, az állampolgárokat terhelő magas adók miatt. Ezúttal olyan törvényjavaslatot tett le a Kormány a tisztelt Ház asztalára, amely az adóbevételek növelését célozza meg, anélkül azonban, hogy ehhez az adókat emelni kellene. A törvényjavaslat ugyanis arra irányul, hogy az állami bevételek szempontjából megkülönböztetett jelentőségű jövedéki termékek esetében, az adófolyásra külön garanciákat teremtve, gyarapítsa az államkasszát.
A jövedéki termékek előállítását, illetőleg forgalmazását szabályozott és ellenőrzött mederbe tereli azzal a szándékkal, hogy minimálisra csökkenjék az adózás megkerülésének lehetősége. Ha ez mégis bekövetkeznék, a törvény súlyos szankciókat ír elő.
A költségvetési bevételek védelme azonban csak az egyik vetülete az új törvényjavaslatnak. Az is célja, hogy rendezett, versenysemleges viszonyokat teremtsen a jövedéki termékek mai anarchikus piacán. Ennek érvényre jutását, mint a piacgazdaság normális működésének fontos feltételét a jövedéki területen tevékenykedő tisztességes vállalkozók jogosan kérték a Kormánytól, és erőteljesen szorgalmazták a törvényjavaslatot.
Ezért talált támogatásra egyértelműen a gazdálkodók részéről a jövedéki törvényjavaslat, amelyet a kidolgozás során velük is folyamatosan egyeztettünk. Szeretném ezt a tényt külön is hangsúlyozni, és szembeállítani az ügyben nem közvetlenül érintetteknek a kodifikációs munka során kifogásoló, esetenként még a törvényjavaslat jogosultságát is kétségbe vonó megnyiltkozásaival.
Úgy gondolom, hogy a közvetlenül érintettek pozitív állásfoglalása a legjobb ajánlás a törvényjavaslat elfogadásához.
Tisztelt Országgyűlés! A jogalkalmazók bizalmát valószínűleg azzal is elnyerte a törvényjavaslat, hogy nem egy merev, bürokratikus jövedéki rendszert teremt meg, hanem a mai viszonyoknak megfelelő, a vállalkozások szabadságát nem sértő szabályozást indítványoz. A jövedéki tevékenység folytatását szektorsemlegesen, széles kör számára, a bizalmat megelőlegezve teszi lehetővé, s csak minimális feltételeket támaszt az engedély megadásához.
A jövedéki ellenőrzés feladatává teszi, hogy kiszűrje azokat, akik erre a megelőlegezett bizalomra érdemtelenné váltak.
Rugalmas a szabályozás a tekintetben is, hogy nem rak szükségszerűen többletterhet a gazdálkodókra a jövedéki nyilvántartások megkövetelésével. Ha a jövedéki ellenőrzéshez szükséges adatokat a jövedéki alanyok a meglévő nyilvántartásaikból, könyveikből produkálni tudják, nem kell a jövedéki ellenőrzés kizárólagos céljaira külön nyilvántartást vezetniük.
Egyetlen területe a javaslatnak, amely bürokratikusnak tűnhet, a háztartási tüzelőolaj forgalmazására, vásárlására kialakított szabályozás. A felhasználási jogosultságot igazoló engedély beszerzése és a HTO-utalványrendszer valóban növeli az adminisztrációt. Ezt az egyszeri lépést azonban megtettük már a törvény életbe léptetése előtt, mert csak így lehetett érvényt szerezni a háztartási tüzelőolaj lakásfűtésen kívüli felhasználását tiltó rendelkezéseknek.
(16.40)
Tisztelt Ház! Szólnom kell arról, hogy a javaslat részét képezi a bérfőzési szeszadó is. Ez nem jelenti új adónem bevezetését, hanem mindössze a jelenleg pénzügyminiszteri rendeletben szabályozott adó törvényben történő rögzítését.
A bérfőzési szeszadó tekintetében a jelenlegi szabályozás szerint az adóhatóság, a Vám- és Pénzügyőrség és a szesznél ma is élő jövedéki szabályok, jövedéki ellenőrzés a bérfőzési tevékenységet és adófizetést is felölelik. Ezért indokolt, hogy a bérfőzési szeszadót a jövedéki törvény emelje megfelelő szintre.
