KISS PÉTER, az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka:
KISS PÉTER, az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka:
KISS PÉTER, az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint ahogy a kisebbségi véleményben is elhangzott, az eredeti javaslatból - mint résztvevő - kimaradt az ifjúság. Legalábbis a róla, de nélküle elv érvényesül a javaslatban. Az egész 7373-as számú javaslat rájuk irányul, de senki nem kérdezi meg tőlük a központi ifjúsági alap felhasználás döntési folyamatában, jó-e ez így nekik, hogyan akarnának, vagy ha ma erre nem tudnak választ adni, hogyan tanulhatnának meg ilyen, a saját magukra vonatkozó döntésekben részt venni, döntéseket hozni.
Az a véleményünk tehát, hogy a nyilvánosság, illetve a gyermek- és ifjúsági korosztályok képviselőinek részvétele útján történő ellenőrzés, és a szintén az érintettek részvételével kialakuló demokratikus gyakorlat, amelyet a központi ifjúsági alap működése során meg kell valósítani. Erre az eredeti törvényjavaslat nem alkalmas. A bizottsági módosító indítványok ebbe az irányba mozdítják a törvénytervezetet, de nem teszik a követelmények megvalósítására alkalmassá.
Tisztelt Ház! Mire is jó a központi ifjúsági alap?
A szerencsejáték és a más, kifejezetten ifjúsági felhasználást nem célzó alapokat nem tekintve két, ifjúsági ügyeket támogató állami forma van: az egyik a társadalmi szervezetek költségvetési támogatása, a másik az ifjúsági alap.
Ezért módosító indítványaink célja az volt, hogy legyen munkamegosztás a két forma között: a központi ifjúsági alap inkább az ügyeket, az ifjúságért és a gyermekkorosztályért végzett tevékenységet támogassa, s ne működési költségek forrása legyen. Másodsorban: a célok minden területen legyenek elérhetők, az alap legyen hozzáférhető az ifjúsági korosztályok mellett a gyermekek számára is.
Javasoltuk még, hogy a felhasználás bővüljön ki a gyermekeket és az ifjúságot érintő ügyek, kérdések tudományos kutatására is. Ennek hazai oka, s ezt a kormánypárti tisztviselők is kimondják, hogy nincs hiteles képünk a korosztály helyzetéről, így nyilván a problémáikat kezelő hatékony stratégia sem jöhet létre. Állami szerepvállalás hiányában a még csak alig kiépült alapítványi nonprofit szférára hagyni az ifjúságot és gyermekeket érintő korosztályok kutatását szintén nem lehet. Ha az alap felvállalja a korosztályt érintő kutatások támogatását, úgy az Európa tanácsi ifjúsági együttműködést is elősegíti, hiszen az Európa Tanács ifjúsággal foglalkozó központi, valamint kormányközi szervei a közelmúltban döntötték el egy, a kutatási és dokumentációs tevékenységet elősegítő szolgáltatás megindítását.
Tisztelt Ház! Kulcskérdés - ahogy már eddig is elhangzott - az alap működésében az előbb említett felhasználási célokon túl a forrásproblémák mellett a döntés, az alapról való rendelkezés módja.
Mi azt javasoltuk, hogy bizottság döntsön az általa kiírt nyilvános pályázatokról. A bizottság három csoportból: kormányzati oldal, ifjúsági és gyermekszervezetek, valamint az ifjúsággal, gyermekkorosztállyal foglalkozó szervezetek képviselőiből álljon. Álláspontunk szerint ugyanis ez biztosít az összetétel miatt legtöbb ismeretet az érintett korosztályról, ez biztosít társadalmi ellenőrizhetőséget a kiválasztott ifjúsági és érte működő szervezetek jelenléte miatt, és ez biztosít megfelelő nyilvánosságot az alap tevékenységére.
Előbb ismertetett javaslatunk alapvetően tér el az előterjesztők elgondolásától, de megfelel egy korábbi, e Kormány idejéből származó 1990. évi koncepciónak, a Kormány hároméves ifjúsági programjában leírt ifjúsági érdekegyeztető fórumnak.
Magyarán mondhatnánk: minden rendben van, hiszen maga a Kormány akarta, hogy legyen háromoldalú ifjúsági érdekegyeztetés. Hajdu Istvánné képviselőtársam módosító javaslata is jóhiszeműen ebből indul ki. Csakhogy az a baj, hogy nem jött létre az ifjúsági érdekegyeztető fórum, és most úgy látszik, hogy 1990-hez képest a Kormány a háromoldalú ifjúsági érdekegyeztetés koncepcióját már nem tartja.
Nem tartja, és ez baj azért is, mert Európa fejlett, általunk elérni kívánt részében az ifjúságpolitika alapelve az érintettek közvetlen részvétele a rájuk vonatkozó döntésekben, s ahogy ezt Horváth képviselőtársam is mondta, az ifjúsági miniszterek bécsi konferenciája előtt éppen erről kell az érintetteknek számot adni most majd április közepén, hogyan érvényesül ez Magyarországon ma, mik a tervei a kormányzati ifjúságpolitikának ebben a kérdésben.
Tisztelt Ház! Az alapnak az előterjesztésben leírt működését nem tudjuk támogatni, nem tudjuk elfogadni. Az előbbiekben ismertetett tartalmú módosító indítványok elfogadása esetén változhat az eddig kialakított negatív véleményünk. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
