HORN GYULA (MSZP)
HORN GYULA (MSZP)
HORN GYULA (MSZP) Köszönöm szépen, tisztelt Elnök Úr. Engedjék meg, hogy nem a frakció nevében, hanem a magam nevében mondjak el egy-két gondolatot a témával kapcsolatban.
Zétényi Zsolt úr már részben idézte az ominózus cikkelyt. Azért, hogy pontosítsam a teljes szöveget, amiről a vita folyik: a felek tiszteletben tartják egymás területi épségét, és kijelentik, hogy egymással szemben nincs, és nem is lesz területi követelésük.
Ez az a cikkely, 2. cikkely, amely körül folyik a vita, s időnként a szenvedélyek föllobbannak. Én nagyon sajnálom azt, hogy a vitában bizonyos félreértések, félremagyarázatok is megfogalmazódtak.
Csépe Béla úr, lehet a határokat módosítani abban az esetben, ha a román, a szlovák, az ukrán fél azt mondja, hogy tessék, tisztelt magyar fél, módosítsuk a határokat. Ilyen esetben elképzelhető. De más, semmilyen más esetben az európai nemzetközi viszonyok, az európai realitások ilyet nem tesznek lehetővé. Ezt csak elöljáróban szeretném leszögezni. És ez felel meg a helsinki záróokmánynak is.
A másik, ami nagyon lényeges, és itt többször elhangzott, illetve hivatkoztak többen, hogy vajon ez ellentétes-e a határon túl élő magyarság érdekeivel. Miniszter úr is utalt arra, hogy a határon túl élő magyarság érdekeivel nem ellentétes. De én szeretném érvekkel alátámasztani a következőt.
De mielőtt nagyon röviden erre kitérek, hadd mondjak valamit. Az előbb idézett szöveg nem valami irodalmi remekmű, azt azért el kell ismerni, sőt a diplomáciában is találtak már ennél jobb kifejezést. Mert nincs, nem stb., ezt azért a diplomáciai nyelvezet nem túl gyakran alkalmazza. De a lényegen nem változtat.
A jövőt illetően tehát például románokkal, szlovákokkal és másokkal, feltehetően lesz még másokkal is a szomszédok közül alapszerződés, én el tudok képzelni egy olyat, ami nem mond ellent ennek a magyar-ukrán alapszerződésnek sem, amely például úgy szólna: a felek tiszteletben tartják egymás területi épségét - és ez a mai Európa, főleg ennek a régiónak legnagyobb kérdése -, és egymással szemben nem támasztanak területi igényeket. Ez megfelel mind a helsinki záróokmány szellemének, és megfelelne esetleg annak is, ami az ottani magyarság érdekeit fejezi ki.
Én a következőt szeretném szíves figyelmükbe ajánlani. Az a magyar-ukrán egyezmény, kormányközi egyezmény, amely 1991-ben született, valamint az a két törvény, illetve rendelkezés, amely Ukrajnában jött létre a nemzetiségekről, a nemzeti kisebbségekről, egyedülálló ebben a térségben, és főképpen egyedülálló azon államok között, ahol nagy számban élnek a magyarok. Tehát ilyennel eddig még nem találkoztunk, és azt hiszem, örülhetnénk mindannyian, ha a többi ország, szomszédos ország követné az ukránok példáját.
Mindhárom dokumentum lényegében tartalmazza a kisebbségek nemzeti és kulturális autonómiájára vonatkozó kitételeket. Ezt Zétényi Zsolt úr szíves figyelmébe szeretném ajánlani, mert ő megemlítette, hogy erre vonatkozóan nem lát tartalmi elemeket az említett dokumentumokban. Mindhárom dokumentumban, tehát mind a magyar-ukrán alapszerződésben, mind a nemzetiségi kisebbségek védelméről, jogaik védelméről szóló, mind pedig a két ukrán dokumentumban erre vannak részek.
És fölhívnám tisztelettel a figyelmüket még a következőre. Az alapszerződés 17. cikkelye kimondja, hogy a felek nemzetközi kapcsolataikban önállóan és közösen is fellépnek a nemzeti kisebbségekre vonatkozó nemzetközi dokumentumok megvalósítása érdekében. Ebbe beletartoznak az Európa Tanácsban születendő törvények, amennyiben Ukrajna is ennek a tagja lesz, és hozzá szeretném tenni a kollektív jogokat illetően, mert arról lehetnének viták, tehát például a területi autonómiához való jog egyelőre csak egy jegyzőkönyvmellékletben szerepel még az Európa Tanács dokumentumaiban is.
De visszatérve erre a három dokumentumra, én nagyon szeretném azt, hogyha mind Romániával, mind Szlovákiával ilyen dokumentumok megszületnének.
Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy a kárpátaljai magyarság egyetért az alapszerződéssel. Tehát fölhívom azok szíves figyelmét, akik arra hivatkoznak, hogy ez a magyarság elárulását jelentené, hogy hogyan vélekednek az ottani magyarjaink.
S végül még valamit: meggyőződésem szerint a további alapszerződések megkötése kapcsán a magyar fél igényelheti az Ukrajnával kötött nemzetiségi együttműködési megállapodás létrehozását, illetve olyan nemzetiségi törvény megalkotását, amely mindazokat a jogokat biztosítja, amelyeket az ukrán fél a maga részéről vállal. Ez nagyon fontos lenne a további tárgyalások, illetve a további alapszerződések megkötése szempontjából. Mert amikor a románok arra hivatkoznak, hogy a velük kötendő alapszerződésben is szerepeltessük ezeket a kitételeket, a mi válaszunkban minden alappal megfogalmazható az, hogy ugyanakkor igényeljük tőlük a Romániában élő magyarság jogainak maradéktalan tiszteletben tartását. És hozzá szeretném tenni: ez nem valamiféle elrugaszkodott, megátalkodott magyar követelés, erre mind a trianoni, mind pedig a párizsi békeszerződés kötelezi az utódállamokat.
És végül a további alapszerződések ügyében én azt javasolom, hogy mindenképpen kérjük ki mind a szlovákiai, mind a romániai magyarságnak a véleményét és egyetértését.
S mindezek alapján én magam is a tisztelt Országgyűlésnek az alapszerződés ratifikálását, elfogadását javaslom. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)
