RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ)
RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ)
RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ) Tisztelt Képviselőtársaim! Reménykedem - minden alkalommal reménykedem, amikor egy témát szóba hozok, annak ellenére, hogy például legutóbb egy beszédében Kálmán Attila államtitkár azt mondta, hogy egy éve, mióta Ráday Mihály interpellált az ország kis múzeumai tárgyában, nem történt semmi. És nagyon sokszor nem történik semmi; nem történt tíz évvel ezelőtt sem, tizenöt évvel ezelőtt sem, öt évvel ezelőtt sem a még menthető, a magyar történelem értékei tárgyában. Én minden alkalommal próbálok valamit szóba hozni, hátha mégis sikerül, és ez az egyetlen remény, ha az ember időnként szóba hoz valamit, akkor mégiscsak történik valami.
Most történetesen hajókat szeretnék szóba hozni. Hajókat, amelyek a magyar közlekedés múltjának szimbólumai, amelyek gyönyörűek voltak - és amelyek nincsenek. Alig van néhány, amellyel még egyáltalán foglalkozni lehet. A 60-as, 70-es évek során pusztították el a hajókat; a Zsófia főhercegnő nevű hajót, amelyen József főherceg éppúgy utazott, mint Hruscsov, s amely a legszebb hajója volt a magyar flottának. És elpusztították a kétkéményes Deákot, és sorban a hajókat mind összevágták, annak idején nem tartották őket elég modernnek. Nagyon nagy munka volt elérni, hogy a Kossuth ma múzeumhajóként álldogáljon a Lánchíd tövében, megmaradhasson; és akkor, amikor ez megtörtént, próbáltam egy ígéretet kapni arra vonatkozóan, hogy esetleg egyszer majd ez a hajó megmozdulhat, és legalább Bécs és Budapest között szállíthatja az utasokat.
A hajók, az eladott hajók java része magyar gyártmányú volt; mondjuk, az Érsekcsanád nem, amely ma Regensburgnál áll és szolgálja az utasokat - érdekes, hogy a magyaroknak nem kellett. Nem tudom, mi lett a Petőfivel, amely az Akadémia és a Lánchíd között állt. És tulajdonképpen az egyik kérdésem az lenne, tudunk-e valamit a Petőfiről, ami egy kis gőzös volt, de megvolt. És szeretném tudni, van-e esélye annak a hajónak, amely a Balatonon áll, a déli parton, kint a parton, és semmilyen funkciója nincs, de hajónak épült valaha, és akár vízre tehető is lenne. Szeretném tudni, mi lesz a Helka és a Kelén nevű ikerpárból - a most már, azt hiszem, 103 éves hajókból -, amelyek egyike hajózik, a másik Balatonfüreden van, és pénzkérdés is, mint ahogy leírtam a kérdésben, de szóban hozzáfűzöm még, hogy szervezés kérdése is, hogy ismét a balatoni hajózást szolgálhassa.
A következő hajó, amit meg szeretnék említeni, az egy monitor. Ennek különösen érdekes a története, ezt kevésbé ismerhetik azok, akik valaha is hajóztak… - miközben azért elmondom, hogy a Balatonon a Jókai nevű gőzöst is kiszuperálták, Gyulára vitték, ahol a Szanazugban a parton heverve enyészik el lassan, senki nem törődik vele… A monitorokról annyit, hogy volt egy ikerpár, ugyanúgy, mint a Helka és a Kelén. A történetük híres, hiszen mi úgy tanultuk az iskolában, hogy az ellenforradalmárokat szolgálták, és lőtték Budapestet a Dunáról. Ezek a hajók - azonkívül, hogy ilyen jellegű történelmük van - borzasztó értékesek, ugyanúgy, mint mondjuk, a millenniumi földalatti vasút, hiszen egy ipar nagyságát bizonyítják, abban az időben ilyen hajók nem épültek, illetve csak kevés épült - ezek olyanok. Ebből egy átvészelte a különböző évtizedeket. Hetvenkét éven át sódert rakodott Budapesten a Lágymányosi-öbölben. Úgy hívták, hogy FK-2001 a Lajta nevű monitort. És ezt a hajót 1992 elején - amely a világ egyik legöregebb páncélos hadihajója, csatahajója - a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat részeként, amelyet privatizáltak, eladták a svájci Holder Bank AG-nek. A Hadtörténeti Múzeum észbe kapott, és védetté nyilvánította az eladás után fél évvel, 1992 novemberében.
Most az a kérdés, hogy mi legyen. Van egy kis csapat, amelyik szereti a régi közlekedési eszközöket - és ráadásul a hadászat múltja is érdekli őket -, és úgy gondolná, hogy ezt a hajót vissza kellene vásárolni. Én ezt teljesen értelmetlennek látom, hogy egy olyan hajót, amelynek egy vállalat eladásával együtt haszna volt, tehát hasznot hozott azoknak, akik eladták, azt magánszemélyek és közösségek gyűjtéséből, alapítványszerűen kelljen visszavásárolni. Szerintem azoknak a dolga a hajót visszavenni, akiknek hasznuk volt az eladásából, tehát azoknak, akik privatizálták ezt a vállalatot.
Én szeretnék pozitívumokat hallani - ha lehet -, hogy van-e mit tennünk e tárgykörben. A Kossuth gépházára nem kérdezek rá, mert erre talán nem tudna miniszter úr válaszolni. De hogy hol van a Petőfi? Megvan-e még? Hogy a Helka vízre kerülhet-e? Tud-e ebben a minisztérium segíteni? És hogy a Lajta monitort segít-e a minisztérium megmenteni - esetleg éppen az ÁVÜ-vel, esetleg éppen Szabó Tamás miniszter úrral összefogva megpróbálják az eladott hajót visszaszerezni, és, mondjunk egy ilyen szlogent, hogy a világkiállításra visszaépítve, eredeti stílusában, szolgálhassa a magyar hajózás és hadtörténet múltját, hogy látogatható legyen, megnézhető legyen. Ennyi, és várom a választ. (Taps.)
(14.10)
