JÁNOSI GYÖRGY, DR. (MSZP)
JÁNOSI GYÖRGY, DR. (MSZP)
JÁNOSI GYÖRGY, DR. (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A felsőoktatásban közvetlenül érintett rétegek szempontjából fontos és sürgős törvényjavaslatot tárgyalunk. Fontos ez a javaslat egyrészt azért, mert rögzíti azokat a stratégiai fejlesztési célokat, amelyek a felsőoktatás egész rendszere előtt állnak, és amelyek a felsőoktatás jövőjét határozzák meg.
De fontos azért is, mert az oktatás és a felsőoktatás jelenlegi helyzetében örülnünk kell minden törvényben szabályozott pénzügyi forrásnak, amely segítheti a felsőoktatás előrelépését.
Sürgető a törvényjavaslat, hiszen felsőoktatási intézmények rajtra készen várják, hogy minél előbb felálljon az alapot kezelő bizottság, minél előbb megszülessenek a pályázatok, hogy időben a megfelelő fejlesztési forrásokhoz juthassanak.
A kivételes eljárás szabta keretek között én néhány problémára szeretném felhívni mindannyiunk figyelmét. Olyan problémákra, amelyek szempontként megjelenhetnek a törvényjavaslat, illetve a módosító indítványok szavazásakor, illetve olyan problémákra, amelyek talán szerepet játszhatnak a bizottság működési szabályzatának megállapításakor, illetve a pályázatok kiírásakor is.
Mindenekelőtt sajnáljuk, hogy ezt a törvényjavaslatot nem előzte meg, nem tudta megelőzni a felsőoktatási törvényre vonatkozó kormány-előterjesztés. Sajnáljuk azért, mert annak a törvénynek kellene igazán meghatározni a fejlesztés stratégiáját, együtt a Felsőoktatás fejlesztése 2000-ig című koncepcióval.
Ennek kellene az igazi célokat, prioritásokat, hangsúlyozott stratégiai pontokat, kitörési pontokat rögzíteni. Reményeink szerint ettől a törvényjavaslattól várható az is, hogy elindítja a felsőoktatás strukturális és szerkezeti átalakításának kellően radikális folyamatát. Hiszen nyilvánvaló, hogy a jelenlegi széttagolt felsőoktatási rendszer nem tudja kellő hatékonysággal felhasználni a költségvetés által biztosított pénzügyi kereteket. Így forráshiánnyal küszködnek a felsőoktatási intézmények, különösen a működési kiadások területén. Miért mondom ezt el?
Azért, mert félő, hogy a Felsőoktatási fejlesztési alap felhasználása területén tovább folytatódik az a hagyomány, amelynek jeleit az elmúlt időszakban megfigyelhettük. Az a hagyomány, hogy intézmények olyan pályázatot nyújtanak be, amelyek csak részben szolgálják a fejlesztési feladatokat, ugyanakkor lehetővé teszik azt, hogy finanszírozzák a működési kiadásokat, azokat a működési kiadásokat, amelyeket a költségvetési törvénynek kellene igazából biztosítania az intézmények számára.
A felelősség természetesen nem ruházható ebben a kérdésben a felsőoktatási intézményekre. A felelősség minket terhel, hogy ebben az évben sem tudtunk megfelelő forrásokat biztosítani, különösen a működtetési kiadások területén, így komolyan félek attól, hogy folytatódik az a hagyomány, amelyben a pályázatok nemcsak a fejlesztés lehetőségét fogják adni, hanem a működtetés rejtett finanszírozását is meg fogják valósítani.
Fontos lenne ezért, hogy a felsőoktatási törvény minél előbb az asztalra kerüljön, hogy minél előbb elindulhasson a szerkezeti és strukturális átalakulás, mert ez az egyetlen biztosíték arra, hogy minél kisebb legyen az átfedés a működtetési célú kiadások és a fejlesztési célú kiadások területén.
A második problémakör az alap működésénél meghatározott, kiemelt fejlesztésben részesíthető célok és feladatok környékéhez kapcsolódik. Én azt hiszem, ez a javaslat többé-kevésbé pontosan fogalmazza meg a stratégiai célokat, bár időnként elmossa, nem egyértelműen fogalmazza meg ezeket a kiemelt feladatokat, a törvényjavaslat. Éppen ezért mi támogatni fogunk minden olyan módosító javaslatot, amely világos struktúrába rendezi a támogatható célokat és feladatokat, és reméljük, hogy a pályázat kiírásakor, a bizottság működési szabályainak megállapításakor is ez meg fog történni.
Egyetlen pontra szeretnék itt reflektálni. Támogatásban részesíthető célként jelenik meg a felsőoktatás tartalmi korszerűsítése. Ez a mi felfogásunk szerint két dolgot jelent: egyrészt azt, hogy már működő képzési ágak minőségi követelményei javuljanak, emelkedjenek és igazodjanak az európai normákhoz, de a mi felfogásunk szerint jelenti azt is, hogy új, az európai szokásokhoz igazodó ágak, képzési ágak, szakok indulhassanak el a magyar felsőoktatásban.
