RAJK LÁSZLÓ (SZDSZ)
RAJK LÁSZLÓ (SZDSZ)
RAJK LÁSZLÓ (SZDSZ) Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Szabad Demokraták Szövetsége a kivételes eljárás szigorú keretei között három vizsgálati szempontot tűzött maga elé a nemzeti kulturális alappal kapcsolatban. Egyrészt, mivel ez az alap a tárcát érintő alapok sorában a legutolsó, ezért általában a tárca és a különböző alapok viszonyát vizsgáltuk. Ugyanilyen szempontból vizsgáltuk a Mádl miniszter úr és a különböző alapok viszonyát, hiszen Mádl miniszter úr új miniszter. Amikor a meghallgatása volt, a Szabad Demokraták Szövetsége optimista tartózkodással jelezte optimizmusát a tárca új vezetőjének - tehát ezt a szempontot is azt hiszem, most vizsgálnunk kell, hiszen nagyon hosszú ideig ismét nem fog a Parlament elé kerülni törvényjavaslat a kultúrával kapcsolatban.
A harmadik szempont természetesen magának a nemzeti kulturális alapnak az általános és részletes vizsgálata.
Az első két szempontnál tulajdonképpen Fodor Tamás - mint kisebbségi véleményt mondó - elkezdte ezt a kritikát, amit azzal egészítenék ki, hogy a tárca egész egyszerűen nem vette magának a fáradságot, hogy az államháztartási törvény különböző előírásait egységesen értelmezte volna a tárcát érintő különböző alapokra. Minden alapnál másfajta módon értelmezte ezeket az államháztartás törvényi előírásokat: hol miniszteri felelősségre hivatkozott, hol társadalmasított döntéshozatalra, ezért nem alakult ki egy egységes szerkezete ezeknek az alapoknak, ami azt hiszem, hogy nagyon nagy baj. Különösen a jövőre nézve nagyon nagy baj, hogy nem fog egységesülni a jogrendszerünk, hogyha továbbra is ilyen törvényeket hozunk a Parlamentben.
Tulajdonképpen az egységes szemléletmód hiánya sajnos a miniszter úrra is jellemző. Mondhatnám azt, hogy bizonyos lobby érdekek előtt meghajolva az OTKA és a FEFA tekintetében olyan társadalmasított döntéshozatalt valósított meg, amelyik számunkra kedvező, és ahogy Rab Károly képviselőtársam jelezte, ezt támogatjuk is.
A nemzeti kulturális alapnál viszont egy egészen más szemléletmód érvényesült a miniszter úr részéről, amit tulajdonképpen nem értünk, hogy ez miért történt.
Ugyanígy nem értjük, hogy előző minisztertársának a tevékenységét tulajdonképpen nagyon sok tekintetben folytatja, mert - ellentétben Andrásfalvy képviselőtársam előző felszólalásával - bizony nagyon sok elégedetlenség volt kulturális körökben az ő tevékenységével kapcsolatban.
Szintén ugyanazt a dolgot említeném meg, amit Fodor Tamás képviselőtársam már megemlített: az elmúlt év vége felé és ennek az évnek az elején tulajdonképpen magánalapítványokba olyan költségvetési pénzek lettek kivive, amik milliárdos nagyságrendűek. Ha csak két ilyen nagy magánalapítványt vizsgálunk: a Hungária TV Alapítványt és a Szabad Művelődési Alapítványt, ez közel hatmilliárd forintos pénz, ami kikerült a Parlament és a Kormány ellenőrzése alól.
