KELETI GYÖRGY (MSZP)
KELETI GYÖRGY (MSZP)
KELETI GYÖRGY (MSZP) Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Györgyi Kálmán Úr! A közelmúltban kérdést intéztem dr. Balsai István igazságügy-miniszter úrhoz a címben szereplő témakörben. Miniszter úr válaszában rámutatott arra, hogy az Alkotmánybíróság 1992. június 30-i hatállyal alkotmányellenesnek ítélte a Pénzügyminisztérium korábbi rendeletét, amely lehetővé tette, hogy a pénzintézetek tartozásaikat közvetlenül letilthassák a munkavállalók fizetéséből.
Idézek a miniszter úr válaszából: "Az Alkotmánybíróság 1992. július hó 1. napjától kezdődően helyezte tulajdonképpen hatályon kívül ezt a jogszabályt, és ezt követően ezzel a nappal kell ennek érvényt szerezni. Ez azt jelenti, hogy 1992. VI. hó 30-a után pénzintézeti letiltást már nem lehetett kibocsátani, és ami a lényeges a kérdés szempontjából, a korábban elrendelt, de 1992. június hó 30-ig még be nem fejezett ilyen ügyeket pedig már nem lehet befejezni. Tehát a munkáltatónak a letiltások előjegyzését és azok levonását meg kell szüntetnie."
Úgy gondolom, hogy világos, még jogi nyelvezetben járatlan számára is érthető megfogalmazás. Azonban, amint arról értesültem, nemcsak a választókörzetemben - például az Oroszlányi Bánya, az Oroszlányi Hőerőmű, a Környei Mezőgazdasági Kombinát -, hogy csak a nagyobb vállalatokat említsem, de az ország többi részén is - például Bács-Kiskun megyében Komáromi István jelöltünket is többen megkeresték ebben a kérdésben - a tapasztalat az, hogy a munkáltatók figyelmen kívül hagyják a miniszter úr válaszát, mondván: a televízióban elhangzó szöveg vagy annak újságban megjelent változata nem érdekli őket, ugyanis részükre, például Komárom-Esztergom megyében a megyei bíróság polgári kollégiumának 1992/2. számú elvi véleménye az irányadó, amellyel a Legfelsőbb Bíróság 1992. október 26-án megtartott polgári konzultatív tanácskozása is egyetértett.
Engedje meg, hogy ebből is idézzek: "Az 1992. VI. 30-ig hatályban volt 26/1985. PM rendelet 1. §-a alapján benyújtott pénzintézeti közvetlen letiltásoknak a munkavállalók kötelesek eleget tenni, ha a letiltás 1992. VI. 30-ig hozzájuk megérkezett. Az 1992. VI. hó 30-a után érkező közvetlen letiltási kérelem foganatosításának nincs helye."
Úgy gondolom, hogy ez is teljesen érthető megfogalmazás, csak gyökeresen ellentétben áll azzal, legalábbis az 1992. június 30-i letiltásokat illetően, amit néhány héttel ezelőtt itt, ebben a teremben Balsai István igazságügy-miniszter úr megfogalmazott. Ezért a kérdéseim a következők:
- Kinek van igaza ez esetben a legfőbb ügyész úr véleménye szerint?
- Ha az igazságügy-miniszter úr értelmezi helyesen az Alkotmánybíróság határozatát - amit merek remélni és feltételezni -, akkor milyen módon lehet érvényt szerezni az Alkotmánybíróság döntésének?
- Illetve van-e mód arra, hogy hatályon kívül helyezzék azokat a bírósági állásfoglalásokat, amelyek a miniszter úr véleményével ellentétesek?
- Van-e mód arra, hogy a Legfőbb Ügyészség érvényt szerezzen valamilyen formában az Alkotmánybíróság határozatának?
- Végezetül, ha a munkavállaló ez ügyben a munkáltatóval szemben bírósági úton keresi az igazát, ki garantálja számára, hogy néhány napon belül nem kerül-e az utcára, mert azt gondolom, valamennyien megértik, hogy a munkáltató nem szeret olyan embert alkalmazni, akivel jogi problémái és ellentétes nézetei vannak. Várom válaszát. Köszönöm. (Taps.)
