JUHÁSZ PÉTER (KDNP)
JUHÁSZ PÉTER (KDNP)
JUHÁSZ PÉTER (KDNP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Kereszténydemokrata Néppárt részéről is hadd fejezzem ki azon aggodalmakat, amelyeket már képviselőtársaim előttem elmondtak, hiszen ez a törvényjavaslat 1991. március 20-án került beterjesztésre, és a gazdasági bizottság tárgyalta, és a gazdasági bizottság ellenszavazat és tartózkodás nélkül alkalmatlannak találta a tárgyalásra, az általános vitára. A gazdasági bizottságnak az volt akkor a véleménye, hogy a villamosenergia-szolgáltatás és a gázszolgáltatás területén várjuk meg a nagy törvénymódosítást, és ne menjünk elébe ezeknek a törvénymódosításoknak egy ilyen módosító javaslattal, törvénymódosító javaslattal, amelyet az 1999-es számú törvényjavaslat tartalmaz. Ma 1993. május 25-ét írunk, és nem került beterjesztésre ez a két törvényjavaslat, amelyet a Kereszténydemokrata Néppárt is rendkívül hiányol.
De ha már ennek a törvényjavaslatnak az általános vitájánál vagyunk, akkor engedjék meg, hogy mi is kifejezzük arról az álláspontunkat.
A javaslat nem mutatja egyértelműen a megváltozott állampolgári jogokat. Az állampolgár kiszolgáltatottságát nem szünteti meg, és a szükséges állampolgári jogokat nem biztosítja. A törvény még mindig a termelői, állami monopóliumszemléletet konzerválja, ahol a fogyasztónak minimális jogai voltak, holott a mai helyzetben a fogyasztói jogokat kell a többi fölé helyezni. A gyakorlatban ezt a fogyasztói jogot az úgynevezett vételezési joggal lehet jellemezni. A vételezési jog azt jelenti, hogy minden állampolgár számára az emberi léthez szükséges energiát az adott lehetőségek és körülmények között maximálisan biztosítjuk úgy, hogy az állampolgár az anyagi ellenszolgáltatás ellenében a kívánt energiához juthasson. A törvényjavaslat kodifikált szövegében erre az általános elvi állásfoglalásra az energiafajtáktól függetlenül figyelemmel kell lenni, és ahol ezen állásponttól eltérően rendelkezik a régi törvény, ilyen irányban módosítani kell.
Az energiatermelésnél meg kell szüntetni az állami monopóliumot. A szükséges előírások betartásával szabadon lehessen építeni bármilyen teljesítményű és típusú villamos erőművet, gázenergiát szolgáltató telepet, lehessen létesíteni bármilyen feszültségű és nyomásszintű villamos és gázvezetéket a hozzá tartozó berendezésekkel. Ezen magánvállalkozásokban termelt energia meghatározott szabályok szerint kapcsolódhat a többi hálózathoz. A termelőegységek kialakításánál a környezetvédelmi és területfejlesztési szempontokat kiemelten kell kezelni.
A vállalkozásokban termelt és elosztott energiák árait szerződéses alapon kell rendezni, nem lehet átalányárakkal, limitárakkal irányítani a piaci feltételeket. Ennek egyik következménye, hogy a fogyasztótól ma megkövetelt úgynevezett hálózatfejlesztési hozzájárulást meg kell szüntetni. A hatóságokra történő utalásoknál a ma meglévő hatósági szervezetet nem kell megnevezni, hanem megjegyzésként kell utalni arra, hogy ez a szervezet ma az ÁÉE. A különböző állami szervezetek - önkormányzat, ÁÉE stb. - egyoldalú jogokkal rendelkeznek az állampolgárok terhére. Ezt az új törvényben meg kell szüntetni, a felek részére egyenlő jogokat kell biztosítani, például a kisajátított magánterületért fizetni kell stb.
Ezen gondolatokat meg fogjuk fogalmazni módosító indítványainkban, és ha már arra nem került sor, hogy a Kormány visszavonja ezt a törvényjavaslatot, ezek kapcsán megpróbáljuk elfogadhatóvá tenni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
