GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, DR. (MSZP)

Teljes szövegű keresés

GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, DR. (MSZP)
GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, DR. (MSZP) Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Ebben a században két időszakban volt erős az agrárlobby Magyarországon, természetesen egészen más előjellel és egészen más történelmi körülmények között. Nevezetesen egyszer Rubinek Gyula és az OMGE idején, a századforduló után, és egyszer pedig Fehér Lajos és Erdei Ferenc idején a 60-as évek közepétől kezdődő évtizedben.
A 80-as évek elejétől legyengült az agrárszféra érdekérvényesítő képessége. A rendszerváltás viharos éveiben a régi agrárlobby szétesése, legyengülése talán még a munkavállalói érdekképviseletek erőtlenségénél is mélyebb fokot ért el. Széthullott az agrár ószövetség. Ez így önmagában természetes és örvendetes is lehetne, a bajok azonban máshol jelentkeztek. Az egyik, hogy más lobbyk korántsem erőtlenedtek el hasonló mértékben. A második, hogy túl sokáig tartott a legitimációs vita az érdekképviseletek körül. A harmadik, hogy még máig sem jött létre az új termelőknek az új szövetsége. Ennek részben oka a rendszerváltással együtt járó természetes átrendeződés, a tulajdonviszonyok kialakulatlansága.
Ezek miatt még nem nyújtottam volna be interpellációmat. Véleményem szerint ugyanis rendkívüli felelősség terheli a kialakult helyzetért az agrárium szereplőit is és mások mellett a kormányzatot is. A kárpótlási törvények és a szövetkezeti törvények meghozatala után az elmúlt évben elérkezett volna az ideje annak, hogy a kormányzat elébe menjen az agrártermelők önszerveződésének, és segítse valamiféle "előkamarák" létrejöttét. Nem a mostani Agrárkamara átfestéséről lett volna szó. Az elmúlt évben az Agrárkamara vezetői is egyértelműen leszögezték a különböző fórumokon, hogy ők abban a tudatban szorgalmazzák a kamarai törvényt - az agrárkamarai törvényt természetesen -, hogy ezenközben saját cégük felszámolásáért harcolnak. Készen volt az elmúlt évben és több egyeztetésen átment az agrárkamarai törvény tervezete. Megvolt a történeti minta is, többek között az 1920. évi mezőgazdasági kamarákról szóló törvény, amely a községi mezőgazdasági bizottságokat tette a kamarai hálózat alapsejtjévé. Felállt az elmúlt évben a mezőgazdasági bizottság, elkészült nagy nehezen az agrárrendtartási törvény, megmozdultak a termelők is, megszavaztuk a földművelési alapokról szóló törvényt is. Adókedvezmények, adóvisszatérítések, támogatások, kedvezményes hitelek, pályázati lehetőségek tucatjai állnának a termelők rendelkezésére. "Minden" lenne már tehát - idézőjelben - e válságos agráridőkben, csak éppen egy hálózat nincs, amely le a faluig, a termelőkig közvetítené az átalakult szervezetekhez, illetve a termelőkig az információkat, és információs helyzetbe hozná őket. Volna már önszerveződési, társulási kedv is az új termelők között.
Mielőtt kérdéseimet feltenném, meg kívánom jegyezni, hogy a gazdasági kamarákról szóló törvény alapelveiről és az előkészítő munka helyzetéről szóló kormányzati előterjesztés is kiemeli: az agrárszféra sajátossága szinte kínálja, sőt követeli, hogy külön agrárkamara szerveződjön. Mégis az történt, hogy az agrárkamarai törvény nem készült el előbb, és úgy mondanám, hogy a sürgősség követelménye sajnálatos módon alárendelődött a komplexitás szempontjának. Félő tehát, hogy az egységes kamarai törvény hosszadalmas vitája azt eredményezi, hogy ebben az évben ezek a kamarák már nem tudnak felállni.
Ezek tekintetében a következő kérdéseim lennének:
Mikor kívánja a Kormány benyújtani az agrártermelők érdekképviseleteinek összefogását szolgáló kamarai törvényt?
Szükségesnek tartja-e a tárca a külön agrárkamara felállítását?
A jelenlegi agrárkamarák integrálódhatnak-e, illetve milyen módon kapcsolódhatnak be az új kamarák fölállásába?
(15.30)
Az önkormányzatok szintjén várhatóan mi lesz a kamarai szervezetek alapsejtje?
S végül: milyen szervezeti megoldásokkal kívánja eljuttatni a Kormány a pályázatokhoz, hitelkonstrukciókhoz és más információkhoz való hozzájutást elősegítő tényeket és számokat a termelőkhöz, illetve az érdekképviseletekhez? Miniszter úr, várom válaszát. (Taps.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem