KÓSA ANDRÁS, a Független Kisgazda képviselőcsoport vezérszónoka:
KÓSA ANDRÁS, a Független Kisgazda képviselőcsoport vezérszónoka:
KÓSA ANDRÁS, a Független Kisgazda képviselőcsoport vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Mint köztudott, ezt a törvényjavaslatot a Kormány még a múlt év januárjában megtárgyalta, és azóta nem került a Ház asztalára. Nyugodtan mondhatom, hogy több mint időszerű, hogy végre a Ház hozzáfogott ennek a tárgyalásához.
Nem kell külön hangsúlyozni, mások is elmondták, milyen jelentősége van mind a gazdasági élet, mind a társadalom vonatkozásában e törvényjavaslatnak. Egy jól körülhatárolt feltételrendszerbe ágyazott statisztika, mint a gazdaság és egyáltalán a társadalom valamennyi lényeges elemét, mozgását, a változásokat és mindezek irányát bemutató rendszer, nélkülözhetetlen. A statisztika és az információ minősége egymásba gyökerező fogalmak, amelyek a tárgyilagos, megbízható és valós kép kialakításából nem hiányozhatnak. Más volt az informáltsági igénye a piacgazdasági és a direkt irányítású gazdasági berendezkedésnek, pontosabban: a direkt irányítás bürokratikus koordinációs elemeinek túlsúlya, a piacgazdasági berendezkedéshez képest más megítéléseket követel meg a statisztikától is.
Nos, a jelenleg még érvényben lévő statisztikai törvény ezen korábbi beidegződés nyomait viseli mind az adatfelvételezés megtervezésében, az adatok felvételében, a feldolgozásban, a tárolásban, az átadásban-átvételben, a rendszerezésben, a közzétételben és a védelemben is.
Megváltozott az alapinformációk bázisa, az a társadalmi-gazdasági közeg, amelyből az alapinformációk származtathatók. A tulajdon szerkezeti átrendezésének, valamint a több területen szektorsemlegesség irányába mutató, jogszabályi alapon nyugvó meghatározások a statisztikától is megkövetelik a rugalmas alkalmazkodást.
Fenti megállapításaim megerősítésére hadd idézzem az Állami Számvevőszék most készült és a napokban széles körű ismertetésre kerülő jelentésének néhány megállapítását. Ez egy vizsgálati anyagból való.
A jogi személyiségű gazdasági szervezetek számát a KSH figyeli, és ezekre tartalmaz információkat. A nem jogi személyiségű gazdasági társaságok törzsadatállományát a KSH az APEH-től átvette - nem vette át azonban az egyéni vállalkozások törzsadatállományát, mivel az adóigazgatási jogszabályok az átadást nem tették lehetővé. A cégbíróságok szervezett adatszolgáltatásra nem vállalkoztak. Mindebből az következik, hogy ma Magyarországon nincs sehol kontrollált, teljes körű szervezeti nyilvántartás. A gazdálkodó szervezetek hatalmas tömegét a jelenlegi nyilvántartási rendszerek egyike sem képes átfogni.
A számviteli törvény hatálybalépése óta a legteljesebb információval a cégbíróságok rendelkeznek, őket azonban a hatályos törvények nem kötelezik a cégek tulajdonosi szerkezetének, vagyonának, vagyonátváltozásainak nyilvántartására és statisztikai célokra történő átadására.
Egy ilyen törvény, mint a statisztikáról szóló, nem készülhet csak a mának, társadalmi viszonyaink és gazdasági tényezőink átrendeződései még hosszú ideig nem fejeződnek be - ennélfogva ezt úgy kell megalkotni, hogy nyitott legyen. Fel kell készülni, hogy kezelni tudja a várható és tervezett változásokat, anélkül, hogy a törvény alapvetően módosításra kerülne.
Az első fontos és általános elvi kérdés tehát a törvénytervezettel szemben, hogy nyitott-e egy változó feltételrendszer történéseinek értelmezésére, ki tudja-e azt fejezni, és olyan időben teszi-e, amikor a visszacsatolás még a jelen eseményeit is képes hatékonyan, a kívánt irányba befolyásolni.
A nyitottság alapja a rugalmas, előrevivő kapcsolat a Központi Statisztikai Hivatal és a szervezendő Országos Statisztikai Tanács között. A törvény 3. §-ában felsorolt statisztikai szolgálathoz tartozó szervek információgyűjtésében és az adatok átrendezésének folyamatában az együttműködési hajlandóság rendkívül fontos.
(17.20)
Elkerülhető a nyitottsággal és az operativitással az az állapot, amely jelenleg a magyar gazdaság készleteire és egyáltalában vagyonaira vonatkozóan fennáll. Ilyen mértékű dezinformáltságot nem lehet megengedni.
Most újra idézek az előbb hivatkozott ÁSZ-jelentésből: "A központi szabályozási és feldolgozási rendszer természetszerűleg, többek között a használhatatlanság okán is felbomlott, illetve bomlik fel attól a pillanattól kezdve, amikor a piacgazdálkodásra való áttérés, a valódi tulajdonváltás megindul. Így az a helyzet állt elő, hogy az állam gazdálkodói vagyonát nemzetgazdasági szinten tükröző régi információs rendszer már nem, az új, a piacgazdálkodás logikájának megfelelő információs rendszer pedig még nem működik.
