BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! 125 éves múltra tekinthet vissza Magyarországon a magyar statisztikai szolgálat, amelynek célja és feladata, valamint általában ismert tevékenységi köre a társadalom és a gazdaság állapotának, annak változásainak figyelemmel kísérése, annak elemzése, a megfelelő tájékoztatás megadása és az adatok nyilvánosságra hozása. Ahhoz, hogy a statisztika ezeket a feladatokat teljesíteni is tudja, olyan jól szervezett statisztikai szolgálatra és a statisztikai tevékenységgel kapcsolatos jogok és kötelezettségek olyan pontos meghatározására van szükség, amely nem nélkülözheti a törvényi szintű szabályozást. Általában az európai országok gyakorlata, de a magyar hagyományok is ezt indokolják természetesen, hiszen már 1874-től rendelkezett Magyarország a statisztikára vonatkozó törvénnyel, a most hatályos és a javaslattal felváltani kívánt törvény pedig éppen 20 évvel ezelőtt, 1973-ban lépett hatályba. Hogy miért szorul az 1973-ban hatályba lépett törvény megváltoztatásra, azt hiszem, nem kell részletezni, hiszen a piaci viszonyok kialakítása, vagy az új adórendszer bevezetése, a társasági törvény megalkotása, egyáltalán a magántulajdonon alapuló, lényegében új közegnek tekinthető gazdasági szféra nyilván új feladatmeghatározást igényel a statisztika számára is.
Engedjék meg, hogy a rövid bevezető szavak után kiemeljem a javaslat legfontosabb rendelkezéseit. Ezeknek a kialakításánál figyelembe vettük az említett követelményeket és a korszerűnek tekinthető európai közösségi szabályozást is, természetesen annak a jogharmonizációs munkának a kötelezettségét is szemünk előtt tartva, amellyel a Közös Piachoz történő társulási szerződésünk alapján is igazodnunk kell.
Nos, a legfontosabb célt, az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó adatgyűjtésre vonatkozó fogalmakat a törvényjavaslat részletesen tartalmazza, az ilyen adatgyűjtések végrehajtására jogosult szervek statisztikai tevékenysége alkotja a hivatalos statisztikai szolgálatot. Ezek a feladatok igen sokrétűek, szükséges ezért egy olyan koordinációs fórum, ahol lehetőség van az álláspontok kifejtésére és egyeztetésére, előkészítésére és megalapozott szakmai döntések meghozatalára. Ezért a javaslat elsőként a magyar szabályozásban ezen a téren egy Országos Statisztikai Tanács elnevezésű testületet hoz létre, amely a KSH elnökének szakmai tanácsadó és véleményező szerve kíván lenni. A tanács munkájában a hivatalos szolgálat szerveinek szakemberei mellett természetesen a szaktudományok képviselői, a társadalombiztosítás küldöttei és a települési önkormányzatok képviselői is jelen lennének, valamint az érdekképviseletek is részt vesznek.
Ami a statisztikai adatgyűjtések jellegét illeti, az adatszolgáltató szempontjából ezek kötelezőek vagy önkéntesek lehetnek, kötelezettséggel történő adatgyűjtés azonban csak akkor lehetséges, ha azt a törvényjavaslatban jogosultként feltüntetett szerv a jogszabályi előírások megtartásával hajtja végre. Minden egyéb esetben az adatszolgáltatás csak önkéntes alapon történhet, ebben az utóbbi esetben - tehát az önkéntes alapon történő adatszolgáltatás eseténél - mindenki maga dönti el, hogy a kérdésre válaszol-e vagy sem. Önkéntes alapon bárkitől bármilyen adatot lehet ennek megfelelően gyűjteni.
