WEKLER FERENC, DR. (SZDSZ)
WEKLER FERENC, DR. (SZDSZ)
WEKLER FERENC, DR. (SZDSZ) Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Meglepve hallgattam az előbb Fekete képviselőtársamat. Megmondom őszintén, hogy örülök annak, amit elmondott, egyetlen apró kis gondom van vele, hogy mindezt, amit most itt érvként kifejtett - mármint azt, hogy több pénzt kellene szánni a költségvetésnek a cím- és célzott támogatásra - miért nem a költségvetési törvény vitája során érvényesítette szavazatával. Ugyanis talán elfelejti tisztelt képviselőtársam, hogy 5 milliárd forinttal többet tervezett a Kormány a céltámogatásokra, és ezt az 5 milliárd forintot önök az utolsó pillanatban vették vissza az ÉT-megállapodásra hivatkozva, mikor ahhoz kerestek forrásokat, ezt találták meg. 5 milliárd forint beruházási pénzt vontak tehát el az önkormányzatoktól, a lakosságtól, és teljesen egyetértek azzal is, amit ön mond, hogy ez nem 5 milliárd forint, hanem ennek a duplája vagy másfélszerese, hogy ha 70, 40 vagy 50%-os helyi forrást is feltételezek és állítok e mellé a pénz mellé.
De még egyszer mondom, örülök annak, hogy az érvelésünket, amit akkoriban kifejtettünk, önök elfogadták, a probléma csak ott van, hogy most, félidőben nincs mód arra - ezt ön is tudja -, hogy pénzeket elővarázsoljunk, s ezzel fejlesszük, illetve bővítsük a céltámogatási lehetőségeket.
Áttérve a benyújtott törvényjavaslatra, itt az előbb Józsa Fábián úr expozéjából hallhattuk, hogy mennyi pénzhez jutnak az önkormányzatok, milyen jó lesz nekik, hogy megkapják ezeket a pénzeket, és milyen csodálatos fejlesztéseket lehet ezekből a pénzekből helyben elindítani. Ez mind igaz, a gond csak az, hogy ezeket a pénzeket már régen, hónapokkal ezelőtt ki kellett volna osztani. Amit Fekete úr mondott - az időpont pontosítása -, az nem pontosítás volt, hanem egyszerűen a Kormány nem hozta meg azt a rendeletet, amelynek alapján az önkormányzatok pályázataikat benyújthatták volna, ezért kényszerűségből kellett módosítani a benyújtási határidőt. Azt is tudjuk, hogy az elmúlt nyáron már egyszer felmérték az igényeiket, amelyeket akkor igénybejelentésként tekintettek, azután visszavonták és felmérésnek tekintették. Ebből kiderült, hogy ugyanúgy, ahogy Fekete képviselőtársam idézte, az igény nem 8 milliárd forint, mint amennyi rendelkezésre áll, hanem 48 milliárd forint országos szinten, ami azt jelenti, hogy az önkormányzati törvény paragrafusainak az Országgyűlés, illetve a költségvetés ismételten nem fog tudni eleget tenni, mert az önkormányzati törvény azt mondja, hogy a jogos igényeket ki kell elégíteni.
Én azt gondolom, hogy nem az a megoldás, amit Józsa Fábián úr az előbb elmondott, hogy az igényeket begyűjtjük, és majd '94-ben, utána '95-ben meg nem tudom mikor kielégítjük őket, hanem az lenne a megoldás, amit szintén javasoltunk korábban, hogy elégítsük ki az igényeket most, '93-ban, mert az ígérvényekkel az önkormányzatok nem sokra mennek. Azt is hozzátenném még ehhez, hogy bár 2%-os Fekete képviselőtársam szerint a növekedés a tavalyihoz képest, ebbe bele kellene számítani az inflációt és az áremelkedést, és akkor kiderül, hogy nem növekedésről van szó, hanem lényeges csökkenésről a tavalyi évhez képest az idei évben.
Összegzésként tehát azt kell mondanom, hogy az idei induló beruházásokra 8 milliárd forint körüli öszszeg áll rendelkezésre, amiből az következik, hogy a 48 milliárd forint igénynek a döntő többségét, 40 milliárd forintot el kell halasztani vagy el kell utasítani, és könnyen következtetni lehet arra, hogy ez helyben milyen feszültségeket jelent infrastruktúrafejlesztésben, munkaerő-, foglalkoztatáspolitikában, szociális kérdésekben és egyéb területeken.
De induljunk ki a tényekből, és hogyha megnézzük ezt a beterjesztett törvényjavaslatot, akkor néhány más meglepő tényt is felfedezhetünk benne, amiről sem az előterjesztő, sem az MDF vezérszónoka nem szólt. S megmondom őszintén, hogy számomra is elég kényelmetlen azokról a negatívumokról beszélni, amelyek ebben a törvényjavaslatban fellelhetők, ugyanis adott települések kárára kell most beszélnem, és kell felhívnom a Parlament figyelmét arra, hogy a beterjesztett céltámogatási törvény nem felel meg a korábban, a Parlament többsége által elfogadott céltámogatási törvénynek, és nem felel meg annak az elvnek, hogy a céltámogatás jár, és nem azoknak jár, akik lobbyzni tudnak, nem azoknak jár, akik a Kormányhoz közel állnak, hanem minden településnek jár, amelyik le tudja tenni a saját forrását, és amelyik azt a célt valósítja meg, amit céltámogatással támogatni akarunk.