A kivételes eljárás során benyújtott és megtárgyalt módosító indítványok közül a Kormány több javaslatot támogat. Ezek egyrészt a rendelkezések pontosítását szolgálják, szabatosabb megfogalmazásokat eredményeznek, másrészt tartalmilag bővítik, jobbítják a szabályozási megoldásokat. Ez utóbbiak közül kiemelem az adózást igazoló zárjegy kötelező alkalmazásának kiterjesztését a javaslatokban eredetileg is szereplő import mellett a belföldi palackos szeszre, szeszes italra és a kávétermékekre.
Egyetértünk avval a javaslattal is, amely szerint az adózás alól elvont termékek a jövedéki ellenőrzési eljárás keretében kerüljenek elkobzásra, és azok a termékek, amelyekre az élelmiszertörvény rendelkezései vonatkoznak - a szesz, szeszes italok, a sör, a kávé, a dohánytermékek -, legyenek megsemmisítve. Sem minőségi, sem egészségvédelmi szempontból, sem a piaci folyamatokba való beavatkozás szempontjából nem kívánatos az elkobzott áruk újraforgalmazása.
A bizottsági vita során nem tudtuk elfogadni az olyan módosító indítványokat, amelyek például a jövedéki termékkörből a fogyasztásiadó-bevétel több mint háromnegyedét reprezentáló kőolajtermékek és a sör kivételét javasolták. Az engedélyezés feltételrendszerét akarták tovább lazítani azáltal, hogy nem tartották szükségesnek az adótartozás mint kizáró feltétel előírását, vagy megengedték volna az üzlethelyiségen kívüli árusítást is közterület-foglalási engedély birtokában. Nem tartom indokoltnak és megalapozottnak a kettős könyvvezetés előírásának törlését az engedélyezés feltételrendszeréből. Ez az előírás a termelők, a nagykereskedők, az exportőrök és importőrök többségére - társasági formájuknál fogva vagy az 50 millió forint árbevételi határ elérése miatt - eleve kötelezettség. Azoknak pedig, akik e tevékenységet kisebb vállalkozás keretében végzik, lehetőségük van az áttérésre, vagyis a feltétel általuk is teljesíthető.
Két módosító javaslat az engedély megszerzésének előzetes feltételét ki akarja bővíteni a helyiadó-tartozás, illetve a tb.-tartozás mint kizáró feltétel előírásával. Egyik javaslattal sem értek egyet. Egyrészt elvi oldalról a törvény céljából kiindulva; másrészt nem tartom kívánatosnak az engedélykérelem bürokráciáját fokozni. Például egy több telephelyes cég esetében ez azt jelentené, hogy több helyi adóhatóságtól kellene igazolást szerezni és még a társadalombiztosítási igazgatóságoktól is.
Külön kell szólni a törvényjavaslat háztartási tüzelőolajra vonatkozó rendelkezései körül kialakult vitáról, az ehhez kapcsolódó módosító indítványokról. A kizárólag engedély alapján és utalvány ellenében megengedett háztartási tüzelőolaj-vásárlás, -felhasználás radikálisan kíván érvényt szerezni annak az egyébként már évek óta létező rendelkezésnek, mely szerint a HTO-t csak a lakások fűtésére lehet felhasználni, egyéb célra nem. A gyakorlati élet ettől lényegesen eltért, s háztartási tüzelőolajat használtak a dízelautók, a kamionok, és ezzel fűtötték például a fóliasátrakat és használták egyéb célokra a mezőgazdaságban. Az ez utóbbiból eredő problémát kívánja két módosító javaslat is megoldani. Egyik javaslatot sem tudom elfogadni. Mi most a jövedéki törvényjavaslat vitáját foytatjuk, az e tárgykörbe tartozó témákról kell döntenünk. De nem vitatom a háztartási tüzelőolajra vonatkozó rendelkezések által előidézett, a mezőgazdaságban bekövetkező helyzet problematikáját. Annak rendezésére azonban nem a jövedéki törvény keretében és főleg nem a javasolt, kidolgozatlan formában kell és lehet megoldást találni. A probléma átvezet a mezőgazdasági támogatások költségvetés keretében történő kezeléséhez, de semmiféle támogatást nem lehet rendeltetésellenes használat révén biztosítani!
Tisztelt képviselőtársaim! Az elmondottak alapján kérem, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot támogassák, és az elfogadásra javasolt módosításokkal együtt fogadják el. (Taps.)
