SCHIFFER JÁNOS, DR. (MSZP)
SCHIFFER JÁNOS, DR. (MSZP)
SCHIFFER JÁNOS, DR. (MSZP) Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A lakáscélú támogatásokkal kapcsolatban a pénzügyminsztérium minden évben közzéteszi az átlagköltségeket. Az e közleményben szereplő áraknál, amelyek az átlagköltségek két és félszeresét tartalmazzák, drágább lakásokhoz a különben járó támogatásokat nem kapják meg a lakásépítők, illetve a lakásvásárlók. Ebben az évben január 5-én jelentette meg a Pénzügyminisztérium a közleményét. S ha összehasonlítottuk ezt a közleményt az egy évvel ezelőttivel, amit január 2-án dátumozott 1992-ben a Pénzügyminisztérium, azt állapíthattuk meg, hogy a két ár között 20% a differencia, tehát a '92-es árakat 20%-kal emelte meg a Pénzügyminisztérium.
Biztos emlékeznek még rá tisztelt képviselőtársaim, hogy idén elfogadták a kétkulcsos áfa-t, amely a lakásépítést és -vásárlást 25% adóval terhelte meg, ennek alapján - ha visszafelé számolunk - a Pénzügyminisztérium arra az eredményre jutott, hogy 1993-ra a lakások ára körülbelül 4%-kal kevesebbe fog kerülni, mint került 1992-ben. Ha megnézzük az előző évi statisztikákat, rájöhetünk, hogy itt valami probléma kell hogy legyen.
Ha megnézzük az árindexet, 1989-90-ben 116,8% volt az emelkedés, 1990-91-re pedig 126,6% volt. Ha ezeket és ezeket a határokat komolyan kell venni a hitelek, illetve a szociális támogatások adásánál, és ha ezek a határok fixek, akkor arra az eredményre juthat egy olyan család, amelyik a XIII. kerületben a Herzen utcában szeretne egy, az igényét abszolút nem kielégítő nagyságú lakást megvásárolni - egy 3 fős család másfél szobás, 58 négyzetméteres lakást -, hogy ma 5 millió 348 ezer forintért tud megvásárolni, a Pénzügyminisztérium közleménye alapján viszont csak 5 millió 100 ezer forintig járhatna a támogatás. Ha ez a család egy kicsit kijjebb akarna menni Budapestről, mondjuk Rákoskeresztúrra, akkor egy 2 és fél szobás lakás - amelyik még ugyancsak nem egy palota - 5 millió 405 ezer forint, tehát ugyancsak nem kaphatna támogatást.
Ennek a közleménynek a számszaki problémáján túl van egy nyelvtani értelmezési kérdése is, amely így fogalmaz; "a lakásépítés előző évi áfát is tartalmazó átlagköltsége". Ebből, így vessző nélkül két olvasata lehetséges a közleménynek. Egyik az, hogy tartalmazza az előző évi áfa-t - az előző évben az áfa 0 volt -, tehát hozzá kell adni a 25%-ot. Ha hozzáadjuk a 25%-ot az átlagköltségekhez, arra az eredményre jutunk, hogy a régi és az új lakások között 25%-os árkülönbség van, amit a piac igazából nem tud elfogadni. Lehet egy másik olvasata, amit az elején említettem, hogy ezek tartalmazzák a 25%-os áfa-t, akkor viszont arra az eredményre jutnánk, hogy 4%-kal csökkentek az árak.
Ennek a közleménynek az alapján kérdezem a miniszter urat, lát-e lehetőséget arra, hogy a tényleges lakásépítési költségeknek megfelelően korrigálják a közleményt?
Második kérdésem: hogyan kívánják kárpótolni azokat, akik e miatt a nem megfelelő plafonmegállapítás miatt nem kaphatták meg az alanyi jogon járó támogatást?
Harmadik, kiegészítő kérdésem: milyen módot vagy lehetőséget lát, hogy a jövőben ilyen téves vagy dodonai közlemény ne jelenjen meg? Várom válaszát. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