Ennek a törvénynek a második paragrafusában, ami a címzett támogatásokkal foglalkozik, találhatunk három kistelepülést, ahol címzett támogatás formájában kívánja a kormányzat a helyi általános iskola építését befejezni. A címzett támogatásoknak a lényege korábban az volt, és azt gondoltam, a jövőben is az lesz, hogy olyan körzeti feladatokat ellátó intézmények rekonstrukcióját, építését támogatjuk központi pénzekkel, amelyet az adott település önkormányzata önerőből képtelen ellátni. Ez elsősorban a kisvárosi kórházakat, középiskolákat, szociális létesítményeket jelenti, ami nemcsak a város lakosságának a céljait szolgálja, hanem a környező települések lakossága is igénybe veheti.
Ezzel szemben ez a három iskola kimondottan kistelepülések iskolaépítését és a kistelepülés lakosságát szolgálja, amelyek véleményem szerint nem a címzett támogatások körébe, hanem a céltámogatások körébe illeszthetők. Természetesen nem kívánom megkérdőjelezni azt, hogy ez a három település - Nógrád megyei kis falvakról van szó - nem indokoltan kapja vagy kapná ezt a támogatást. Biztos vagyok benne, hogy ezeken a településeken óriási gond az, hogy az iskolaépítést nem tudták befejezni. De abban is biztos vagyok, és nagyon határozott a véleményem, hogy az országban legalább 100, 200 ilyen település van, amely hasonló gondokkal küszködik, és nem világos számomra, hogy miért ezt a hármat emelte ki a kormányzat és javasolja támogatandó célként, címzett módon, és miért nem végzett egy országos felmérést, s azt mondja, ott, ahol nem tudták befejezni az elmúlt években az általános iskola építését, egységesen mindenhol x összeggel támogatjuk a helyi célnak a megvalósítását.
Úgy gondolom, hogy ez lett volna a korrekt megoldás, és nem az, hogy a kormányzat Nógrád megyében egy kihelyezett kormányzati ülést tart, és a kihelyezett kormányzati ülés keretében pénzeket ígér, osztogat egy adott régiónak, egy adott településnek. Ez a módszer ismert, ismert a múltból, akkoriban megyei szinten történtek ezek a pénzosztások. Én azt hittem, hogy azért foglalkozik a Parlament a cél- és címzett támogatásokkal, azért vontuk el a megyétől annak a lehetőségét, hogy pénzeket osztogasson, hogy korrekt módon, törvényileg ellenőrizhető módon, a Parlament által ellenőrzött módon történjen az önkormányzati finanszírozás.
Ezzel szemben a gyakorlat ma Magyarországon más, akár lobbyérdekek, akár kormányzati érdekek kapcsán pénzeket lehet egyik településre tenni, a másiktól elvenni. Természetesen valakinek a kárára kapják meg ezek a települések, illetve másoknak nincs meg a lehetőségük, hogy a kormányzati körök segítségével pénzhez jussanak.
Természetesen az már csak véletlen, hogy abban a körzetben, ahol ez a három település található, két MDF-es országgyűlési képviselő képviseli a körzet érdekét és nem ellenzékiek. De bízom benne, hogy majd a következő kormányülést Baranyában tartják, és talán a mohácsi körzet telefongondjának a megoldására is a következő cím- és céltámogatási törvényben találunk egy ilyen passzust, ami azt fogja támogatni.
Összefoglalóul azt gondolom, hogy ez elfogadhatatlan, és még egyszer szeretném hangsúlyozni, nem az az elfogadhatatlan, hogy ezeket a településeket támogatni kell, hanem hogy úgy támogatja őket ez a törvényjavaslat, hogy a többiek érdekeit nem veszi figyelembe. Megoldható lenne az említett iskolaépítés céltámogatásos formában is, ugyanis az általunk elfogadott céltámogatási törvény lehetővé teszi, hogy olyan települések, amelyek nem képesek a saját erő felmutatására, más központi alapokból a saját erő kiegészítését kérjék, és ehhez még társulhat egyébként céltámogatási forrás is, ami jelen esetben ugyan csak az első négy osztály építését támogatja, de úgy gondolom, hogy ezen is lehet változtatni. Magunk is javasoltuk korábban, hogy a nyolcosztályos általánosiskola-építés ne kerüljön ki a támogatások köréből, és ezzel az egész támogatási forma korrektté, áttekinthetővé tehető.
