RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ)
RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ)
RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Rákóczi és Kossuth nyomában jártam Rodostóban - vagy Tekirdagban - manapság, ahol ilyen szép prospektusokat adnak ki… (Felmutatja a színes prospektust.) …, ami nagyon rendes dolog, mert hiszen hazai látogatandó műemlékeken vagy történelmi helyeken sincsen két-háromféle szép és hazavihető, többnyelvű füzet.
Engem egy kicsit zavar, hogy "zászló" helyett "szaszló"-t írnak és "Sarospatak"-ot, és hogy azt írják, hogy "Rákóczi háta mögött kötötték meg a szatmári békát", de azt gondolom, hogy ezek kiküszöbölhető hibák. Szóval el tudnám képzelni, hogyha a külföldi magyar kulturális és történelmi helyekre, mint például Rodostó, lenne valami figyelme a magyar kormányzatnak vagy bárkinek Magyarországról, akkor mondjuk ki lehetne a helyesírási hibákat küszöbölni, és akkor a magyarok kedvéért, négy nyelven, magyarul is kiadott prospektusokon a magyarok nem röhögnének ott helyben.
A másik: Eszembe jutott az - ez még mindig bevezető -, hogy az aradi emlékművön, a kétnyelvű emléktáblán a 13 aradi vértanúból négynek a neve rosszul van felírva. Én nem tudom, hogy ez politikai kérdés-e vagy egyszerű pénzkérdés, de én nem emlékszem rá, hogy bárki megkísérelte volna, hogy oda egy jó helyesírással és megfelelő névleírással elhelyezett kétnyelvű tábla kerüljön!
Az egészet azért bocsátom előre, mert az a tapasztalatom, hogy külföldön a magyar történelmünkkel kapcsolatos emlékhelyeket olyan helyeken sem becsülik, ahol politikailag ez mindegy. Azért a török példát hozom fel, mert a törökök úgy vélik, hogy teljes harmónia van a két ország között és szeretjük egymást. Azért céloztam az interpellációt a miniszterelnök úrnak, mert úgy vélem, hogy egy ilyen ügy nemcsak kulturális, hanem történetesen műemléki ügy is lehet, lehet egyúttal külpolitikai ügy is, de lehet pénzügy is, tehát nagyon sok tárcát érint.
(15.50)
A konkrét eset a Bercsényi-ház. A rodostói házat, amit gondolom, aki itt ül, nagyjából mindenki ismer, amit Rákóczi-háznak neveznek, valamikor újjáépítették Müller István tervei alapján, és létezik, azt mutogatják. Tőle két telekre van egy épület, amely őrzi eredeti formáját, üres, az ablaka betörve, le fogják bontani és gazdaságosabb, lényegesen nagyobb házat fognak a helyére építeni. Ebben élt Bercsényi Miklós az utolsó éveiben.
Én úgy vélem, hogy a Magyar Köztársaságnak érdeke lenne, történelmi érdeke is, egy ilyen házat saját tulajdonban tartani, megszerezni, intézkedni, mielőtt a jelenlegi tulajdonostól valaki megveszi és a helyére nagyobbat, gazdagabbat épít.
Tehát ez a rodostói ház, ez a tekirdagi épület az a példa, amire, gondolom, hogy fel kell tennem a kérdést egyszerre akár négy tárcának, de hát ha Mádl Ferenc miniszter úr kapta a választ, hogy egyedül birkózzék a feladattal, akkor tőle várom a választ, hogy mi a teendőnk ezekkel az emlékhelyekkel. Nemcsak Csehszlovákiában, Romániában, Kárpátalján és Szerbiában, hanem ilyen messze eső területen is, vagy akár Angliában, ahol a magyar történelemnek vannak emlékhelyei, és amelyeket jó karban kéne tartani és egye fene: helyesírással írt prospektusokat is kéne róluk árusítani.
Van-e valami lehetősége erre a magyar Kormánynak, vállal-e ilyet? Köszönöm. (Taps.)
