HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A közvélemény szerint a statisztika számok, adatok egyszerű és számított halmaza, grafikonokon, táblázatokon megjelenítve. Mások szerint az állam szolgálóleánya; a statisztikával foglalkozók szerint manapság az állam mostohagyermeke. Más definíció szerint az állami megfigyelés és beavatkozás eszköze. De ha mindezek az ismérvek valakit netalántán nem elégítenének ki, azoknak figyelmébe ajánlom Fekete Gyula képviselőtársunk felszólalását, amely bőséges forrása a statisztikáról szóló történelmi és újabb adalékoknak. (Közbeszólások: Úgy van! - Derültség.)
A statisztika ismérveinek lényege mindenképpen az, hogy az állam nélkülözhetetlen eszköze. Képviselőcsoportunk az előttünk fekvő törvénytervezet minősítését azzal kezdte, hogy mindenekelőtt felállította azokat a követelményeket, amelyeknek meg kell, hogy feleljen ez a törvénytervezet.
Mindenekelőtt az a véleményünk, hogy a statisztika rendszerének alkalmazkodóképesnek kell lennie; alkalmazkodnia kell a rendszer alapjait képező más törvényekhez, azokkal szoros összhangot kell biztosítania. Így például egészen más követelményeket támasztunk a diktatúrában vagy demokráciában a statisztikával szemben, ugyanúgy mint piacgazdaságban vagy tervgazdaságban, többségi állami tulajdon vagy vegyes tulajdon esetén más és más követelményeket kell kielégítenie a statisztika rendszerének. Fontos követelménynek tartjuk a statisztikai rendszer hatékonyságát. Gyakran megfeledkezünk róla, képviselőtársaim - és az országban elsősorban a statisztikával foglalkozó adatfeldolgozók feledkeznek erről meg könnyen -, hogy minden adatnak ára van. Ez ma különösen fontos egy törvény minősítése során. Azt kell vizsgálnunk, ebből a szempontból alkalmas-e az a szervezet, amelyet ez a törvénytervezet majdan felállít a statisztikai feladat teljesítéséhez, és egyáltalán milyen munkamódszerek lesznek azok az alkalmas módszerek, amelyekkel a statisztikai rendszer működni tud.
Felszólalásomban ezek után arról szeretnék beszélni, mi a szabaddemokraták véleménye, figyelembe véve az előbbi követelményeket, erről a törvénytervezetről. Mindenekelőtt hogyan felel meg ez a törvénytervezet a demokrácia alapjait is lerakó más törvényeknek, így elsősorban például az adatvédelmi törvénynek. Azt kell mondanom, tisztelt képviselőtársaim, bevezetőben, hogy az adatvédelmi törvénnyel való összhang teljességgel hiányzik a törvénytervezetből. A javaslat 13. §-a például ellentétben áll az adatvédelmi törvény 3. § (3) bekezdésével, amikor lehetővé teszi, hogy az országos statisztikai adatgyűjtési programot a Kormány - ha az a feladatai ellátása érdekében szükséges - év közben, saját hatáskörében kiegészítheti. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy a Kormány rendeletben bármilyen adatgyűjtést és -szolgáltatást kötelezően előírhat a szolgáltatók számára.
A törvényjavaslat 20. §-a és 22. §-a (5) bekezdése által megvalósítani szándékozott rendszer alkotmányossági szempontból egyenesen tarthatatlan. A szóban forgó törvényhelyek lényegében azt mondják ki, hogy a természetes személyre vonatkozó, egyedi azonosításra is alkalmas adatok átadása az öszszes létező állami és nem állami nyilvántartásokból a KSH részére kötelező. A személyes adatok köréről a 22. § (5) bekezdéséből annyit tudunk meg, hogy ezt külön jogszabály határozza meg - ez már csak azért is alkotmánysértő, mert ilyen rendelkezést legfeljebb törvény vezethet be, és nem akármilyen jogszabály. Nem kevésbé tarthatatlan a 22. § (6) bekezdésének azon rendelkezése, amely a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv számára megengedi, hogy statisztikai adatállományait összekapcsolja. Az adatvédelmi törvény 7. § (1) illetve (2) bekezdései ezt részint tiltják, részint ahhoz a feltételhez kötik, hogy az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesüljenek.
