FUTAKI GÉZA, DR. (SZDSZ)
FUTAKI GÉZA, DR. (SZDSZ)
FUTAKI GÉZA, DR. (SZDSZ) Köszönöm szépen a szót, Elnök Úr. Elöljáróban, azt hiszem, hogy aggodalomra ad okot az, hogy a mai interpellációs időszakban még csak a második új interpelláció hangzik el akkor, amikor 32 interpelláció áll sorban. Ha megvonjuk az átlagot, akkor azt hiszem, november, december körül talán végzünk a 32-vel. Tehát esetleg át kellene gondolni azt, hogy nem kellene-e változtatni bizonyos szabályokon. (Közbeszólások jobbról: Rövidebben kell szólni! - Nem kell annyit beszélni!)
Rátérve most már a lényegre. Bizonyára emlékeznek képviselőtársaim, hogy a Gyulai Húskombináttal kapcsolatos interpellációm sokáig volt napirenden, de az interpelláció beadása után az Állami Vagyonügynökség változtatott az addigi álláspontján, így az interpelláció elvesztette az aktualitását. Ezért most ezzel az új témával fordulok államtitkár asszonyhoz.
Tisztelt államtitkár asszony! Az Országgyűlés azért, hogy a különösen hátrányos helyzetű településeket támogassa, meghozta az 1992-es LXXXIX. számú törvényt a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről. A törvény értelmében az úgynevezett céltámogatási kiegészítő keretből támogatás adható a társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott, valamint az országos átlag kétszeresét meghaladó munkanélküliségi aránnyal rendelkező települési önkormányzatoknak a céltámogatáshoz jutás elősegítésére.
Ennek a törvénynek a végrehajtására a Kormány az 59/1993-as rendeletének mellékleteként felsorolta a támogatásban részesíthető településeket.
Békés megye települései közül jó néhány - sajnos - megfelel a törvény és a rendelet követelményeinek, mégis csak néhány szerepel a támogatásban részesíthető települések jegyzékében. Például a 8000 lakosú Vésztő nincs benne, pedig ott hozzávetőleg 27%-os volt a munkanélküliségi ráta a múlt év végén. A jegyzékből való kimaradás oka az, hogy véleményünk szerint jogalkalmazási hiba történt.
Mi is történt valójában? A címzett és céltámogatásokról szóló törvény és a kormányrendelet a települések munkanélküliségi rátáját veszi alapul, ezzel szemben a kormányrendelet melléklete a foglalkoztatási körzetek munkanélküliségi rátája alapján készült. Gyurkó miniszter úr 1993. május 11-én Pelcsinszki Boleszláv által feltett kérdésre azt válaszolta, hogy a jelenlegi munkaügyi statisztikai rendszer nem alkalmas településszintű kimutatásra. Ezért foglalkoztatási körzetenként állították össze a jegyzéket.
Szeretnénk elmondani azt, hogy a megyei munkaügyi központ települési bontásban rendszeresen közli a hozzávetőleges foglalkoztatási adatokat számunkra, ebből arra következtetünk, hogy ezek az adatok a Munkaügyi Minisztérium számára is hozzáférhetőek. Pontosan ezekből az adatokból állapítható meg, hogy Békés megyében több olyan település van, amely a törvény szövege szerint jogosult támogatás igénybevételére, az alacsonyabb szintű kormányrendelet melléklete szerint pedig nem.
Településenként, és így foglalkoztatási körzetenként azért van csak hozzávetőleges adat a munkanélküliségről, mert a Központi Statisztikai Hivatal csak megyei bontásban tudja megadni a munkaerő-állomány nagyságát. Fel szeretnénk hívni a figyelmüket arra, hogy a rendelet mellékletének összeállításakor alkalmazott módszer nincs összhangban a törvény szövegével, tehát törvénysértés történt.
Kérdésem: mit kívánnak tenni a törvénysértő állapot megszüntetése érdekében?
Kezdeményezik-e az ellentmondás feloldását annak érdekében, hogy települések igazságtalanul ne szenvedjenek támogatási hátrányt?
Tehát befogadják-e azokat a pályázatokat, amelyek a törvény előírásainak megfelelő településekről származnak?
A fenti ellentmondás feloldására várom államtitkár asszony válaszát. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)
