MÁDL FERENC, DR. művelődési és közoktatási miniszter:
MÁDL FERENC, DR. művelődési és közoktatási miniszter:
MÁDL FERENC, DR. művelődési és közoktatási miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az 1993-as év reményeink szerint olyan törvénykezési időszak lesz, amelynek során az Országgyűlés elé kerülnek a magyar oktatásügy, a magyar tudomány jogi kereteit újra megfogalmazó alapvető törvényjavaslatok. Köztük a felsőoktatás fejlesztését szolgáló alapról szóló törvényjavaslat, a tudományos kutatások finanszírozását szolgáló alapra vonatkozó törvényjavaslat, az akadémiai törvényről szóló javaslat, a felsőoktatási törvény és a közoktatási törvény.
Most a Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz címen ismert, benyújtott törvényjavaslatról van szó. A Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz alapot a Kormány 1991-ben hozta létre, az emberi erőforrások fejlesztését célzó világbanki hitelprogram egy részéből, valamint hazai forrásokból, amelyeket az állami költségvetés és a központi műszaki fejlesztési alap nyújtott.
Az alap az elmúlt 2 év alatt igazolta alapvető jelentőségét a felsőoktatásban. Két pályázati ciklust bonyolított le, 1991-ben mintegy 9 millió dollárt és 850 millió forintot, 1992-ben 29 millió dollárt és közel 2 milliárd forintot osztott el. Láthatóan jelentős összegekről, jelentős forrásról van szó.
Az évtizedes infrastrukturális elmaradással küszködő felsőoktatási intézményhálózat számára rendkívül fontosak az alap által nyújtott fejlesztési lehetőségek. Fontosak voltak és fontosak lesznek a jövőben is. Példaként említek néhány jelentősebb projektet.
Például a pécsi univerzitásban együttműködő egyetemek több mint 100 millió forintot kaptak oktatási, kutatási közös műszerpark létesítésére és fejlesztésére. Az ELTE, az Eötvös Loránd Tudományegyetem ugyanilyen célokra 800 ezer dollárhoz jutott. Könyvtár és könyvtári információs rendszer fejlesztésére a pécsi egyetem mintegy 30 millió forintot, a debreceni egyetem 1 millió dollárt fordíthat. Különösen jelentősek az informatikai és a számítógépes oktatás feltételeinek javítását, valamint a számítógépes hálózatok kiépítését szolgáló programok, ezek finanszírozása a "Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz" alapból. A szegedi univerzitás keretében működő intézmények mintegy másfél millió dollárt, a debreceni univerzitásban együttműködő intézmények közel 1 millió dollárt és 12 millió forintot kaptak e célra.
Ezek inkább példák voltak a nagyságrendről, a tárgyról és ennek folytán ennek az egész vállalkozásnak a jelentőségéről. Sok példát lehetne még sorolni a képzés tartalmi korszerűsítésére, új szakok oktatási feltételeinek megteremtésére irányuló támogatásokról. Ezzel kapcsolatban a 3 éves idegennyelvtanár-képzés, mármint idegen nyelvet tanító tanárok képzése rendkívül fontos volt. Ennek a háttere ismeretes: az orosztanárok átképzése más modern nyelvek tanítására a középiskolákban és általános iskolákban.
Az alap az általa nyújtott támogatásokkal ösztönzi a hallgatói létszám növekedését, amelynek tekintetében - ismeretesen - komoly elmaradást kell behoznunk. És mint a felsorolt példákból is kitűnik, az elaprózott intézményhálózat integrációs törekvéseit is erősíteni kívánja a Kormányzat az egyes régiókban.
Tisztelt Országgyűlés! A Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz alap hamarosan önök elé kerülő felsőoktatási törvényben mint a felsőoktatás fejlesztésének stratégiai forrása fog megjelenni. Az alap a korszerű felsőoktatás-finanszírozás fontos eszköze. Az alap törvénytervezetének preambuluma összefoglalja, a 2. § pedig részletezi azokat a feladatokat, legfontosabb célokat, amelyeket a hazai felsőoktatás fejlesztésében az elkövetkező időszakban követni kell, és amelyeket ez az alap szolgál.
A tervezet lehetőséget teremt arra, hogy az alaphoz a központi költségvetés mellett külföldi támogatások, hitelek, hazai hozzájárulások, adományok is bevonhatók legyenek forrásként. A Kormány jelenleg is folytat tárgyalásokat a Világbankkal egy olyan hitelprogramról, amelynek egyik célja a felsőoktatási könyvtárak fejlesztése, amely hitel, ha realizálódik, a FEFA, a felsőoktatási fejlesztési alap kezelésébe kerülne.
A törvénytervezet 4. §-ában határozza meg az alap bizottságát, amely a legfontosabb döntéshozó intézmény természetesen ennek a vállalkozásnak a működtetésében. A bizottságnak tagjai lennének a felsőoktatás fejlesztésében érdekeltek és abban felelősséget vállaló intézmények.
A törvénytervezet országgyűlési bizottsági vitája során a javaslatról e tekintetben eltérő vélemények alakultak ki. Mindenképp fontosnak tartanám felhívni a figyelmet arra, hogy az alap bizottságának biztosítania kell azt, hogy a Kormány és az alap felelősséget tudjon vállalni annak ésszerű, felelős felhasználásáért.
Tisztelt Országgyűlés! Az alap elnevezése is jelzi a célját, hogy tudniillik a magyar felsőoktatás Európához történő felzárkózását kívánja szolgálni. Kérem, hogy a törvényjavaslat megvitatásával, a módosítások megfontolásával és a törvényjavaslat elfogadásával ehhez az Országgyűlés járuljon hozzá. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
(18.50)