A másik ugyanilyen kényes téma, és számomra talán nem túl sok népszerűséget hozó felvetés, a célok rangsorolásának a kérdése. De azt gondolom, hogy ezt a népszerűtlenséget is vállalni kell annak érdekében, hogy korrektek maradjunk, hogy törvényi keretek között maradjunk.
(11.00)
A rangsorolásban - és erről Józsa Fábián úr nem beszélt - a második helyen a szigetközi települések szennyvíztisztító-telep és szennyvízcsatorna-hálózat építése szerepel.
Én fellapoztam az ősszel elfogadott céltámogatási törvényt, amely felsorolja azokat a célokat, amelyek alapján a Parlament, illetve a kormányzat javasolhatja a Parlament számára a célok rangsorát. Én ebben nem találtam olyan fejezetet, nem találtam olyan célt, hogy a szigetközi települések szennyvíztisztító-telep és hasonló megvalósításának támogatása. Olyat találtam, hogy általánosságban szerepel benne az, hogy szennyvíztisztító-telep és szennyvízcsatorna-hálózat építésére céltámogatást lehet kapni.
Tehát a kormányzat beemel egy olyan célt, amelyet a Parlament nem hagyott jóvá, beemeli azt, hogy a szigetközi települések egyébként megoldandó problémáját törvényellenes módon és más önkormányzatok rovására oldja meg.
Itt is szeretném leszögezni: nem azt vitatom, hogy a szigetközi települések számára nem kell segítséget nyújtani az ott fennálló katasztrofális környezetszennyezési helyzet megoldására, viszont azt vitatom, hogy ezt a céltámogatások kárára, a céltámogatások terhére kell megoldani, főleg akkor, amikor, mint említettem, 8 milliárd forint áll rendelkezésre az ország összes ilyen céljának a megvalósítására, és ebből könnyen kiszámítható, hogy ha első helyen hagyjuk az ivóvízellátást, másodikon a szigetközi településeknek a problémáját, a harmadik helyen szereplő, életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltására már biztos, hogy nem marad pénz, mert ez a két első cél garantáltan el fogja vinni a 8 milliárd forintot, sőt az én becsléseim szerint, de hát itt nem vagyok szakember, nem elegendő ezeknek a céloknak a megoldására.
Én azt hiszem, hogy a Szigetköz problémáját külön kell kezelni, az általános önkormányzati problémáktól különválasztva, és egy központi alapot kell létrehozni az ottani környezetvédelmi beruházások támogatására, és ebbe tartozik a szigetközi települések szennyvíztisztító-telep és szennyvízcsatorna-hálózat építése.
Ezt hasonló érvekkel kívánom alátámasztani, mint az első kritikámat: nem tartom tisztességesnek azt, hogy kiemelünk az ország egy területéből egy gócpontot, egy problémapontot, és a többiek rovására oldjuk meg.
Kérem szépen, Baranya megyében nitrátos az ivóvíz, ott sincsenek csatornák, és azzal, hogy itt a Szigetközt helyezem előtérbe, egészen biztos, hogy azok a települések nem jutnak a következő években forrásokhoz, állami támogatáshoz, és nem tudják megoldani a számukra ugyanolyan égető kérdést, mint a szigetközi települések.
Még egyszer szeretném hangsúlyozni: nem az ellen beszélek, hogy a Szigetköz pénzt kapjon, hanem az ilyenfajta megoldását ennek a problémának nem tartom korrektnek, nem tartom törvényileg járhatónak, és egy olyan folyamatot indítunk el, aminek alapján semmi, senki nem gátolja meg az éppen hatalmon lévőket vagy éppen a befolyásolási lehetőségükkel élőket, hogy egyéni vagy területi érdekeket jelenítsenek meg másoknak a rovására. Közös cél volt '90-ben, hogy ezt a kijárásos, kiemeléses módszert megakadályozzuk.
Egy dolog világos, hogy a kormányzatnak nincsen területfejlesztési politikája, ezt már többször elmondtuk, ebből megint kiderül: nincsen politikája, nincsen programja, hogy az ország környezetvédelmi problémáit, így a legnagyobb környezetvédelmi problémát jelentő szigetközi kérdést is kezelje. Azt gondolom, nem az önkormányzatok feladata, hogy ezt a kérdést megoldást, hanem ez kormányzati feladat.
Ez a két kulcskérdés ebben a céltámogatási törvényben, az összes többi problémát, amit részletproblémának ítélek az eddigiekhez képest, módosító indítvány formájában be fogom terjeszteni. A többi az általában technikai jellegű kérdés, de kérném a tisztelt Parlamentet, hogy közösen próbáljunk erre a két kérdéscsomagra: a Nógrád megyei települések és a Szigetköz problémáira megoldást találni. Nem azt akarom elérni, hogy ezek a települések ne jussanak központi támogatáshoz, állami pénzekhez, hanem azt szeretném elérni, hogy korrekt módon, korrekt törvény formájában legyen a céltámogatás elbírálható és eldönthető, és ne az egyik település a másik rovására jusson előnyhöz. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
