KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA előterjesztő:
KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA előterjesztő:
KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA előterjesztő: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Csehák Judit képviselőtársammal önálló képviselői indítványt nyújtottunk be a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosítására. Önálló indítványunkat az indokolja, hogy a női nyugdíjkorhatár felemelése elkerülhetetlenül, visszamenőleges hatállyal, hátrányba hozza vagy hozhatja a dolgozó nők néhány különösen hátrányos helyzetű csoportját. Az 1975. évi II. törvény módosítása, amelyet a közelmúltban fogadott el a Ház, elsőként az 1940-ben született nők számára, korcsoportonként egy-egy évvel megemelte a nyugdíjkorhatárt, így tehát a jelenlegi helyzetben az 1940-ben születettek 56 éves korukban, a korcsoportsor végén pedig, az 1944-ben született nők 60 éves korukban mehetnek majd nyugdíjba.
Ez a döntés március 1-jei hatállyal életbe lépett - és érinti azokat, elkerülhetetlenül, visszamenőleges hatállyal is, akik ebben a naptári évben az 55 éves életkorhoz képest idő előtti nyugdíjba vonulásra vagy más ellátásra számítottak. Ez a hátrány négy különböző munkavállalói csoportot érint, négy különböző csoport ügyét kell feltétlenül rendeznünk.
Az első csoport: azok a nők, akik egészségükre ártalmas munkakörben dolgoztak, legalább 50%-ban csökkent munkaképességűek lettek, de nem érik el a rokkantnyugdíjhoz szükséges csökkent munkaképességű arányt, és ezért átmeneti járadékot kérhettek. Ez a csoport az 1943-ban született nőket érinti, hiszen ők ötéves átmeneti járadékra számítottak.
A másik csoport szintén egészségre ártalmas munkakörben dolgozó nők csoportja, akik éppen a munkakörük miatt korkedvezményre szereztek jogosultságot. Visszamenőleges hatállyal hátrányt szenvednek azok a nők, akik legalább hároméves kedvezményre szereztek jogosultságot.
A harmadik és negyedik csoport: a munkájukat elvesztett, munkanélküli nők. Vannak olyan nők, akiknek felszámolták vagy felszámolják a munkahelyét, de munkáltatójukkal való megállapodás alapján arra számítottak, hogy ebben az évben, öt évvel korábban nyugdíjat kaphatnak - tehát ismét az 1943-ban születettek ügye szorul rendezésre.
És végül, a foglalkoztatási törvény alapján, az 1940-ben született nők, akik már legalább hat hónapja munkanélküli ellátásban részesülnek, arra számíthattak, hogy ebben az évben foglalkozási előnyugdíjat kaphatnak.
Tapasztalataink szerint sok ezer nőt érint ebben a négy csoportban a hátrány: számukra a társadalombiztosítás szervei nem állítják ki a határozatokat, és most már lassan másfél hónapja várják, hogy ügyükben döntés szülessék.
A Csehák Judit képviselőtársammal együtt benyújtott javaslatunk célja, hogy a törvény eredeti jogalkotói szándékának megfelelően lehetővé tegyük: az új nyugdíjkorhatár megfelelő átállási idő után állítsa új döntési helyzet elé a nőket - és hozzáteszem: azokat a munkáltatókat is, akik munkanélkülivé váló munkavállalójukkal megállapodást kívánnak kötni.
Második célunk az, hogy elkerüljük a visszamenőleges hatályú szabályozást és az ebből származó alkotmánysértést, harmadsorban pedig összhangot szeretnénk teremteni a már meghozott és a tervezett jogalkotási lépések között.
Szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat arra, hogy amikor e tárgyban kérdést tettem fel a népjóléti miniszter úrhoz, ő hivatkozott egy törvényhozási kötelezettségre: az 1975. évi II. törvény ugyanis előírja, hogy törvény rendezi majd a felemelt korhatárhoz képest korábbi nyugdíjba vonulás lehetőségét. Ezt mi tudomásul vettük, ugyanakkor átmeneti intézkedést javaslunk az előbb felsorolt négy csoporban érintett nők sorsának rendezésére.
Azt javasoljuk, hogy azok a nők, akik 1993. december 31-éig a felsorolt négy csoportban és a mögöttük lévő jogszabályi feltételek szerint jogosultságot szereztek idő előtti nyugdíjba vonulásra, a kedvezményt és az engedményt az 55 éves életkorhoz képest kapják meg, tehát gyakorlatilag őket ne érintse a korhatár felemelése.
(9.10)
Másodsorban pedig tudomásul vesszük azt, hogy az 1975. évi II. törvényben előírt és majdan megalkotandó törvény fog végleges szabályokat hozni az idő előtti nyugdíj igénybevételi lehetőségére, ezért azt javasoljuk, hogy ennek a törvénynek a hatálybalépése után tekintsük véglegesen rendezettnek az idő előtti nyugdíjba vonulás egész kérdéskörét.
Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Még egyszer ismétlem, sok ezer, valószínűleg több tízezer nőt érint ebben a naptári évben hátrányosan a korhatár felemelése. A döntés sürgős, és én éppen azért, mert nagyon sürgős döntésről van szó, szeretném megköszönni a szociális és egészségügyi bizottságnak a megértését, a támogatását és a szakmai segítségét ahhoz, hogy ezt a döntést minél előbb meghozhassuk. Önöktől javaslatunk támogatását kérem. Köszönöm, elnök úr. (Taps.)
