BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Urak! Lakásügyben valóban súlyos feszültségek jelentkeztek az elmúlt időszakban. Az ellentmondások feltárására, a helyzet javítására lakáspolitikai koncepció készül az érdekelt minisztériumok részvételével. Ez a munka a befejező szakaszába érkezett.
1993. február 26-án életbe lépett a szociális igazgatásról és egyes szociális támogatásokról szóló törvény, amely 1993. szeptember 1-ig az önkormányzatok feladatául szabja a lakásfenntartási támogatások bevezetését. A támogatás megállapításakor kötelezően figyelembe veendő lakásfenntartási kiadások között a törvény felsorolja a lakáshitel-törlesztést is. A szociális törvény tehát segítséget jelent a jelenleg, illetve a jövőben lakást építő fiatalok terheinek enyhítésében.
A lakáskoncepcióval párhuzamosan, azzal összhangban át kell dolgozni a lakáscélú támogatásokról intézkedő 106/1988-as minisztertanácsi rendeletet is.
Az új kormányrendelet-tervezet a jelenlegi törlesztési támogatásos lakáshitelek helyett kamattámogatással, állami garanciavállalással és a kamatfizetés halasztásával támogatott új jelzálog-hitelezés feltételeit teremti meg.
Az új hitelezési rendszer azonos kezdő törlesztési terhek mellett már átlagos esetben is a jelenleginél nagyobb összegű hitelek felvételét teszi lehetővé.
A nagyobb hitel elvileg nagyobb terhet jelent a családoknak - hogy a képviselő urak második kérdésére utaljak -, de egyben jóval nagyobb lehetőséget is, és a jelzálog-hitelezés megkönnyíti a pénzhez jutást.
Az említett kormányrendelet intézkedik a szociálpolitikai kedvezmény mértékéről is.
Az interpelláló képviselő urak hivatkoznak a pénzügyminiszter 1992. november 2-án elhangzott expozéjára, amely a szociálpolitikai kedvezmény mértékeinek emelésére tett utalást a lakásáfa-intézkedések ellentételezéseképpen.
A Kormány által javasolt intézkedések a lakásáfa-visszaigénylés teljes megszűnését tételezték fel. Mivel ez nem történt meg, ezért ellentételezésképpen csupán az önkormányzatok lakáshoz jutási támogatási rendszerét segítő költségvetési támogatás növekedett az 1992-ben előirányzott ötmilliárdról hétmilliárd forintra.
A lakásépítés, -vásárlás támogatási és hitelfeltételeinek átalakítására a Kormány olyan javaslatokat kíván tenni, amelyek a terhek arányosabb elosztásával, a költségvetés, a bankszféra és a lakosság között, valamint megfelelő időbeli ütemezéssel egyszerre javítják a lakáshoz jutási esélyeket, csökkentik a költségvetés folyó kiadásait, és hozzájárulnak a gazdaság élénküléséhez.
(15.50)
Hangsúlyozni szeretném, hogy a módosító javaslatok célja nem a költségvetési kiadások csökkentése, hanem a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználása. A későbbiekben ugyanakkor a lakáshoz jutásban a jelenleginél jelentősebb szerepet játszik majd a lakáscélú előtakarékosság, amelyet nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő kedvezmények, mint például személyi jövedelemadó-kedvezmény, forrásadó-mentesség 70%-os törlesztési támogatások, külön kölcsön támogatnak.
Milyenek egy átlagos keresetű fiatal házaspár lakáshoz jutásának esélyei? Ma egy lakást felépíteni, vásárolni szándékozó fiatal családot a szociálpolitikai kedvezmény, a hiteltörlesztéshez nyújtott támogatás, a helyi és munkáltatói támogatás rendszere segíti.
Ha egy 1992-ben átlagos, havi 28000 forintos nettó jövedelemmel rendelkező háztartás havi 8000 forintot fordít hiteltörlesztésre, akkor kb. 750000 forint a 70%-os, három és több gyermek megléte esetén 500000 forint a 80%-os törlesztési támogatású hitel.
Ezt az összeget egészíti ki a szociálpolitikai kedvezmény összege, amely két gyermek esetén 200000 forint, fiatal házasoknak megelőlegezhető - három meglévő gyermek után - 600000 forint, ami további gyermekenként 100000 forinttal növekszik.
A munkáltatói és a helyi önkormányzattól kapott kamatmentes kölcsön, valamint vissza nem térítendő támogatás összege 1992-ben átlagosan 300000 forint körül alakult, munkáltatónként és településenként jelentős eltérésekkel.
Ha ezeket az összegeket összevetem az új lakás építésének, vásárlásának 1992-ben átlagosan kb. két és fél millió forintos árával, akkor még mindig elérheti az egymillió forintot is a szükséges saját erő összege. Ebből az előtakarékossági rendszer keretében öt éven keresztül megtakarított havi 2000 forint kb. 500000 forintig fedezetet nyújt.
Végül az utolsó kérdésre válaszolva a javasolt lakáshitelezési rendszer és a megnövelt összegű szociálpolitikai kedvezmény a lakáscélú fizetőképességet jelentősen javítaná. Ezáltal nagyobb mértékben szabadulnának fel és válnának eladhatóvá azok a középkategóriájú lakások, amelyek eladhatatlansága ma a felfelé irányuló lakásmobilitás gátját képezik. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a jobb oldalon.)
