SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter: Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Én is leteszem a papírt, és azt kell mondanom, hogy mind a kettőt - hogy mondjam -, amitől óvott, azt is meg kell tegyem, és amit kért, azt is megteszem.
Nevezetesen: azt gondolom, hogy egy nagyon nehéz jogi helyzet állt elő akkor, amikor úgy határoztunk, hogy most kimondjuk, hogy a nyugdíjkorhatár akkor majd emelkedik, mert egy lehetetlen állapot éppen ezeknek a részleteknek az értelmezése.
Különösen azt kell figyelembe vegyük, hogy hozzátettünk még egy mondatot, hogy "a részletekről külön törvény intézkedik". Ebben a pillanatban a mi jogértelmezésünk szerint nem lehet érvényesíteni a most különleges szolgáltatásokat igénybe vevők, tehát korkedvezményes nyugdíjat igénybe vevők részére azt a korhatárt, amelynek elvi részéről döntött csak az Országgyűlés, és meg lehet nézni, az akkori nyilatkozataimban is világosan szerepel, hogy a külön törvényre éppen azért van szükség, hogy azokat a rugalmas elemeket be lehessen építeni, amelyek jelen pillanatban nem szerepelnek a szövegben.
Azok tehát, akik mereven értelmezik ezt a passzust, nem veszik figyelembe, hogy külön törvényről van szó, ennek következtében olyan szándékot valósítanak meg, mely szándékra érvényes törvényi helyet felhozni valójában nem lehet.
Nem lenne szükség ugyanis külön részlettörvényre akkor, ha az Országgyűlés el akarta volna intézni ezt a nyugdíjkorhatár-emelést egy olyan gesztussal, hogy most bejelenti, hogy két év múlva ez lesz és kész.
Ha ezt akarta volna, nem tesz oda külön törvényt, és ha nem tesz külön törvényt, akkor érvénybe léphetne az, amit ön mond.
Ennek ellenére az ön kérdése nagyon lényeges pontra mutatott rá, nevezetesen arra, hogy itt a jogalkalmazás területén a különböző jogalkalmazók eltérő véleményeket képviselnek. Jogállamban viszont ez rendkívüli veszélyekkel jár. A jogalkotásról szóló törvény értelmében - ha jól tudom - egy minisztériumnak nincs joga jogértelmezéssel foglalkozni. Ha úgy ítéljük meg - és ahogy az ön felszólalása mutatta, ön is úgy ítéli meg, és a rendelkezésünkre álló adatok alapján mi is így látjuk -, hogy bizonytalanság van a jogalkalmazást illetően ezen passzus tekintetében, mert egyes helyeken valóban így kezelik a kérdést, nem engedvén el most a hatályos korhatár alapján korkedvezményes nyugdíjba az érintett korosztályokat, másutt viszont elengedik, többletévekre gondolva, ez mindenképpen lehetetlen helyzetet eredményez.
Ezért a helyzet az, amire egyébként munkatársaim is felhívták a figyelmet, amikor elkészítették számomra az önnek adandó választ, hogy a különböző ellátások esetén - tehát itt nemcsak a nyugdíjról van szó, hanem munkanélküli-segélyről stb. - szükségesnek tartjuk a jogszabályok jövőbeni kiegészítését. Ebben viszont a rugalmas nyugdíjkorhatár feltételeit is ismerni kellene. Magyarán: a május 21-én remélhetőleg sikeres önkormányzati választások után a tb.-önkormányzatokkal együttműködve, érzésem szerint legkorábban az ősz folyamán térhetünk vissza a kérdés jogi szabályozására. Köszönöm, hogy a kérdést feltette, csak félig megnyugtató amit mondtam, napirenden kell tartsuk a kérdést. (Taps.)