Ma Magyarországon nincsen olyan szervezet, ahol a szervezeti változásokat folyamatosan követő, teljes körű nyilvántartás működne. Így ma az állam vállalkozói vagyonai ellenőrzött és teljes körű számbavételének és változásai követelésének még elvi feltételei is hiányoznak. Ezen túlmenően az állam vállalkozói vagyonának információs rendszere a nemzetgazdaság információs rendszerének is része. Kiépülésének hiánya miatt ez sem működhet teljes egészében."
Tisztelt Képviselőtársaim! A decentralizáció és a vele járó információs tételszám ugrásszerű megnövekedése természetesen új módszereket követel meg az adatgyűjtésben, a feldolgozásban, az elemzések, a trendek, tendenciák leírásában.
Itt még nem szólunk arról, hogy az ehhez kapcsolódó emberi, technikai megvalósítás egyéb forrásbeli igényei milyen meghatározó tényezők.
Az összegyűjtött adatok annyit érnek - függetlenül a ráfordított energiától -, amennyit abból fel lehet használni arra, hogy azok hűen tükrözzék a valóságban végbemenő jelenségeket, összefüggéseket, törvényszerűségeket. E tekintetben nem vagyok egészen derűlátó. Ahogy az adótörvények terén nem sikerült érvényt szerezni a jó elképzeléseknek, így itt sincs elég biztosíték arra, hogy másképp lesz.
A harmadik kérdéskör, amivel foglalkozni kívánok a statisztikáról szóló törvényjavaslattal összefüggésben: az adatvédelem.
Fejlődő demokráciánk felszínre hozza a múlt rendszer személyiséggel összefüggő jogok megsértéseit. Az egyén természetes igénye, hogy ő minél többet tudjon környezetéről, a világról, de róla a lehető legkevesebb információ kerüljön mások tudomására. Lesznek majd felszólalások - mint ahogy itt el is hangzott -, amelyek nagyobb személyi adatvédelmet követelnek. Lehet, hogy mások fontosnak tartják a társadalmi-gazdasági viszonyok alakulásának és annak okainak feltárását. Több és más tartalmú adatok is szükségesek lehetnek, amit a törvénytervezet eddig nem írt elő.
Úgy gondoljuk, hogy e vonatkozásban a törvényjavaslat alapjaiban jó.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nemzetközi összehasonlításban is van ennél részletesebben szabályozott statisztikai törvény, de vannak ennél keretjellegűbbek is. Egy olyan országos hatáskörű szervről van ebben a törvényjavaslatban szó, amely ha jól működik, sok hasznos információt, visszacsatolást tud úgy irányítani, hogy az a minden vonatkozásban érvényre jutó rendszerszemlélet erősödését segítse elő.
Néhány konkrét, a tervezettel kapcsolatos tartalmi megjegyzés. Jó lenne, ha a törvény a 3. § végén nagyobb hangsúlyt adna olyan feladatnak, mint az adatgyűjtési program összehangolása.
A KSH feladatai közül kimaradt az adatfelvételezés megtervezése. A hivatal által készített jelentések kötelező használatát túlságosan szigorúan írja elő a tervezet.
Nem tartjuk pontosnak az Országos Statisztikai Tanácsba való delegálás meghatározásánál a munkavállalói és munkáltatói jogosítványokat. Helyesebb lenne, ha a statisztikai ellenőrzés előzetes bejelentés alapján történne.
A népmozgalmi statisztikánál fontosnak tartanánk a ki- és bevándorlás adatgyűjtésének megjelölését is.
Jobb lenne, ha az adatok nyilvánosságra hozataláért az adatszolgáltató szerv helyett a törvénytervezet a vezetőt jelölné meg felelősnek.
A 22. §-ban a törvényjavaslat térítést ír elő bizonyos szolgáltatásokért. A térítés mértékét pontosabban meg kellene jelölni, hogy az milyen költségszámítás alapján történjen.
A statisztikával és egyéb adatszolgáltatással összefüggő szabálysértéseket és ezek körét jelen törvényben tartjuk célszerűnek szabályozni.
Tisztelt Ház! Végezetül még egy dologra szeretném felhívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét, nevezetesen a beterjesztett statisztikai törvénytervezetnek négy törvénnyel való kapcsolatára és annak fontosságára.
Ezek a törvények: a pénzügyi törvény, a számviteli törvény, a csődtörvény és a társasági törvény.
Nem véletlenül soroltam fel ezeket a törvényeket. Gazdaságunk jelen állapotában, itt elsősorban az átalakulás bonyodalmaira és annak vámszedőire gondolok, kitüntetett szerepet kap a gazdasággal összefüggő információk minősége. Nagyon fontosnak tartom, hogy a gazdálkodók belső információs rendszerének egységes volta legyen az első számú garancia arra, hogy mind a mikro-, mind a makrogazdaság vonatkozásában helyes következtetéseket lehessen levonni.
(17.30)
Fontosnak tartom, hogy a létrehozásra kerülő Országos Statisztikai Tanács meghatározó legyen az adatok koordinációjában.
A statisztikai eszközrendszereknek is rendelkezésre kell abban állniuk, hogy időben, módszeresen, és ahol annak megvannak a feltételei, megelőzően fel lehessen lépni az átalakulás és a piacgazdaság vámszedőivel szemben.
A törvénytervezetet alapjában véve jónak tartjuk. Illeszkedik a fejlett piacgazdaságok hasonló szabályozásához. Ez az illeszkedés is segítheti közeledésünket Nyugat-Európához.
A beterjesztésre kerülő módosító javaslatok beépítésével javaslom a Kisgazdapárt 36-os frakciójának nevében a törvény elfogadását.
Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)
