PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár:
PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár:
PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az államháztartásról szóló törvény rendelkezik az elkülönített állami pénzalapok létrehozásának és működésének fő szabályairól.
Eszerint 1993. január elsejétől csak olyan elkülönített pénzalap működhet, melyet törvénnyel hozott létre az Országgyűlés. Ennek megfelelően készült el a rehabilitációs alapról szóló törvényjavaslat.
A rehabilitációs alap, mint a foglalkoztatási rehabilitáció egyik eszköze, 1986 óta működik.
Az alap fő célja a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkozási rehabilitációjának az elősegítése. Az egészségkárosodott emberek foglalkoztatásának egyik kulcsa a munkahelyteremtés, melynek fő forrása eddig is a rehabilitációs alap volt.
Az alap pályázati rendszerben működik. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának érdekében munkahelyteremtő beruházásokhoz nyújt viszsza nem térítendő támogatást, kamatmentes és kedvező kamatozású kölcsönt. Az alap bevételei a kötelező foglalkoztatási szintet el nem érő gazdálkodó szervezetek rehabilitációs hozzájárulás címén történő befizetéseiből származnak. Eddigi működése során költségvetési forrást nem tartalmazott.
Tekintettel arra, hogy ilyen típusú fizetési kötelezettséget előírni csak törvényben lehet, ezért a rehabilitációs alapról szóló törvényjavaslatba e szabályok is beépültek.
Az alap eddigi ötéves működésével kapcsolatos tapasztalatok pozitívak. A létrehozása óta eltelt időszakban képződött mintegy 700 millió forint az egészségkárosodott emberek számára 3500 munkahely kialakítását tette lehetővé.
Meg kell azonban azt is jegyezni, hogy az évente létrehozható munkahelyek száma 1988-tól napjainkig felére csökkent. Ennek oka az, hogy a rehabilitációs hozzájárulás összege változatlan, ugyanakkor az egy munkahely kialakítására jutó átlagos beruházási költség közel kétszeresére emelkedett.
Mivel a rohamosan növekvő munkanélküliség fokozottan sújtja az egészségkárosodott embereket, ezért szükséges olyan intézkedések meghozatala, amelyek egyrészt jobban ösztönzik a munkaadókat a korlátozott munkaképességűek alkalmazására, másrészt a munkahelyteremtés támogatásának lehetőségét bővítik.
Az alap bevételi forrásainak bővítésére 1993-ban nem látunk lehetőséget, csak '94-től van realitása a pénzügyi keretek növelésének.
(16.50)
A törvényjavaslat az eddigi szabályozás alapelveit megtartva a rehabilitációs feltételek javítása érdekében korszerűsítési javaslatot is tartalmaz. A legfontosabb új elemek a következők:
A rehabilitációs hozzájárulás szükségletekhez és lehetőségekhez igazodó emelése az 1994. évtől rendszerszerűen, az Országgyűlés által meghatározott módon történne. A foglalkoztatási lehetőségek bővítése érdekében a munkahelyteremtés fokozott támogatásához 1994-től kezdődően a központi költségvetés is hozzájárul.
A rehabilitációs alap működése a javaslat szerint az eddig jól bevált gyakorlatot követi. A megalapozott döntés érdekében a döntés-előkészítésbe továbbra is indokolt valamennyi érintett állami és érdekvédelmi szerv bevonása.
A rehabilitációs alapról szóló törvényjavaslat elfogadása a foglalkoztatási rehabilitáció rendszerének feszültségeit alapvetően nem szünteti meg. Jól tudjuk, hogy ehhez további kormányzati intézkedés szükséges, azonban az alap működőképességének megtartása a rehabilitáció szempontjából rendkívül fontos, hiszen a megváltozott munkaképességű emberek munkavállalási esélyeit elsősorban aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökkel lehet javítani. Köszönöm figyelmüket.
