SZALAY GÁBOR (SZDSZ)
SZALAY GÁBOR (SZDSZ)
SZALAY GÁBOR (SZDSZ) Én is ahhoz szeretnék pár gondolatot hozzáfűzni, amit Zsebők képviselőtársunk említett, pontosabban egyetlen mondatához, amiben kategórikusan állást foglalt amellett, hogy nem kell alaperőmű.
A gazdasági bizottság, és ezen belül az energetikai albizottság is meglehetősen árnyaltan fogalmazott ebben a kérdésben, és ezt igyekezett az országgyűlési határozati javaslatban is megjeleníteni.
Valóban, jelen pillanatban még nem vagyunk abban a helyzetben, hogy döntsünk. De hogy nem vagyunk abban a helyzetben, hogy döntsünk, az azt is jelenti, hogy azt sem mondhatjuk ki határozottan, hogy nem kell alaperőmű. Zsebők képviselőtársunk említett itt egy statisztikai számot, hogy mennyivel csökkent az elmúlt évben az ország energiafogyasztása, bár ő az energiafogyasztást, nem a villamosenergia-fogyasztást említette, de mindez igaz, és nemcsak tavaly csökkent, hanem már '90-ben és '91-ben is csökkent, 5, 5 és fél %-kal, tavaly 11 %-kal. Ez való igaz.
Ellenben nem lehet ebből a statikus helyzetből kiindulni, mert látni kell, hogy ez az energiacsökkenés és a villamosenergia-csökkenés abban a gazdasági környezetben következett be, amikor ugyanígy csökkent a GDP is. A GDP is fantasztikus mértékű csökkenést ért el, az ipari termelés úgyszintén. A gazdaság minden reálmutatójára elmondható ez. De meg is fordítható, és megfordítandó a dolog. Ha azt akarjuk, hogy ebből a mélypontból meginduljunk fölfelé, akkor ezeknek a mutatóknak a mínuszból át kell csatolódniuk a pluszba. És ugyanez vonatkozik a villamosenergia-termelésre és -fogyasztásra is.
A világ egyetlen civilizált országa nem ismer olyan helyzetet, ahol egy GDP-növekedés, iparitermelés-növekedés villamosenergia-csökkenéssel együtt lett volna lehetséges. Energiacsökkenés lehetséges, villamosenergia-csökkenés azonban nem.
Tehát ha mi arra gondolunk, hogy a mélypontról kihúzva az országot majd megindul ez év végén, esetleg jövőre a gazdaság szekere fölfele, a GDP pozitívba vált át, ugyanúgy az ipari termelés is, akkor bizony a villamosenergia-igény, -szükség és -felhasználás is növekedni fog. De ez csak az egyik dolog, amit itt úgy gondolom, szükséges hangsúlyozni.
A másik ugyanilyen lényeges dolog, hogy itt erőműépítésre Magyarországon nem amiatt van elsősorban szükség, mert az igények, a mostani statikus igények, vagy az előre megjósolható igények az erőműpark bővítését teszik szükségessé, hanem azért, mert a meglévő erőműállományunk olyan állapotban van, hogy az siralmas.
(9.50)
Rendkívül jelentős ütemben és mértékben kell a mostani környezetkárosító erőműveinket cserélni. Zsebők képviselőtársnak nyilván nem kell külön hangsúlyozni, hiszen ő ezt bizonyára jól tudja, hogy például - és most nem is a rossz, szenes erőműveket említem - a Duna menti erőmű 4-500-szoros nehézfém-kibocsátással működik ahhoz képest, mint ami megengedhető és elfogadható lenne, mégpedig a mostani 20%-os leterheltsége mellett.
Ha arra gondolunk, hogy ezt az erőművet kellene jobban terhelnünk az igények növekedésével, akkor hová jutunk a nehézfém-emissziót illetően?
Tehát magyarul: az erőműépítés nem egy félelmetes dolog önmagában. A mostani, az új modern erőművek bizony pont környezetvédelmi szempontból előnyt jelentenének a jelenleg üzemelő, nagyon gyenge, nagyon siralmas állapotban lévő erőműveinkkel szemben.
Tehát úgy gondolom, hogy ezt a két kérdést nagyon lényeges jól látni, hogy erőműépítésre nem azért van szükség esetleg, mert az igények úgy növekednek, hanem azért, mert az erőműveinket bizony inkább előbb, mint utóbb cserélnünk kell, modernebbekre, környezetbarátabbakra kell cserélnünk. Emellett bizony azt is látni kell, hogy a gazdaság megindulásával a villamosenergia-igények is valamelyest megindulnak felfelé. Köszönöm szépen. (Taps.)
