KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Miniszter Úr! Körülbelül egy évvel ezelőtt két FIDESZ-es képviselőtársam interpellált a magyar-csehszlovák határmenti területen kétoldalú egyezmények alapján munkát vállalt állampolgárok sorsával kapcsolatban. Akkor a Parlament elfogadta miniszter úr válaszát képviselőtársaim elutasító válasza ellenére.
Miután eltelt egy esztendő, és az ön mértéktartó optimizmusa ellenére az érintett állampolgárok sorsa ma is rendezetlen, ezért engedje meg, hogy ez ügyben ismét kérdéssel forduljak önhöz. Nagyon röviden arról, hogy mi a helyzet.
A magyar-csehszlovák kétoldalú határ menti egyezmény alapján a másik állam területén végzett munkát a szerződő felek társadalombiztosítási szervei minden vonatkozásban kölcsönösen elismerik. Ebből tehát az is következik, hogy nem csupán a munkavállalás lehetőségére vonatkoznak ezek a nemzetközi egyezmények, hanem egy 1959-es egyezmény alapján a szociálpolitikai ellátások széles körében is jogosultságot jelentenek az állampolgárok számára, azok számára is, akik e jogosultságok megszerzésére külföldön végeztek munkát.
Ez a határ menti munkavállalásról szóló egyezmény ugyan lejárt, de mint erre ön már tavaly is utalt, a munkaszerződések ettől még érvényben maradtak, az állampolgárok továbbra is átjártak dolgozni, majd akkor, amikor ott a munkahelyüket felszámolták, hazajöttek, és megtudták, hogy a külföldön végzett munkájuk, amelyik társadalombiztosítási szempontból társadalombiztosítási ellátásra feljogosította őket, a munkanélküli-ellátás szempontjából nem számít jogszerző időnek.
El kell mondjam, hogy a törvény betűje ezt az álláspontot igazolja, hiszen a foglalkoztatásról szóló 1991. évi IV. törvény kimondja, hogy munkaviszonynak, tehát a munkanélküli-ellátásra jogosító munkaviszonynak is a törvény alkalmazása szempontjából a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt kell érteni.
(14.40)
Mindebből arra a következtetésre juthatunk, hogy Szlovákiában a magyar állampolgárok egy biztonságos jogi helyzet reményében vállaltak munkát, azt gondolták, hogy ez a munkaviszony itthon mindenféle ellátásra feljogosítja őket, és amikor hazajöttek, akkor derült ki, hogy ellátatlanul maradtak. Számukra előre nem látható módon kiestek a munkanélküli-ellátás köréből.
Ön tavaly azt mondta, hogy megoldást jelenthet a Munkaügyi Központtal való megállapodás kötése, és reményét fejezte ki, hogy ennek az eljárási szabályai rövidesen megszületnek.
Eltelt azóta egy esztendő, ma sincs gyakorlatilag lehetőség a munkahelyi központokkal való megállapodásra. De azt is hozzá kell tennem, hogy miután munkanélküli állampolgárokról van szó, még ha az eljárási szabályok meglennének is, nemigen lenne nekik miből kifizetni a későbbi járadékra jogosító járulékot a munkaügyi központok számára.
Súlyosbítja a helyzetüket - és ez is indokolja az ismételt kérdésfeltevést -, hogy a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 33. szakasz (1) bekezdése a munkanélküli-járadék folyósítási időszakának a leteltéhez köti a munkanélküliek jövedelempótló támogatását. Miután ezek az állampolgárok nem kapnak munkanélküli-járadékot, nem is járhat le a járadékuk, és ezért a szociális törvény vonatkozó ellátásából is kiesnek.
Mindezek alapján, miniszter úr, engedje meg, hogy ismételten megkérdezzem öntől, hogy vajon még mindig helyesnek tartja-e azt a jogértelmezést, amelyik ezeket az állampolgárokat ellátatlanul hagyja.
Másodsorban szeretném megkérdezni, hogy kíván-e olyan intézkedéseket tenni, amelyek az érintettek számára kedvezőbb elbírálást, jogbiztonságot teremtenének.
Végül, bár nem tartozik szorosan a kérdéshez, felbátorodva attól, hogy a pénteki csomagunkban egy sereg nemzetközi munkaügyi egyezményt kaptunk, amelyek ratifikálása a Parlament közeljövőbeni feladata, engedje meg, hogy megkérdezzem, hogy vajon ebben a körben, a ratifikálás előtt álló nemzetközi egyezségokmányok körében miért nincsen az ILO 44., illetve 168. számú egyezségokmánya, amelyik a munkanélküliek ellátásáról szól, és miért nem ratifikáljuk a hozzájuk kapcsolódó ajánlásokat? Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)
