PÉLI TAMÁS (MSZP)
PÉLI TAMÁS (MSZP)
PÉLI TAMÁS (MSZP) Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Érdekes módját választom annak, hogy önöket ennek a témának a kapcsán bizonyos fontos kérdésekről tájékoztassam. Az előítélet, a diszkrimináció mindig gyanakvással kezdődik. A gyanakvás alapja a nemismerése valakiknek, valaminek, valamilyen jelenségnek.
Historia est magistra vitae - mondják az okosok is. Arra gondoltam, minekutána nem akartam ma igazán hozzászólni, abban reménykedtem, hogy a kisebbségi törvénytervezet kapcsán fogom mindezt előadni, egy exponáltabb időben és egy kevésbé indiszponált társaságban; de mégiscsak úgy döntöttem, hogy azok az üzenetek, amiknek birtokába kerültem, felrázzák kicsit önöket, és a figyelmüket ennek a kérdésnek a fontosságára irányítják.
Én cigányember vagyok, és nekem nem frázis, ha azt mondom, hogy szükséges ezt a kérdést nagyon mélyen, nagyon komolyan kezelni. Nekem az, hogy ez a társadalom egyik legnagyobb betegsége - a mindenkori társadalomnak -, ez nem beszéd, ez nem mellébeszélés, ez egy nagyon komoly ostorhegyvalóság. Hogy miért, ezt elmondom, hiszen önök a cigányságról vajmi keveset tudnak; hiszen annak idején főképp a Kék fényből informálódtak, most a Zsaru Magazinból és még egy-két remek bulvárlapból, amelyet itt sokszor látok kirakva, és szívesen olvassák el a kriminalisztikával foglalkozó részeket.
Egy népet a bűnözési statisztikáin keresztül megítélni nem lehet és nem szabad. Tehát néhány fehér foltot szeretnék önöknek kiszínesíteni - úgy is mint festő, és úgy is mint amatőr történész.
A cigányság eredetéről és nyelvéről - egyébként mostantól kezdve egész rövid és szakszerű leszek. A középkor naiv, babonás embere a legképtelenebb eredetet tulajdonította az egzotikus cigánykaravánoknak. Sokan görög eretnekeknek, üldözött német zsidóknak, sőt tatároknak vélték őket, de a legtöbben mégis egyiptomi származásuk mellett kardoskodtak - és ez is ment át leginkább a köztudatba.
A cigányok eredete ma már nem titok: indiai származásuk tudományosan bizonyított tény. A találgatások és tévedések sorozata után magyar ember, Vályi István, Komárom megyei református lelkész ismerte fel indus eredetüket a XVIII. században. A hollandiai Leidenben találkozott malabari diákokkal, és nagy hasonlóságot talált nyelvük és a hazai cigányok nyelve között. Ezért lejegyzett ezer malabari szót, és amikor visszatért Magyarországra, felolvasta a szójegyzéket a győri cigányoknak, akik megértették a szavak nagy részét.
A cigányok vándorlása. A cigányok - hosszas vándorlások során - számos néppel kerültek érintkezésbe. Ezért nagy vérkeveredésen mentek keresztül, azonban az avatatlannak sem nehéz felismerni az embertani hasonlóságot a cigányok és a hinduk között. A letelepedett cigányok pedig jelentős mértékben keveredtek az illető ország népével. A germán és északi szláv országokban igen gyakori a szőke, Nagy-Britanniában pedig a kelta őslakosság emlékét idéző vörös hajú cigány.
Alapvető szókincsük indiai eredete mellett kimutatható a különböző elő-ázsiai és európai nyelvek hatása is: perzsa, török, szláv, magyar - természetesen.
A cigány elnevezés máig nincs megnyugtatóan tisztázva. A cigányok - mint a legtöbb ősi, természeti nép - saját "ember" szavukat használják népnévként, tehát romnak, manusnak nevezzük önmagunkat. Rom szom - ember vagyok.
De a népvándorlások ismert rugói, India tegnapi és mai viszonyainak ismeretei sok mindenre magyarázatot adnak. India népei már a legrégibb időktől kezdve külső támadásoktól, természeti csapásoktól és szörnyű szegénységtől szenvedtek. Az évezredek során kialakult indus társadalomszervezet, az egyes rétegek, csoportok merev elválasztása - a kasztok - és a páriák szörnyű kitaszítottsága nem jelenthetett valami különös vonzerőt a birodalom északi részein még nemzetiségi szervezetben élő törzsek számára sem.