Az adatszolgáltatók körének megváltozása, a sokfelől jelentkező adatigények szükségessé teszik az adatszolgáltatás elrendelésének, tehát a kötelezettség elrendelésének eddigi rendszerével kapcsolatban annak megváltoztatását is. Eddig az állami statisztika egységes rendszerébe tartozó szerv, amely lehetett minisztérium, országos hatáskörű szerv, vagy egyéb államigazgatási szerv, központi jellegű államigazgatási szerv vezetője volt az, aki jogosult volt kötelező adatszolgáltatást elrendelni. Ez már ma sem illeszkedik a fennálló jogrendszer keretei közé, ezért a jövőben a gazdaságstatisztikai célt szolgáló adatok tekintetében az országosan egységes statisztikai adatgyűjtési program fogja tartalmazni a kötelezettség oldaláról, amely minden tárgyévre vonatkozóan kötelező adatszolgáltatással járó adatgyűjtéseket illetően egyetlen összeállítás keretében lesz összefoglalva. A program végrehajtásáról évente egy alkalommal a Kormány rendelettel intézkedik.
A hivatalos statisztikai szolgálatba tartozó szervek által végrehajtott adagyűjtések összesített és feldolgozott eredményei nyilvánosak, a nyilvánosságot a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek tájékoztatási rendszere biztosítja. A közlés és a közzététel módját ezek a szervek saját hatáskörükben alakítják ki. Természetesen biztosítani kell a statisztikai szolgálat eredeti céljának és feladatának megfelelően, hogy a továbbfeldolgozás céljára a begyűjtött adatok a már meglévő adatállományokhoz való hozzáférés lehetőségével biztosítva legyenek és ezt a személyes adatok védelmének biztosítása mellett a javaslat kötelezővé teszi az országos statisztikai adatgyűjtési programban szereplő adatok átadása útján a hivatalos statisztikai szolgálat szervei között. Kizárólag a KSH, tehát a Központi Statisztikai Hivatal számára pedig azt teszi lehetővé, hogy - miként ez a fejlett statisztikai rendszerekkel rendelkező országok gyakorlatában ekként szabályozódik - megadja az ezen a körön kívül eső, külön jogszabályokban meghatározott személyes adatok statisztikai célból történő átvételének lehetőségét is.
A javaslat garantálja a személyes adatok védelmét azáltal, hogy megtiltja a nyilvánosságra hozásukat és kimondja, hogy a természetes személyek személyes adatait is tartalmazó adatfelvétel esetén az adatokat meghatározott időn belül anonimizálni, tehát névteleníteni kell. Az országos statisztikai adatgyűjtési programban szereplő adatszolgáltatók egyedi azonosító adatait azonban meg kell őrizni, mert enélkül a statisztika egyik legfontosabb funkciója, az adatok összehasonlítása és folyamatosan nyomon követése megoldhatatlan lenne. Ez egyébként megfelel az Európai Közösségek elvárásainak is.
Az EK-tagországok egyébként éppen most hoztak létre egy olyan egységes üzleti regisztert, amely a tagországok által átadott vállalkozói nyilvántartások egyedi adatait tartalmazza.
Az adatok védelmét azonban a statisztikai munka minden szakaszában messzemenően biztosítani kell, ezért a javaslat úgy rendelkezik, hogy személyes adat csak statisztikai célra használható fel és az az egyéb jogszabályok alkalmazásában magántitoknak minősül. Ennek értelmében a statisztikai munkában részt vevő dolgozók az egyedi adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásáért munkajogi, polgári jogi vagy éppen büntetőjogi felelősséggel fognak tartozni.
Végül szeretném a tisztelt Országgyűlés figyelmét felhívni arra, hogy annak idején a Kormány a statisztikára vonatkozó javaslatot kidolgozásában is és a Parlamenthez való benyújtásában is egy időben terjesztette elő az azóta már törvényerőre emelt személyes adatvédelmi és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényjavaslattal együtt. Mivel időközben a tisztelt Országgyűlés által elfogadott úgynevezett adatvédelmi törvény rendelkezései a viták során módosultak és az elfogadott törvényszöveg a jelen tárgyalandó statisztikai törvényjavaslat szövegéhez képest kismértékben módosult, természetesen a jelen javaslat kismértékű módosítását mindenképpen támogatni kívánjuk és kérjük annak elősegítését is. Ennek megfelelően, tekintettel arra, hogy a javaslat a statisztikai tevékenység korszerű szabályozását kívánja megalkotni és ezzel egyúttal a személyes adatok védelmét is biztosítani, kérem, hogy szíveskedjék a javaslat megvitatása után a javaslatot elfogadni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)
