TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR., a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára:
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR., a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára:
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR., a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A területfejlesztési törvény előkészítése a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumban folyamatban van. Várhatóan azonban - éppen az Országgyűlés jogszabályi túlterheltsége miatt - ez évben nem kerül napirendre. De a jogszabály hiányában sem állt meg a minisztériumban a területfejlesztő munka.
A Kormány területfejlesztő tevékenysége az elmúlt évekhez kapcsolódóan vagy hasonlóan elsősorban az elmaradott és válságtérségekre vonatkozik. Ugyanakkor emlékeztetném tisztelt képviselőtársaimat, hogy az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló törvény előírja: háromévenként az Országgyűlés elé kell terjesztenünk a támogatási irányelveket és a kedvezményezett területek besorolási feltételeit. Nos, ezt a tárca megtette: a közeljövőben tárgyalja az Országgyűlés.
Kelet-Magyarország történelmileg is kialakult és az elmúlt évtizedek területpolitikájának "eredményeképpen" megerősödött hátrányait azonban egyértelmű, hogy csak hosszú idő alatt lehet leküzdeni. Döntő lesz ebben az infrastrukturális elmaradottság felszámolása, ami az egyik lényeges oka a külföldi tőke itteni befektetéstől való vonakodásának is.
A Kormány a nehéz helyzetben lévő térségekre fejlesztési programot hagyott jóvá, és intézkedési tervet készített. Ezek közé tartozik Békés megye is - 50 millió forint az idei tervezet, és mintegy 300 millió forint a jövő évi tervezett felhasználás.
A tényleges felosztást azonban - az önkormányzatiság szellemének megfelelően - nem a Kormány, hanem a helyi bizottság intézi, amely az érintett kistérségek polgármestereiből, valamint a KTM, a PM, az Állami Fejlesztési Bank és a kmb-hivatal megbízottaiból áll.
A külföldi befektetőkre is természetszerűleg érvényesek a hazaiakat megillető kedvezmények, ezek között a területfejlesztési alapból való részesedés is, amelyre pályázatot lehet benyújtani.
Vámpolitikai kedvezmények is szóba jöhetnek konkrét projektek esetén. Ezek elbírálása a tárcaközi vámtarifa-bizottság illetékességébe tartozik.
A Kormány lehetőséget lát arra, hogy némely esetben különleges vámszabad területet hozzanak létre.
A hátrányos helyzetű térségek fejlesztésében lényeges szerepet játszhatnak az adókedvezmények, mégpedig olyan vállalkozások támogatásában, amelyek beruházásai munkaalkalmat is teremtenek.
A jelenlegi rendszer kialakításánál a közvetlen támogatások játszanak kulcsszerepet. A hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatására ma elsősorban a személyijövedelemadó-kiegészítés szolgál, amely a vidéki átlag 90%-áig emeli fel a települések juttatásait. Ez idén mintegy 7 milliárdnyi összeget tesz ki. Kiegészíti ezt a 2200 forint/fő normatív támogatás, illetve a hátrányos helyzetű régiókban a településenkénti 2 millió forintos központi támogatás is.
Ezenkívül a céltámogatási kiegészítő keret a saját források 50%-áig terjedhető támogatásokra, valamint az elkülönített állami pénzalapként működő területfejlesztési alap a munkahelyteremtésre és területfejlesztésre, amelyhez pályázat útján lehet hozzájutni.
A területfejlesztésre fordított összeget a kormányzat nem kívánja csökkenteni - ellenkezőleg: keressük a lehetőséget ennek növelésére. Ezen belül ismételten megvizsgáljuk adókedvezmények bevezetésének lehetőségét, aminek a lényege a munkanélküliek foglalkoztatása esetén eszközölhető adóalap-csökkenés, illetve az áfa visszatérítése volna. Ezekhez viszont a társasági adóról, valamint az általános forgalmi adóról szóló törvények bizonyos módosítása szükséges. Kérem válaszom szíves elfogadását. (Szórványos taps.)
