NÁDORI LÁSZLÓ, a kulturális, oktatási, tudományos, sport-, televízió- és sajtóbizottság előadója:
NÁDORI LÁSZLÓ, a kulturális, oktatási, tudományos, sport-, televízió- és sajtóbizottság előadója:
NÁDORI LÁSZLÓ, a kulturális, oktatási, tudományos, sport-, televízió- és sajtóbizottság előadója: Igen. Bizottsági vélemény. A bizottság számos érdeklődő jelenlétében, kormányzati és társadalmi szövetségi képviselők jelenlétében vitatta meg a módosító javaslatokat. Az érdeklődők, ha akartak, hozzá is szóltak, valójában tényleg érdeklődők voltak.
Huszonnyolc javaslatot tárgyaltunk meg. Ennek egyharmada szinte konszenzussal lett jóváhagyva, egyharmadában volt vita, és egyharmada elvettetett, amelyeknek egy része csatlakozó módosítvány formájában visszakerült.
Milyen vitás kérdések merültek föl a bizottsági ülésen?
Az első ilyen vitás kérdés az volt, amikor az egyik javaslat azt jelezte, hogy a művelődési és közoktatási miniszter ex aequo rendelkezzen a pénz felett. Tehát a belügyminiszter vagy a megbízottja és a művelődési miniszter tárgyalják meg azt, hogy kinek milyen összegeket adnak. Valószínű, félreértése volt ez a törvénynek. A bizottság nem támogatta.
A másik ilyen vitás kérdés volt, hogy az iskolák pályázhatnak-e. A bizottságnak az volt a véleménye, hogy az iskolák normatív támogatást kapnak. Egyébként is az előterjesztő szerint körülbelül 300 millióról van szó, biztos forrásról, ezt ha szétosztanák 11000 iskola között, nem sok maradna egynek-egynek. Ezt is elvetették. De azt én jegyzem meg, hogy a diáksportkörök révén azért az iskolák nincsenek teljesen kizárva ebből a támogatásból.
A másik vitás kérdés érdekes módon elméleti volt. Fölmerült az, hogy ne sportalap legyen, hanem nemzeti testnevelési alap legyen. És az indoklásban az előterjesztő úgy indokolt, hogy a testnevelés terjedelme, fogalom terjedelme alá tartozik a sport. Ennek következtében konzekvensen javítsuk ki mindenütt azt, hogy sport helyett testnevelés. Sajnálom, hogy nem volt ott az előterjesztő, mert akkor lefolytathattunk volna egy rövid vitát. Itt csak annyit jegyzek meg, amiért elvetette a bizottság ezt a javaslatot, hogy ez nem elméleti kérdés. Ez gyakorlati kérdés. A testnevelés és a sport a történelmi fejlődés során párhuzamosan fejlődött mint kategória. Országos Testnevelési és Sporthivatal, testnevelési és sportkoncepció, és egy sor kitétel mutatja, hogy ezek egymástól függetlenek. Ha igen, inkább a sport kerül előtérbe; Sporthochschule például, ilyen iskolák, vagy a testnevelés-elmélet helyett a német területen sportpedagógiát tanítanak, tehát a testnevelés inkább háttérben van ilyen szempontból. De itt vannak nálam a lexikonok, nem akarom felsorolni, ki is másoltam belőlük néhány fogalmat, ezek mind egyértelműen jelzik ezt.
Még csak annyit, hogy a szerencsejáték-törvény előterjesztésénél tapasztaltam egy nagyon okos, előremutató dolgot. A végén szómagyarázatot adott a törvény, ahol megmagyarázta azokat a szakfogalmakat, amelyeket egyértelműen kell értenünk. Itt sem ártott volna nyolc-tíz fogalomnak az ismertetése.
A harmadik vitapont a Sporttanács jogosítványai körül merült föl. Az egyik javaslat szerint a tanács döntsön a pályázatok felett, és a miniszter rendelkezzen. A másik: a tanács maga válassza meg a saját elnökét a törvényi kijelölés helyett. És a harmadik: a tanács tevékenysége kapjon nyilvánosságot. Míg az első kettőt a bizottság elvetette, a harmadikat megszavazta, a nyilvánosságot, jóllehet az előterjesztő nem járult hozzá, vagy legalábbis nem tartotta jónak. Ezt majd a képviselők eldöntik a szavazásnál.
Végül itt kénytelen vagyok megmondani azt, hogy a tanács összetételében a civil szerveződések túlnyomó súlyt kaptak ennél az alapnál. Összehasonlítottam az összes alappal. Míg például a központi ifjúsági alapnál az eredeti előterjesztés szerint minden tag valamelyik miniszter vagy minisztérium képviselője, itt nyolc civil szerveződéssel áll szemben három kormány-, illetve állami képviselő. Ilyen szempontból ezt jónak tartom.
Végül egy sztereotippel fejezném be, de tartalmilag nem sztereotip: érdemi, építő vita volt a bizottságban, és ezt a bizottság elnöke a végén így foglalta össze. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)
