PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár:
PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár:
PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A volt magyar királyi honvédelmi miniszter előterjesztése alapján elfogadott 1933-as 7. törvénycikk valóban ma is hatályban van, ez a törvény azonban megalkotásának időpontjából és szövegösszefüggéseiből is kitűnően, csak az I. világháborús hadigondozottak ellátását szabályozza.
A II. világháborús hadigondozottak ellátásáról az elmúlt évtizedek jogalkotására jellemzően, egy miniszteri utasítás szintű jogszabályt örököltünk, melynek alapján többen ma is bizonyos ellátásokban részesülnek, de amely mind a jogosult kör, mind a juttatások tekintetében ugyancsak elégtelen a hadigondozás megnyugtató megoldására.
Mindezekre tekintettel, a Honvédelmi Minisztérium és a Népjóléti Minisztérium már '91-ben megkezdte egy korszerűbb és átfogó törvényi szabályozás előkészítését. A szabályozandó ellátásoknak több vonatkozásban, megfelelő eltérésekkel, az 1992-ben elfogadott nemzeti gondozási törvény rendelkezéseivel kell arányosulnia, és álláspontunk szerint az előkészületben lévő honvédelmi törvény alapján kell állnia.
Erre való tekintettel a honvédelemről szóló törvény tervezete a hadigondozotti ellátás alcím alatt a honvédelmi felelősségek körében jelentős alaprendelkezéseket tartalmaz.
A két tárca átérezte ennek a kényes jogalkotási feladatnak a fontosságát, egyeztető kapcsolatban állt egymással, az érdek-képviseleti szerveket is meghallgatva.
Az egymáshoz kapcsolódó törvények, rendeletek előkészítésének az apparátusok szakértők túlterheltsége miatti elhúzódása késedelmet jelent, ezért 1992 elején sor került a kiegészítő hadigondozotti pénzellátásról szóló 6/1992-es kormányrendelet kiadására.
Ez minden hadigondozásra szorulónak, tehát az addig kirekesztetteknek is rendszeres havi pénzellátást biztosít. A Honvédelmi Minisztérium a Népjóléti Minisztérium egyetértésével foglalkozik e rendelet kibővítésével, kiterjesztést kezdeményezve alacsonyabb rokkantsági fokozatokra is, egyben a juttatásoknak immáron a nemzeti gondozási díjhoz igazodó emelést javasolva.
A rendelet tervezete tárcaközi egyeztetésen van.
Az elmondottak bizonyítják, hogy a Kormány nemcsak a retorika szintjén vállal sorsközösséget a hadirokkantakkal, hanem nagyon is gyakorlati lépéseket tett a teljes szabályozás felé haladó úton az említett rendelet kiadásával, és az újabb, a jogosultak körét és a pénzellátásokat tovább szélesítő rendelet előkészítésével.
Éppen az volt a célunk, hogy az idős hadigondozásra szoruló embereknek ne kelljen várniuk az átfogóbb szabályozást jelentő törvényre, az egyéb törvényalkotási feladatok mellett rendkívül időigényes megalkotásáig, hanem mielőbb rendszeres pénzellátásban részesüljenek. S hogy ez nem csupán retorika, bizonyítják az alábbi számok:
1993 januárjában már 4853 fő hadirokkant és 14779 fő hadiözvegy számára folyósítottak kiegészítő hadigondozotti pénzellátást. A hadigondozottak ugyanis már most legalább havi 3800 forint, az özvegyek legalább havi 2300 forint rendszeres ellátást kapnak a korábbi 3000 forint, illetve 1500 forint helyett.
Kérem képviselő uramat… (Derültség.) … képviselő urat, hogy tájékoztatásom és válaszom fogadja el. A viszonválaszban, ha esetleg újabb kérdést fogalmaz meg, arra sajnos már nincs módom válaszolni. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)