Nem tudhatjuk, hogy milyen ellenség behatolása, milyen éhínség hajtotta nyugat felé a kumpániákat. Vándorlásuk útvonala nem volt egységes. Perzsiából egyik részük egyenesen Oroszország felé tartott, másik részük Szíria és Egyiptom érintésével Észak-Afrikába, illetve a török birodalmon keresztül Görögországba és a Balkánra vezetett. A cigányok Egyiptomban hosszabb időt töltöttek; erre mutat származásukat is elferdítő hagyományuk és számos nyelvészeti, embertani és néprajzi adat.
Első csoportjaik a XIV. században, a török támadások kezdetén érték el Európát Pannel és Sandel nevű törzsfőnökeik vezetésével. Sokan már lemaradtak Ázsiában és Orszországban, de a legnagyobb csoportok vándoroltak tovább nyugat felé Görögországba, és a Balkánon sokáig időztek. Csak később, a törökök előretörése után vonultak Magyarországon keresztül, 1417-ben nyugatra és északra. Zsigmond király uralkodása idején barátságos fogadtatásban részesültek, sőt 1423-ban és 1438-ban királyi szabadságlevéllel látták el a cigányokat.
Üldöztetések Nyugat-Európában. - A törökök előrenyomulásával fokozódó nyugtalanság gyakran az oszmán birodalom kémeit gyanította bennük. A legsúlyosabb üldözéseknek Németországban voltak kitéve. A szétszabdalt Németország fejedelemségei egymással versengtek kegyetlenségükben. Skóciából és Angliából viszont kiutasították őket. Aki pedig visszatért, a fülénél fogva fához szögezték, 18 ezret pedig felakasztottak. Később azonban a brit hatóságok is megenyhültek, számuk a XIX. században már elérte a 100 ezret is. Békésen éltek a Lee-dinasztia vezetése alatt, utolsó királyuk, Joseph Lee 1845-ben hunyta le a szemét.
Nem volt jobb sorsuk Nyugat-Európa más országaiban sem. Utrechtben 1544-ben sokat megcsonkítottak és meggyilkoltak közülük, majd száműzték őket. Franciaországban is nehéz napok virradtak a cigányságra. Az orleans-i parlament bírósági határozata alapján 1561-ben kiutasították őket. Azokat pedig, akik a szigor csökkenése után visszatértek Franciaországba vagy meghúzódtak a baszkok között, 1802-ben Napóleon összefogta és Észak-Afrikába szállíttatta. Ennek ellenére ma is élnek cigányok Franciaországban, sőt a közelmúltban hatalmas arányú összejövetelt tartottak, ahol szilaj táncok és zene mellett vezetőik megvitatták népük problémáit.
Sorolhatnánk azonban tovább azokat a kegyetlen intézkedéseket, amelyekkel az európai országok szabadulni akartak a cigányoktól. Eredményt nem értek el. Hiába üldözték olyan kegyetlenül a cseh-morva rendek vagy a skandináv országok India távolra szakadt fiait. A legtürelmetlenebb elbánásban tehát a művelt és polgárosult Nyugat-Európában részesültek. A germán népek született idegenkedése a színestől még fokozottabban jelentkezett saját hazájukban, ahol ezt még szociális, kulturális és rendészeti szempontok is fokozták.
Azonban minden üldözés és tömegmészárlás ellenére elszaporodtak. Amerika benépesülésével pedig az Atlanti-óceánon is áthajóztak a cigányok, és ma mindkét Amerikában találkozhatunk velük.
A hazai históriákból. - Magyarországon a legnagyobb nyugat-európai cigány pogromok idején is békében hagyták őket. Királyaink és fejedelmeink nem egy oltalomlevelet adtak ki számukra. Megfizették a királyok által kirótt adójukat, és szükség esetén még katonáskodtak is. A török hódoltság korában mint tűzmesterek tűntek ki a harcban, és mint tudjuk, 1556-ban Nagyida várát is ők védték meg.
(19.40)
A tanulmány következő részét majd a kisebbségi, nemzetiségi és etnikai törvény kapcsán fogom előadni.
Ezt a tanulmányt 1957-ben dr. Antall József történész írta. Most lett először publikálva, és én köszönöm neki, aki ma jelenleg a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, hogy a maga idejében egyedülálló tanulmányt adott Magyarországnak és a világnak is, úgy hiszem.
Ezek után kérdem önöket… és sajnos elment az a… - Hogy hívják? - Fekete úr…, hogy nem tartózkodott tovább is a helyiségben, sok olyan információhoz jutott volna, ami felülvizsgálatra kényszerítette volna őt. Mindenekelőtt nem napi politikai programról van szó, amikor a rasszizmusról, a fajgyűlöletről beszélünk. Ezek sajnos ezeréves problémák, és ha így folytatják bizonyos urak, még eltartanak ezer évig. És megmondom, hogy miért: mert vannak népek, amelyek sohasem mások ellen voltak népek, és ezek a népek valahogy megmaradtak. Köszönöm, kedves uraim. (Taps.)
