GLATTFELDER BÉLA előadó:
GLATTFELDER BÉLA előadó:
GLATTFELDER BÉLA előadó: Nagyon köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A kárpótlásijegy-ígérvényről szóló törvényjavaslat egy olyan problémát kíván megoldani, amely bizonyára önök előtt is nagyon jól ismert. Ennek a lényege az, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek a kárpótlás lassú végrehajtása miatt késve jutnak hozzá a kárpótlási jegyeikhez. Ezzel kapcsolatban már többen korábban - mint legutoljára a bizottsági ülésen Kis Zoltán képviselőtársam - javaslatokat fogalmaztak meg az Állami Vagyonügynökség felé, hangsúlyozva: indokolt lenne, hogyha az Állami Vagyonügynökség a privatizációra kerülő állami tulajdonú élelmiszer-ipari vállalatok privatizációjánál elfogadná a kárpótlásijegy-ígérvényeket.
Azonban nem létezett olyan jogszabály, amelyik a kárpótlásijegy-ígérvényekről szólt volna, és az ÁVÜ emiatt nem tudta megoldani azt a kérdést, hogy milyen módon, hogyan számítsa be a kárpótlásra kijelölt termőföldeket a szövetkezeteknél.
A törvényjavaslat azt javasolja, hogy a szövetkezetek a kárpótlásra kijelölt termőföldjeik után aranykoronánként 500 forint értékű ígérvényt kapjanak. Az ígérvény a kárpótlási jegyhez hasonóan funkcionálna, ugyanis hasonlóan a kárpótlási jegyhez, a jegybanki alapkamat 75%-ával kamatozna, illetve a privatizációban az állami tulajdonnal szemben vételi jogot testesítene meg.
Ezzel a megoldással a szövetkezetek mintegy privatizációs hitelt kapnának, amit olyan módon térítenének meg, hogy az ígérvények átadását követő kárpótlási árveréseken a kárpótlási hivatal képviselője bevonná a szövetkezet által megszerzett kárpótlási jegyeket mindaddig, amíg azok együttes értéke el nem érné a szövetkezet számára átadott ígérvények összegét.
Amennyiben a szövetkezet által megszerzett kárpótlási jegyek nem fedeznék a neki átadott kárpótlásijegy-ígérvények összegét, abban az esetben a különbözetet a szövetkezet kárpótlási jegyben - olyan kárpótlási jegyekben, amelyeket nem a kárpótlási földárveréseken, hanem más módon szerzett meg - illetve készpénzben téríthetne meg.
Mindenképpen szükséges tehát ezt a kérdést törvényben szabályozni. Bár elképzelhető lenne, hogy az ÁVÜ egy döntésével lehetőséget teremt arra, hogy a szövetkezetek kárpótlásijegy-ígérvényeket felhasználjanak. Azonban egy ilyen ÁVÜ-döntés minden további nélkül az ÁVÜ legközelebbi igazgatótanácsi ülésén megmásítható lenne, másrészt pedig nem tisztázott az a kérdés, hogy a szövetkezetek mekkora mennyiségű kárpótlásijegy-ígérvényeket vehetnének így igénybe.
Egyes elképzelések szerint arra vonatkozóan, hogy a szövetkezet felhasználhat-e, és ha igen, akkor mekkora mennyiségű ígérvényt, a kárpótlási hivatal véleménye lenne az irányadó.
Arra a kérdésre, hogy mely élelmiszer-ipari vállalatok privatizációjánál lehet kárpótlásijegy-ígérvényeket felhasználni, arra pedig az ÁVÜ véleménye lenne az irányadó. Ez mindenképpen bizonytalanságot okozna, hiszen semelyik szövetkezet nem lehetne biztos abban, hogy ő valóban részt vehet ebben a privatizációs hitelben, és nem lenne senki biztos abban, hogy vajon az a vállalat, amelyet ő meg akar szerezni, azt vajon kárpótlásijegy-ígérvényért is meg lehet venni, vagy sem. Ezért mindenképpen szükséges, hogy normatív módon, a szövetkezetek számára alanyi jogot biztosítóan, törvényben teremtsünk az ígérvény használatbavételére lehetőséget a szövetkezeteknek. Egyébként pedig elég furcsa lenne, hogyha mintegy 15 milliárd forint értékű fizetőeszközt nem törvény alapján bocsátanánk ki. Egyébként nagyon furcsa lenne az is, hogy ha egy, a költségvetés bevételét érintő kérdésben nem törvényben döntenénk.
A javaslatot több kritika illette a bizottsági tárgyalásokon. Ezeket mindenképpen szeretném figyelembe venni, kivéve egyet, szerintem azt nem lehet figyelembe venni - és ez nem a jó szándékomon vagy kompromisszumkészségemen múlik, hanem technikai akadálya van annak, hogy azt az igényt figyelembe vegyük, amelyik arról szól, hogy ne csak a szövetkezetek, hanem a kárpótlásra jogosult magánszemélyek is kaphassanak ilyen ígérvényeket.
Ennek az akadálya az, hogy míg a szövetkezeteknél érvényes földkijelölési határozat van, addig a magánszemélyek esetében semmilyen konkrét dokumentum, adat nem áll rendelkezésünkre arra vonatkozóan, hogy az illető magánszemély mekkora mennyiségű kárpótlási jegyre lenne egyébként jogosult. Tehát nincsen olyan biztosíték, aminek alapján ezt a hitelt a magánszemélyek számára meg tudjuk adni.
(19.50)
Ha lenne ilyen, én szívesen megadnám természetesen. De nincsen.
Más kritikákkal szemben azonban szerintem mindenképpen indokolt az, hogy majd meghajoljak. Ilyenek például azok, amelyek a kárpótlásijegy-ígérvény kiadásának technikájára vonatkoznak. Például az a kritika, amelyik arról szól, hogy nem indokolt a kárpótlásijegy-ígérvényeket címletekre bontani, mert lehetne adni egy olyan számlát is, amelyen vezetik, hogy a kárpótlásra jogosult, illetve a kárpótlásijegy-ígérvényre jogosult szövetkezet mekkora mennyiségű ígérvénnyel rendelkezik, és abból mennyit használt föl, és ezen a számlán vezetnék a kamatjóváírásokat is. Hasonlóan elfogadom mindazokat az észrevételeket is, és ezeket majd módosító javaslatok formájában támogatni fogom, amelyek például a kamatjóváírásra vonatkozó rendelkezésekre vonatkoznak, és minden mást, amelyet itt most nem sorolnék föl, azonban kérem képviselőtársaimat, hogy észrevételeiket, kritikájukat nyugodtan fogalmazzák meg, azoknak a törvénybe iktatásában mindenképpen konstruktívan, kompromisszumkészen fogok majd segédkezni. Nagyon szépen köszönöm figyelmüket, és kérem támogatásukat. (Szórványos taps.)
