MÁDL FERENC, DR. művelődési és közoktatási miniszter:
MÁDL FERENC, DR. művelődési és közoktatási miniszter:
MÁDL FERENC, DR. művelődési és közoktatási miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a vitában elhangzott észrevételeket, javaslatokat, a bizottság munkáját, állásfoglalásait, elemzését és az elemzéshez csatlakozó állásfoglalásokat, javaslatokat. Ezek valamennyien teljesebbé tették, teljesebb megvilágításba helyezték az országos tudományos kutatási alap szerepét, tartalmát, és a törvényjavaslat szövegét jelentős mértékben javították a tulajdonképpeni cél érdekében.
A vitából, illetve a kiváló felszólalások témái köréből két dologra utalnék.
Az egyik: elég gyakran elhangzik, hogy a Kormánynak nincs tudománypolitikai koncepciója, és az OTKA képében is egy gomb készül a nem létező kabáthoz - az utóbbi volna a tudománypolitikai koncepció, aminek a szükségessége nem vitatható. Azt kell azonban mondanom, hogy ez a megállapítás, általában ezek a megállapítások nem felelnek meg teljesen a valóságnak, jelentős mértékben nem felelnek meg a valóságnak.
Egyrészt: a Kormány hivatalba lépésével egyidejűleg ismertté vált a Kormány nemzeti megújhodási programja, amely részletes elemzésben vázolja a Kormány tudománypolitikai koncepcióját. Közvetlenül ezt követően elkészült - a tudománypolitikai bizottság többszöri ülésezése után - az úgynevezett tudománypolitikai irányelv, 1990-ben. A tapasztalatok alapján, a felgyülemlett problémák alapján, az új kihívások alapján az elmúlt év végén újrafogalmazta a tudománypolitikai bizottság a tudománypolitikai irányelveket, amik a közeli napokban Kormány elé kerülnek.
Ezek a tudománypolitikai irányelvek természetesen nem olyanok, mint az ancien regime-ben voltak a tudománypolitikai irányelvek, amelyek meghatározták, a kutatóknak mit kell csinálni, milyen szemléletben kell csinálni - közvetlenül a kutatók, a tudósok voltak a címzettjei. Ezek az irányelvek azokat az alapelveket tartalmazzák, azt a cselekvési rendszert tartalmazzák, amellyel a Kormány kívánja szerepét, funkcióját betölteni a tudományos kutatások feltételeinek biztosításában. A címzettek tehát a kormányzati szervek és azok az intézmények, amelyeknek szerepük van a tudománypolitika feltételeinek megfogalmazásában és a tudománypolitika megvalósításában.
Ezek az irányelvek szólnak olyan alapvető kérdésekről, mint a tudomány és a fejlesztés szervezeti, irányítási struktúrája, az ezt szolgáló kormányzati struktúra, illetve erre vonatkozóan a Kormány állásfoglalása.
Ezek az irányelvek szabták meg, hogy milyen szemlélet mellett kívánja a Kormány fejleszteni, átalakítani a tudományos kutatás intézményrendszerét.
Ugyancsak ezek az irányelvek fogalmazták meg a felsőoktatás fejlesztését és alakításának fontosabb elemeit, a tudományos kutatás finanszírozásának fontosabb elemeit, ahogy aztán ezek a különböző konkrét jogalkotásokban megjelentek, illetőleg megjelennek. Meg fognak jelenni alapvetően a felsőoktatási törvényben, az akadémiai törvényben, és egy kis részben most megjelentek a FEFA-törvényben és most, az OTKA-törvényben. A maga nemében mindegyik egy szegmentumát, egy részét fogalmazza meg az egésznek.
Ami ebből például az OTKA-t illeti - amely tehát egy része az egésznek, a tudománypolitikai irányelveknek, a tudománypolitikai koncepciónak -, most törvény útján, általánosságban fogalmazza meg ennek az intézménynek a nemzeti jellegét, hogy az egész magyar tudományosságot szolgálja. Ismeretes, korábban erősen Akadémia-orientált intézmény volt; általánosítja és megfogalmazza ennek az intézménynek az autonómiáját, a társadalmasításnak azt a folyamatát, amit tükröz az előterjesztés és a javaslatok egy része is, a társadalmasítás további erősítését előirányozva, illetve megfogalmazva; a tudományos kutatási programok ellenőrzését, a tényleges hasznosságnak, a tényleges eredményességnek a mikénti mérését. Erre tesz kísérletet, tartalmaz elemeket ez az új jogszabály, mint a tudománypolitika e szegmentumára vonatkozó része.
