NAGY FERENC JÓZSEF tárca nélküli miniszter:
NAGY FERENC JÓZSEF tárca nélküli miniszter:
NAGY FERENC JÓZSEF tárca nélküli miniszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Ön két hónapja adta be az interpellációját, így a válaszom nem lesz újszerű élménnyel telített most, hiszen erről többször nyilatkoztam, így legutóbb az Agrárkamara tisztújító közgyűlésén is. És a földművelésügyi miniszter úr helyett azért válaszolok, mert az első két kérdése az én feladatkörömbe tartozik, a harmadik kérdésre pedig az FM tárca válaszát tolmácsolom.
Valóban jól tudja az interpelláló képviselő úr, hogy az agrárkamarai törvény két év óta készül. Az Országos Agrárkamarával közösen elkészített törvénytervezetünk az elmúlt év februárjában már átesett egy államigazgatási egyeztetésen. Akkor a társtárcák még ellenérzéssel fogadták az agrárágazat szereplőit vertikálisan felölelő, kötelező tagságot kimondó tervezetet. Sokaknak gondot jelentett az érdekképviseletek és a közfeladatokat ellátó kamara viszonyának meghatározása is. Az új tervezet kimunkálásánál alapvető kérdésnek tartottuk a kamara alapfunkciójának meghatározását. Egy olyan sajátos törvény megalkotására tettünk kísérletet, amelyben a kamara célja az állam által elismert közcél, funkciója közfeladatok ellátása, jellege pedig köztestület. Mindebből következik, hogy az Agrárkamarát úgy tudjuk elképzelni, hogy az vertikálisan átfogja az élelmiszer-gazdaság szereplőit a gazdálkodószervezetektől az egyéni vállalkozókig.
Az elmúlt nyáron a Földművelésügyi Minisztériummal közösen átdolgozott tervezet előkészítésénél még mindig járatlan úton kellett elindulnunk. Hiszen manapság is számtalan társadalmi szervezet anélkül nevezi magát kamarának, hogy valójában kamarai státusa lenne. Ezért az 1945 előtti szabályozáshoz kellett visszanyúlnunk, és az akkori mezőgazdasági kamarák szabályozását próbáltuk a jelenlegi körülményekhez és az elérendő célokhoz igazítani. Ennek megfelelően a törvénytervezet összeállításánál figyelembe vettük az 1920. évi XVIII. törvényt, mely alapján a mezőgazdasági kamarák 1949-ig működtek, továbbá a Nyugat-Európában kialakult gyakorlatot, valamint a mai átmeneti időszak agrárviszonyait. Az így kimunkált tervezetet az elmúlt év októberében ismételten egyeztetésre bocsátottuk. Ennek során az Igazságügyi Minisztérium és több tárca arra az álláspontra helyezkedett az agrárkamarai törvény megalkotásának indokoltsága mellett, hogy kerüljön vissza a magyar jogrendszerbe a köztestület, amelynek nevesített formája a kamara, és így a kamarák jogi megalapozása után történjen a gazdasági kamarákról szóló egységes törvény kidolgozása.
Tájékoztathatom a tisztelt Házat, képviselőtársamat arról, hogy a Kormány március 4-i ülésén az Igazságügyi Minisztérium előterjesztésében elfogadta a gazdasági kamarákról szóló törvény alapelveit. Eszerint igaz, hogy egy törvény keretében, de három - ipari és kereskedelmi, agrár és kézműves - kamara kerül szabályozásra. Ezt mi elfogadtuk, mert így gyorsabban megvalósíthatónak látjuk a kamarák rendszerének kialakítását. A koncepció kimunkálásában az Agrárkamarával együtt részt vettünk.
A tervezet, amelynek tárcaegyeztetése már megkezdődött, és remélem, hogy a Kormány az első félévben elfogadja, foglalkozik az egyesülési törvény alapján működő jelenlegi kamarák helyzetével és azok átalakulásának lehetőségével. Arra a kérdésre tehát, hogy a jelenlegi agrárkamarák integrálódhatnak-e az új kamarába, a tervezet alapján azt tudom válaszolni: igen.
