NÉMETH BÉLA (FKgP)
NÉMETH BÉLA (FKgP)
NÉMETH BÉLA (FKgP) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Most akkor a kérdésem, hogy a Független Kisgazdapárt nevében én szólhatok… (Az elnök bólint.) Köszönöm szépen.
A törvénytervezettel kapcsolatban elmondottakkal én is egyetértek. Mi is támogatjuk, maximálisan támogatjuk ennek a törvénytervezetnek a gyors és minél előbbi elfogadását, tekintettel arra, mi is úgy érezzük, hogy ennek a törvénynek az elfogadása a kis- és középvállalkozók hitelhez való jutását elő fogja segíteni.
Engedjék meg azonban, hogy ezzel kapcsolatban egy-két gondolatot fölvessünk, amennyiben ez a törvénytervezet elfogadásra kerülne.
1.A részvénytársaságtól hitelgaranciát kérők teljes köre jogosult-e garancia igénybevételére? Ez az első kérdésünk.
2.Amennyiben e kör korlátozott, milyen szempontok játszanak közre a garancia odaítélésében?
3.A hitelgaranciát igénylő kis- vagy középvállalkozás eredményessége, a hitel nagysága, a vállalkozás alapítótőkéje, vagyona vagy más tényezők alapján történik a hitelgarancia megadása?
E kérdéseket, amelyek a hitelgarancia odaítélésénél fontosak lehetnek, a törvényjavaslat nem szabályozza, tehát törvényi automatizmus nem játszik szerepet. Ez bizonyos szempontból az alkalmazás rugalmasságát segítheti, de lehetőséget teremt a szubjektivizmus előretörésére. Ugyanakkor e szabályok létre- hozása nélkülözhetetlen, azért ezt a részvénytársaság keretein belül kell megtenni.
A hitelgarancia odaítélése szabályainak objektívnek és előre lefektetettnek kell lenniük, mert amenynyiben ez nem így történik, felmerülhet az egyedi elbírálás lehetősége, ami a piacgazdasághoz való alkalmazkodást gátolja.
Amennyiben a részvénytársaság saját elbírálási szabályok alapján ítéli oda a hitelgaranciát, fontos az elbírálás elveinek rögzítése. További kérdés, hogy ezek az elvek mennyire szűkítik le azon vállalkozók körét, amelyek a hitelgaranciát igénybe kívánják venni. Ez a veszély ugyanis fennáll, hogyha ezek az elvek és feltételek túl szigorúak a mai vállalkozói réteg számára, és nem tudják igénybe venni, akkor elvész a törvényjavaslat lényege: a privatizáció felgyorsulása, a vállalkozások támogatása.
(18.20)
Amennyiben azonban túl könnyen jut a vállalkozói szféra a lehetőséghez, úgy sok olyan vállalkozás juthat hitelgaranciához, amelynek tevékenysége nem rentábilis, ha a cég csődbe jut, a készfizető kezesség alapján a részvénytársaságnak és ezen keresztül az alapnak kell a hiteltartozások megfelelő százalékát fedezni, ami az alap gyors kiürüléséhez vezethet.
További kérdés az, hogy a részvénytársaság által nyújtott szolgáltatás milyen áron kerül a vállalkozókhoz - vagyis a hitelgarancia-nyújtás ellenértéke milyen terhet jelent. A vállalkozások döntő többsége egyáltalán elbírja ezt a többletköltséget, amit ennek az intézménynek az igénybevétele jelent.
Itt is felmerülhet az a veszély, hogy amennyiben az ár túlzottan magas, nem számíthat az intézmény széles körű elterjedésre, amennyiben viszont alacsony, úgy nem fedezi a kezelőszervezet és a részvénytársaság működési költségeit, illetve nem tud megfelelő részarányt vállalni az alap bevételei között.
Sajátosan korlátozottan alapított és működtetett részvénytársaságok jellegét tekintve a törvényjavaslat indoklata szerint nonprofit intézmény. Ez az intézményi forma azonban magába foglalja, hogy nem nyereség növelésére törekszik, hanem esetleg költségeinek növelésére, hogy így is elérje a nullszaldót.
A következő probléma lehet, hogy a törvényjavaslatban a kisvállalkozói garanciaalap milyen bevételi forrásokból rendelkezik. Itt első helyen szereplő forrásként a privatizációs bevétel Országgyűlés által meghatározott összege szerepel. Ez a megoldás, amely nem tartalmaz semmilyen automatizmust, az alap szempontjából két bizonytalansági tényezőt jelent. Egyrészt a privatizációs bevételek nagyságától, másrészt az Országgyűlés aktuális évi határozatától függ. További bevételi forrásként szerepel a részvénytársaságnak az adóssal szemben érvényesített követeléséből az alapot megillető rész, amit nem lehet túlzottan magas szinten megállapítani, mert ebben az esetben a vállalkozók nem tudják igénybe venni.
A törvényjavaslat lehetőséget ad még természetes és jogi személyek befizetésére is, valamint számol egyéb bevételekkel is, de ezek értéke valószínűleg elmarad a többi bevételi forrás nagyságától.
Megállapítható tehát, hogy az alap bevételének gerincét a privatizációs bevétel jelenti. Hosszabb távon ugyanakkor a privatizációs bevételek csökkenésével kell hogy számoljunk, ami kérdésessé teszi a hosszú távú finanszírozás lehetőségét.
Pontosan erre célzott Tardos Márton képviselő úr is, amikor azt mondta, hogy az alap kiürülésének ilyen formában majdnem van lehetősége a privatizációs bevételek csökkenésével, és amennyiben az állami költségvetésből erre az alapra nem sikerül pénzeket átcsoportosítani.
Összességében a felvetett problémák ellenére a törvényjavaslat elfogadását javasoljuk. Köszönöm meghallgatásukat. (Taps.)