Hogy a dolog világos legyen: a nemzeti kulturális alap és a magánalapítványok aránya között ez a hatmilliárdos közel, mondjuk Komárom egész évi költségvetése. Amiről mi tegnap a kulturális bizottságban tárgyaltunk: az a 700 millió, az mondjuk Veresegyháza évi költségvetése. Tehát a Kormány úgy tekinti a magyar Parlament kulturális bizottságát, hogy koncként odadobja ezt a Veresegyháza nagyságrendű évi költségvetést: ezzel rágódjon, foglalkozzon a kulturális bizottság, míg teljes ellenőrzés nélkül egy Komárom évi költségvetését ki tudja vinni magánalapítványokba. Hangsúlyozom: a dolgok jogszerűek voltak. Tehát jogilag nem is támasztunk ez ellen kifogásokat, csak megjegyezzük, hogy elég furcsa a viszony ezek között.
Rátérve a nemzetközi kulturális alap vizsgálatára. Ennek az alapnak a tervezete közel két éve a minisztérium asztalán fekszik - ismertebb becenevén "Kuty-Marschal-terv"-ként ismeri a szakma. Tulajdonképpen ebből a tervezetből az égvilágon semmi nem maradt, csak a címe, az, hogy nemzeti kulturális alap. Ennek a címnek és a most beadott törvényjavaslatnak egymáshoz semmi köze nincsen. Mégpedig azért nem is lehet semmi köze, mert egyetlenegy nagyon alapvető különbség van, illetve sok különbség van, de egy nagyon fontos alapvető különbség van a kettő között: hogy ezzel a benyújtott nemzeti kulturális alap törvénytervezettel a Kormány, illetve az állam továbbra is fenntartja a jogot magának a keresztfinanszírozásra. Nem mond le arról a jogáról, hogy igenis ő határozza meg azt, hogy mi hordoz kulturális értéket és mi nem hordoz kulturális értéket. Hiába változtatták meg a nevét, ez továbbra sem hozzájárulás, továbbra sem járulékoltatás, ez - kérem szépen - továbbra is giccsadó, csak egyszerűen a nevét változtatták meg. (Derültség a bal oldalon.)
Azért mondjuk azt, hogy továbbra is fenntartja a kormányzat a jogot arra, hogy továbbra is ő mondja meg, mi a művészeti vagy kulturális érték, mert ugyan létrejött egy bizottság, csakhogy a törvényben van az utolsó paragrafus, amely az egész bizottság tevékenységét tulajdonképpen annullálhatja, megszüntetheti. Mondhatnám azt, hogy a Csurka István-féle egymilliárdos zárolási indítványhoz hasonló pontja ez a törvénynek, vagy Bakó képviselőtársam hasonló indítványához vagy a médiatörvénnyel kapcsolatos alkotmányügyi bizottságunk tevékenységéhez hasonló. Tulajdonképpen ez az egy pont kihúzza a szőnyeget ez alól a kétszintes bizottság alól, olyan, mintha nem is lenne ez a bizottság.
Itt már tulajdonképpen áttértünk a nemzeti kulturális alap részletekben való tárgyalására.
(12.30)
Még egy pontot kiemelnék a paragrafusok közül: azt, hogy a nemzeti kulturális alapba, sajnos, belekerült az a paragrafus is, amely szerint a nemzeti kulturális alap fogja eltartani az APEH-nak, tehát az adóhivatalnak azon alkalmazottait, akik ezzel a kulturális alappal foglalkoznak, sőt, szintén a nemzeti kulturális alap fogja eltartani azon alkalmazottakat, akik a minisztériumban ezzel foglalkozni fognak. Közelítő számításaink szerint ez a pénz, amit egyszerűen a bürokráciára költene a nemzeti kulturális alap, megközelítheti ennek a kulturális alapnak a 10%-át. Mi azt gondoljuk, hogy ez egy lehetetlen állapot, hogy a nemzeti kulturális alapot azért hozzuk létre, hogy a bürokraták meg tudjanak belőle élni. Ez megint csak egy olyanfajta szemléletmódot tükröz, ami számunkra elfogadhatatlan.
Tulajdonképpen lezárásként - nem mennék bele további részletekbe: a Szabad Demokraták Szövetsége a fent vázolt ellenvetéseink miatt ezt a törvényt nem fogja megszavazni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalról.)