A tudománypolitikai irányelvek egyebek között - nem kívánom sokáig untatni természetesen az Országgyűlést - tartalmazni fognak prioritásokat, olyan feladatmeghatározásokat, amelyeket korábban a tudománypolitikai irányelvek nem tartalmaztak. A régi reflexek folytán mindenki idegenkedett a prioritások Kormány által való meghatározásától, mert az elmúlt években, az ancien regime-ben általános volt a tudományos tervezés, sokszor egészen kutatóig menően, és ennek eredményessége igenis, nagyon is kétséges volt.
(16.30)
Emiatt a tudománypolitikai irányelvek keretei között a Kormány sokáig tartózkodott prioritások meghatározásától. A tudós közösségben, a szakmai körökben az elmúlt egy-két évben azonban megérlelődött annak a célszerűsége, hogy bizonyos feladatokat a társadalom is fogalmazzon meg a tudomány számára; a társadalom képviseletében egyebek között a Kormány is fogalmazzon meg ilyen prioritásokat.
Az új irányelvek - amiket, mint említettem, nemsokára hagy jóvá a Kormány - tartalmaznak prioritásokat, nem sokat, témákat, átfogó kutatási témákat, amelyek orientálják a tudomány világát arról, hogy egyfajta külső racionalitás részéről, tehát a társadalom részéről, a fogyasztói oldalról mégis milyen igényeket lehet megcímezni a tudomány címére. Nem fog ehhez a prioritásrendszerhez a tudománypolitikai irányelvek, illetőleg a Kormány bürokráciát kapcsolni. Külön forrásokat sem fog hozzá kapcsolni. Kormány-állásfoglalás útján azt a kívánalmat fogja kifejezésre juttatni, hogy a források fölött rendelkező, azokat felelősen a kutatók rendelkezésére bocsátó intézmények, grémiumok lehetőleg preferálják ezeket a piroritásokat azoknak a pályázatoknak a körében, amelyek e prioritások tekintetében nyújtanak be források iránt igényeket.
Ilyen értelemben azt lehet mondani, hogy az OTKA egy része, egy kis területe, egy fontos területe, egy szegmentuma az egész kormányzati tudománypolitikának. Talán egy korszerű gomb, egy természetesen állandóan javítandó, de azért létező kabáton, ami a Kormány tudománypolitikai koncepcióját jelenti.
A másik, amire még utalnék a vitából, amit a Kormány nevében köszönettel nyugtázok: számosan hangsúlyozták, hogy a kutatást, a tudományt, a felsőoktatást, a fejlesztést preferálni kell, stratégiai ágazatként célszerű kezelni a jövőben. Ehhez képest az anyagi források nagyobb bőségét kellene, kell és célszerű rendelkezésre bocsátani.
Bizonyos az, történeti tapasztalat, hogy bármely ország a második világháború után vagy azt megelőzően, de az utóbbi évtizedekben is, amely komoly gazdasági, társadalmi fejlődésre tett szert, annak az ára az volt, hogy az oktatásügyet, a tudományt komoly mértékben preferálta. Ez alól azt hiszem mi sem fogunk tudni kitérni, nem is kívánunk kitérni. A tudománypolitikai bizottság és a kultusztárca is mindent meg fog tenni, hogy ez az ágazat valóban preferált, stratégiai ágazatként szerepeljen a Kormány tevékenységében. Előre köszönöm, ha majd az Országgyűlés is támogatja azokat az elgondolásokat, amelyek e cél megvalósítását szolgálják, például már a következő évi költségvetés vitája során.
E két témára vonatkozó reflexióim után már csak azt szeretném elmondani, hogy áttekintve a módosító indítványokat, a bizottságnak ezekre vonatkozó javaslatait, azok mind a tervezet jobbítását szolgálják, tartalmát alkalmasabbá teszik a tulajdonképpeni cél megvalósítására. Ehhez képest a bizottság által javasolt és támogatott minden módosító indítványt én is szívesen támogatok a szavazáskor. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
Határozathozatal