Az országos gazdasági kamarák tevékenységében érdekelt országos gazdasági érdek-képviseleti szervek alakítják meg ugyanis az országos kamarák előkészítő bizottságait. Ezek feldata lesz a Magyar Gazdasági Kamara esetében annak átalakítása, az Agrárkamara esetében pedig a kamara megalakítása. Ennek során alapvető ágazati érdek annak a rengeteg tapasztalatnak a továbbvitele, melyet a jelenleg érdek-képviseleti szervként működő agrárkamarák testesítenek meg. Elképzeléseink szerint az Agrárkamara felépítésénél mint sajátosság fontos szerepet kapnak a községenként, városonként szervezett települési mezőgazdasági bizottságok, amelyek a területi agrárkamarák helyi szervei, és biztosítják a településeken működő mezőgazdasági termelők részére a piaci és egyéb információk eljutását, segítik és szervezik a település gazdáit. Ily módon, úgymond, a gazdaudvartól a központi szervekig megvalósulhat az önkormányzat és a termelői önigazgatás az agrárágazatban. Az eredményes kamarai működés egyik lényeges feltételének tartjuk, hogy helyet kapjanak mindazon közjogi fórumokon, melyek az agrárpiacot, a szakképzést, a szaktanácsadást és az elkülönített mezőgazdasági pénzalapok működését biztosítják.
Tisztelt képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a harmadik kérdésre az FM tárca válaszát tolmácsoljam.
A minisztérium nagy súlyt helyez arra, hogy az agrártermelés finanszírozását és fejlesztését szolgáló hitelkonstrukciókról az érdekelteket megfelelően tájékoztassa. E célból a rendeletek és pályázati felhívások hivatalos közlönyökben - Magyar Közlöny, MÉM Értesítő - való megjelentetésén túl a sajtót, a tárca szakigazgatási szerveit is rendszeresen igénybe vettük, illetve igénybe vesszük. Konkrétan: az agrártermelést, az időszerű mezőgazdasági munkák elvégzését segítő hitelkonstrukciókról és támogatásokról kormányrendelet intézkedett. Gondoskodtunk arról, hogy a jogszabályokat egységes szerkezetben a MÉM Értesítő meg is jelentesse. A földművelésügyi alapokról szóló, s ezen belül a mezőgazdasági fejlesztési alapról a törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek a hivatalos közlönyökben megjelentek. A pályázati felhívások elkészültek, azokat a MÉM Értesítő 4. - III. hó 19-i - számában közzétettük, ezt az Értesítő 6. száma megismétli. Ugyanez elmondható a reorganizációs program pályázati ismertetéséről is.
Az említett hitelkonstrukciókat és támogatási pályázatokat a minisztérium vezetői és szakrészlegei több esetben sajtótájékoztatón ismertették, melyekről a napilapok széles körű tudósítást adtak. Ugyane témában a földművelésügyi hivatalok vezetői részére országos értekezletet is tartottak.
Végül, de nem utolsósorban megemlítem, hogy az említett hitelkonstrukciókról és támogatási lehetőségekről részletes írásos tájékoztató is készült, amelyet például a Magyar Mezőgazdaság című szaklap külön mellékleteként, valamint a Magyar Gazda írásában is közzétett. Természetes, hogy a tárca tájékoztatási feladatai piacgazdasági körülmények között, a termelők számának növekedése mellett csak a propagandamunka javításával, az információs rendszer továbbfejlesztésével tudja ellátni. Ennek intézményi, szervezeti feltételeit folyamatosan fejleszteni kívánja a sajtóiroda, a mezőgazdasági információs rendszer korszerűsítésének nyugat-európai tapasztalatai alapján. Kérem a tisztelt Házat és képviselőtársat válaszom elfogadására. (Taps.)