Épp ezért tartottuk fontosnak a módosító javaslatban az idegen nyelvi képzés mellett megfogalmazni azt, hogy fontosnak tartjuk az új társadalmi szükségleteknek megfelelő, Európában bevezetett, de Magyarországon még kevésbé elterjedt képzési ágak, illetve szakok, például környezetvédelmi szakemberképzés, szociális szakemberképzés stb. fejlesztését.
Talán nem kell különösebben indokolni, hogy mennyire fontos ezeknek az új szakoknak az elindítása, például a tanárképzés egész rendszerében, hogy a környezetvédelmi szemlélet minél korábban beépüljön a felnövekvő generáció gondolkodásmódjába, illetve hogy megfelelő számú szociális szakember álljon rendelkezésre az óvodától az iskolákon keresztül a kórházakig, zárt intézményekig bezárólag a különböző társadalmi szervezetek és intézmények számára.
A következő probléma, amit mindenképpen szeretnék megemlíteni, az az, hogy a törvényjavaslat semmiféle korlátozást nem vezet be a fejlesztések odaítélésének feltételrendszerében. Nem tesz különbséget a javaslat a különböző szektorban megjelenő felsőoktatási intézmények között, nem tesz különbséget az állami, magán, egyházi felsőoktatási intézmények között.
Sok szempontból indokolható pedig, hogy egyfajta korlátozó intézkedés beépüljön ebbe a törvényjavaslatba. Erre vonatkozóan is megfogalmaztam a szocialista frakció nevében egy számukra fontos indítványt. Ez úgy szól:
"Nem állami felsőoktatási intézmény önálló pályázatára csak teljes visszatérítési kötelezettséggel nyújtható támogatás."
Miért fogalmaztuk ezt meg? Az alap rendelkezésére álló, döntően állami, illetve állami garanciát igénylő pénzeszközök miatt indokolt, hogy vissza nem térítendő, illetve részleges visszatérítési kötelezettséggel nyújtható támogatás csak az állami felsőoktatási intézményeket illesse meg. Ugyanakkor, mivel társadalmilag fontos érdek fűződik a felsőoktatás többszektorúságának megerősítéséhez, ezért a pályázat lehetőségét nyitva kell hagyni az állami szektoron kívüli intézmények számára is. Számukra hosszú lejáratú visszafizetési lehetőséget kell biztosítani, mely a képzés beindulásánál nyújthat segítséget.
(19.20)
A nem állami felsőoktatási intézmények esetében ugyanis a szabadabb gazdálkodási lehetőségek - például a tandíj vagy egyéb térítési díjak mértékének - önálló meghatározása lehetővé teszi a nyújtott kölcsön hosszú lejáratú visszafizetését. Ezt valóban fontos és indokolt javaslatnak tekintjük, amely talán a bizottság működésekor, a pályázat kiírásakor számításba jöhet majd.
Végezetül az alapot kezelő bizottság összetételével kapcsolatban fogalmaztunk mi is meg több módosító indítványt. Az államháztartási törvény előírja, hogy ebben az esetben az alappal a művelődési és közoktatási miniszter rendelkezik. Ebben az esetben a bizottság nyilvánvalóan csak a miniszter tanácsadó, véleményező, javaslattevő testületeként jelenhet meg. Ha ez viszont így van, ebben a konstrukcióban feleslegesnek tartjuk azt, hogy a miniszter automatikusan a bizottság elnöke legyen. Itt azt hiszem, indokolt lehet a bizottság tevékenységét szem előtt tartva az, hogy elváljanak a politikai és a szakmai kompetenciák.
Javaslatunk szerint a bizottság titkári teendőit ellátó személyt kellene a minisztériumnak közvetlenül megbíznia, hiszen - megint csak az államháztartási törvény értelmében - az alapot szükségképpen a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban kell kezelni.
További javaslataink a bizottság összetételét illetően elsősorban azt célozták, hogy a bizottságban az ágazati, minisztériumi és a szakmai, tudományos érdek-képviseleti szervek által delegáltak aránya kiegyensúlyozottabb legyen - ebből a szempontból teljesen egyetértünk a Szabad Demokraták Szövetségének javaslataival.
A mi javaslatunk szerint ez úgy is elérhető lenne, ha a bizottság munkájába bevont három hazai és három külföldi szakembert nem közvetlenül a miniszter bízná meg, hanem a bizottság döntése alapján maga a bizottság vonná be a munkájába.
Végezetül szerettük volna, ha kiegészülhet a bizottság a hallgatóság, az egyetemi és főiskolai hallgatók képviselőivel. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a felsőoktatás a jövőben egyre erőteljesebben a szolgáltató jelleg irányába fog elmozdulni, ami indokolttá teheti azt, hogy a hallgatók képviselői jelen lehessenek a bizottság munkájában. Ezért javasoltuk, hogy az Országos Felsőoktatási Érdekvédelmi Szövetség egy képviselője is delegáltként jelenhessen meg ebben a bizottságban.
Ezeket a problémákat szerettem volna jelezni a tisztelt Háznak, és egyben jelezni azt is, hogy azokat az indítványokat fogjuk alapvetően támogatni, amelyek az általam is említett problémák megoldását célozzák a maguk keretei között. Mindezek mellett, tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat fontos és valóban sürgős, ezért a szocialista frakció nevében a támogatásunkról biztosíthatjuk az előterjesztőt, támogatni fogjuk a törvényjavaslat parlamenti elfogadását. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