A Központi Statisztikai Hivatal a 22. § (5) bekezdésében megkapott felhatalmazás alapján minden létező információhoz hozzájuthat egyedi azonosításra alkalmas módon. Ezeket a lényegében hatályában fenntartott személyi szám alapján technikailag könynyedén összekapcsolhatja, tehát potenciálisan a személyes adatok feletti önrendelkezési jog érvényesülési esélye a nullával lesz egyenlő. Alapvető alkotmányos követelménynek tekintendő, hogy a KSH kizárólag anonimizált, azaz egyedi azonosításra alkalmatlan adatokat gyűjthessen és kezelhessen.
És mi a helyzet a hatékonyság követelményével? Előrebocsátom, e téren már kedvezőbb a véleményünk a törvénytervezetről. A törvény indoklásában az előterjesztő alapelveket fektet le, amelyek közül különösen az ötödiket emelném ki, amely szerint a múltból bizonyára sok példát lehetne felhozni az indokolatlan párhuzamos adatgyűjtésekre. A törvénynek és főleg a végrehajtási utasításnak ezért kellő biztosítékot kell tartalmaznia e cél elérése érdekében. Itt főleg arról van szó, hogy van-e kellő tekintélye és jogi felhatalmazása a KSH-nak arra, hogy adott esetben egyes minisztériumok sajátos érdekeivel szemben érvényesítse - költségkímélés érdekében, párhuzamos adatgyűjtések megakadályozására - álláspontját. Ebből a szempontból a KSH elhelyezése a közigazgatási hierarchiában nem tökéletes, mert a miniszterek jogállása a KSH elnökénél előnyösebb.
A 4. § (2) bekezdése a KSH elnökének kinevezését a miniszterelnök hatáskörébe utalja. Elképzelhető lenne véleményünk szerint az is, hogy az Állami Számvevőszékhez hasonlóan a szakmai függetlenség abszolút biztosítása érdekében az elnököt az Országgyűlés választaná, és így a KSH helye is rendezettebb lenne a közigazgatási hierarchiában.
A tervezet 7. §-a rendelkezik az Országos Statisztikai Tanácsról. Fontos szervről van szó, de szerepe és funkciója nem egészen világos. A tervezet szakmai tanácsadó, véleményező szerepet szán a Tanácsnak. Felmerül a kérdés, hogy nem kellene-e a KSH-t és az egész statisztikai információrendszert ellenőrző funkcióval is felruházni a Tanácsot, és az Országgyűlés számára beszámolási kötelezettséget előírni.
(17.00)
Racionális munkaszervezéshez túl sok tagja lenne a tervezet szerint az OST-nek; a tervezet elfogadása esetén 23 tag. Célszerűbb lenne kevesebb tagot kijelölni. Nem szükségszerű, hogy a tagok mint egy-egy szerv képviselői is megjelenjenek. Fontosabb, hogy megfelelő szakmai múlttal rendelkezzenek, és egzisztenciálisan is függetlenek legyenek, mert csak így képesek - egyes hivatali önérdekeken felülkerekedve - tanácsot adni.
Végső soron tehát ez a véleményünk az előttünk fekvő törvénytervezetről. Összefoglalva azt kell mondanunk végezetül: szakmai szempontok alapján a jelenlegi statisztikai törvényről szóló tervezet - ugyan némi módosításokkal - alkalmas a statisztikai rendszerünk korszerűbbé tételére, a jelenlegi körülményekhez való igazításra. Az elsőrendűen fontos adatvédelmi törvényhez való kapcsolata miatt azonban azt kell mondanunk, hogy jelenlegi formájában e vonatkozásai miatt alkalmatlan, és fölmerül részünkről a kérdés: talán alkalmasabb és eredményesebb volna visszavonni és új törvénytervezetet terjeszteni a Ház elé. (Taps az SZDSZ soraiból.)
