HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtt kértem szót olyan ügyben, amely több ezer borsodi bányászcsalád sorsát érinti. Tehát az ügy nagyon fontos. Tudomásom szerint a Kormány közeli napirendjén szerepel a borsodi szénbányák visszafejlesztésének ügye. Felszólalásommal ez ügyben várható döntés előtt szeretném a Kormány tisztelt tagjainak figyelmét felhívni néhány nagyon fontos szempontra, olyan szempontokra, amelyek figyelmen kívül hagyása az amúgy is meglevő válságot tovább súlyosbíthatja.
És emlékeztetni szeretném döntés előtt a Kormány tisztelt tagjait arra is, hogy Borsodból már, sajnos, származnak olyan megalapozatlan döntések, illetve azok súlyos következményeire intő példák, amelyekről megfeledkeznünk nem szabad. Tehát sürgős az ügy. És végezetül azért nem interpelláció formájában kértem szót, mert ebben az esetben nem én szeretnék kérdezni, hanem én szeretnék a bányászok által üzent információkat adni ehhez a nagyon fontos döntéshez.
Miről is van végül is szó, a döntésnek mi a háttere? A borsodi szénmedence ma még üzemelő hét bányája közül csupán egy üzemeltethető veszteségmentesen, költségvetési támogatás nélkül. Mintegy 4500 bányász dolgozik Borsodban olyan bányákban, ahol a bányaművelés gazdasági, műszaki kockázata rendkívül magas.
(15.10)
Miért veszteségesek ezek a bányák? Azért, mert a szénvagyon kimerülőben van. Azért, mert a természeti és műszaki feltételek rendkívül kedvezőtlenek. És mindezeket súlyos értékesítési gondok tetézik.
A termelésük 70-75%-át kitevő, csak erőművi tüzelésre alkalmas aprószenet ugyanis az erőművek csak részben veszik át. A lakossági tüzelésre alkalmas darabos szén pedig az importált szén alacsony ára miatt csak 20-30% veszteséggel értékesíthető - nagy szezonális keresetingadozás mellett.
A borsodi bányák üzemeltetése így az államnak folyamatos, évről évre jelentkező nagy terhet jelent. Gazdasági szempontból tehát indokoltnak látszik e bányák mielőbbi bezárása.
A döntésnél azt is figyelembe kell venni, hogy a bányabezárások terhei is nagyok. Ide sorolhatók egyrészt az egyszer felmerülő műszaki-gazdasági kiadások, másrészt, és nem utolsósorban a foglalkoztatáspolitika anyagi és politikai terhei. Ez utóbbi vonatkozásban külön figyelmet érdemel, hogy mindez olyan környezetben történik, ahol a munkanélküliség hányada már most is elviselhetetlen méreteket ölt: 30% fölötti a legtöbb településen.
Milyen döntést hozhat ebben a kritikus helyzetben a Kormány? Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, miniszteri értekezlet után, elküldte előterjesztését a miniszter uraknak, amelyben három döntési változatot tár eléjük.
Az 1. számú változat szerint az 1992. januári, a Kormány és a Bányászati Dolgozók Szakszervezete közötti megállapodás szerint lassú, fokozatos visszafejlesztésre kerülne sor. Humán szempontból természetesen ez a legkedvezőbb megoldás, de ez a Kormánynak, a költségvetésnek évi 1,2-1,5 milliárd folyamatos veszteségfinanszírozást jelent.
A 2. számú változat a veszteséges bányák - tehát egy kivételével valamennyi - azonnali, illetve 1993. évi bezárását tételezi fel. Ez kétségkívül gazdaságilag a legracionálisabb megoldás. De foglalkoztatáspolitikai szempontból, az előterjesztő szerint is, már-már kezelhetetlen foglalkoztatáspolitikai helyzetet idéz elő.
A 3. számú változat a legveszteségesebb bányák - Putnok és Feketevölgy - vállalkozásba adása, a többi bánya fokozatos, folyamatos visszaépítése mellett.
Az előterjesztő a Kormánynak ez utóbbi, az úgynevezett 3. számú változatot ajánlja elfogadásra a következő érvekkel:
Nem terheli a költségvetést folyamatos veszteségfinanszírozás, ha pedig a vállalkozások csődbe jutnak, az állami szerepvállalás a bányabezárások műszaki költségeire korlátozódik, és végül - mintha csak az előterjesztő is érezné, hogy érvei nagyon gyengék - kijelenti, hogy a javasolt változat az érdekvédelmi szervekkel és dolgozókkal elfogadtatható.
Tisztelt Képviselőtársaim! Végül is napirend előtt ezért is kértem szót, mert ez a kijelentés nem igaz. Az érintettek számára ugyanis nem fogadható el olyan változat, amely nem oldja meg a problémát, csupán zavarossá és áttekinthetetlenné teszi a helyzetet, amely a döntés felelősségét a vétlen áldozatokra hárítja.
Először is: mi történik akkor, ha nincs jelentkező vállalkozó ezekre a reménytelen vállalkozásokra? Bekövetkezik az a változat, amelyet súlyos foglalkoztatáspolitikai következményei miatt az előterjesztő sem ajánl elfogadásra. Ebben az esetben azonban már a bányák vezetőire és dolgozóira hárul a felelősség, amiért munkahelyük megtartása érdekében nem vállalják a kockázatot, azaz nem vállalkoznak. És mi történik, ha mégis lesznek vállalkozók? Nagy valószínűséggel következtetni lehet arra, tisztelt képviselőtársaim, hogy támogatás hiányában néhány hónap után ők lesznek kénytelenek bezárni a bányákat, és szintén a foglalkoztatáspolitika szempontjából legkedvezőtlenebb változat következik be - mégpedig azért, mert nem lesz forgótőkéjük, mert hitelképtelenek lesznek, mert az erőművi szén átvételére előírt kontingens már május végére kimerül és mert ha nincs a Kormánynak piacvédelmi intézkedése, a szenet csak veszteséggel tudják eladni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tudom, a Kormány nem tőlünk várja a megoldást, mégis szeretném elmondani, hogy az SZDSZ képviselőcsoportja szerint mit kellene tenni ebben a kilátástalannak tűnő helyzetben.
Először is az érintettekkel, illetve képviselőikkel tárgyalni kell. A tárgyalásnak nem a legeredményesebb módja, ha nagygyűlésen közöljük velük a sorsukról tervezett elképzeléseinket.
Másodszor pedig olyan megoldást kell keresni, amely iránt a vállalkozók is bizalommal viseltetnek. Amennyiben erre nem kínálkozik lehetőség, úgy mérlegelni kell a támogatás vagy a bezárás lehetőségeit.
A célok, feltételek és felelősség tekintetében tiszta és világos helyzetet kell teremteni, és nem eleve reménytelen vállalkozásokra hárítani a döntés felelősségét.
Itt említem meg, hogy a leendő vállalkozások iránti bizalomkeltésnek nem a legjobb módszere, ha a megoldásnál nélkülözhetetlen feltételeket csupán úgy mellékesen, egy függelékben említjük meg.
Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásommal végezetül arra is szeretném felhívni a Kormány szíves figyelmét, hogy válsághelyzetben csak tiszta, őszinte és egyértelmű beszéddel lehet megfelelő eredményt elérni. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a bal oldalról.)
