SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter:
SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter:
SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Kormány 13236-os szám alatt a magyar mezőgazdaság, valamint az agrárszakmai jogi szabályozás számára nagyon fontos törvényjavaslatot terjesztett be. E törvényjavaslat az állattenyésztés szabályairól rendelkezik.
Az állattenyésztés genetikai fejlesztőmunkájával növeli az állatok tenyész- és haszonértékét, így biztosítja a minőségi állatitermék-előállítás biológiai alapját. A genetikai háttér folyamatos fejlesztése a hatékony, gazdaságos termék-előállítás és a külföldi piacképesség alapfeltétele. Az állattenyésztésnek a gazdaságban elfoglalt jelentős szerepe a változóban lévő tulajdonviszonyok, a gazdasági struktúra, valamint az Európai Közösséghez való csatlakozási szándékunk miatt az állattenyésztést törvényi szinten kell szabályozni, hasonlóan a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokhoz. Jelenleg az álattenyésztést miniszteri, egyes területén minisztertanácsi rendelet szabályozza. Ez a szabályozás nem tölti be funkcióját, sok területen szakmailag elavult, illetve hiányos, nehezen áttekinthető és nem eléggé koordinált.
A törvényi szintű szabályozásnak hazánkban csak század eleji részterületre terjedő hagyományai vannak. A hazai előírások megfogalmazása során elengedhetetlen a nemzetközi szabályozás figyelembevétele, különös tekintettel az Európai Közösség előírásaira. Az állattenyésztést szabályzó EK-előírások tartalmazzák azt az elvet, hogy a harmadik országból történő bevitelnek nem lehetnek kevésbé szigorú feltételei, mint amelyek hatályosak az Európai Közösségen belül. Eszerint a tagállamok hiteles okmányokkal, engedélyezett állattenyésztési tevékenységekkel rendelkeznek; elismert fajtáik, szervezeteik vannak, amelyeket egymás között külön eljárás nélkül elfogadnak, harmadik országtól elvárnak.
A hazai és nemzetközi gazdasági élet változásai szükségessé teszik és időszerűvé tették az állattenyésztés átfogó jogi szabályozásának megalkotását. Indokolt, hogy a tenyésztés egységes, korrekt jogi kereteket kapjon. A jog világos, közérthető, a termelés minőségi biztonságát is szolgáló garanciákat fogalmaz meg. A jelenlegi nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban az állati termékek eredetének igazolása elengedhetetlen. Az Európai Közösség tagállamaiban a belső határok megnyitása, az egységes fellépés a harmadik országokkal szemben és csatlakozási szándékunk a hazai szabályozás felé is közvetít elvárásokat.
Az Országgyűlés, felismerve a törvényjavaslat jelentőségét, szinte egyhangúlag sürgős és kivételes eljárás lefolytatását határozta el. Köszönjük ezt a figyelmet.
Az állattenyésztés szabályozása az élelmiszer-, a takarmány- és az állat-egészségügyi törvényekkel öszszefüggésben az agrárgazdaság szakmai feltételrendszerét meghatározó szakmai joganyag része. A gazdasági átalakulási folyamat, a hazai és a nemzetközi gazdasági élet változásai szükségessé teszik az új követelményeknek megfelelő szakmai jogszabályok megalkotását, ezenkívül a támogatási rendszer kialakítását, tehát a kívánt tevékenység anyagi ösztönzését és végül az ezek végrehajtására jogosult szervezetek meghatározását.
Az állattenyésztésről szóló törvényjavaslat tehát egységes jogi keretet biztosít és szervezeti rendszert határoz meg az állattenyésztési tevékenység folytatásához. A támogatás, amely célul tűzött feladatok megvalósítására ösztönöz, külön törvényben kerül megfogalmazásra a földművelési alapokról szóló törvényben, az állattenyésztési alap létrehozásával.
(21.00)
A törvényjavaslat szabályozása a gazdasági célú állattenyésztésre terjed ki, és a kiváló, nagy termelőképességű fajták, hibridek fenntartását, fejlesztését, elterjesztését szolgálja, így lehetőséget teremt a minőségi, piacképes és gazdaságos állat és állati termékek előállítására. Biztonságot kíván teremteni a tenyészállat előállítója és az utódok felhasználója számára úgy, hogy az állati termék termelője a tenyésztési hatóság által hitelesített adatok alapján kap tájékoztatást az alapanyag várható minőségéről, genetikai kapacitásáról. Az elismert tenyésztő a támogatások és a szankciók révén védelmet kap a szabályokat be nem tartó, úgynevezett zugtenyésztőkkel szemben A későbbiekben — a törvény működése idején — a piacra jutás, a piaci partnerek elvárásai miatt csak a szabályokat megtartók számára lesz majd lehetséges.
A törvényjavaslat szabályai tevékenységre vonatkoznak, nem szervezetre, így nem határozza meg részletesen a szervezetek felépítését. A tevékenységek engedélyezései, elismerési eljárásaival, általános szabályaival nem kíván korlátozni, hanem biztosítja a tevékenység hitelességét, kontrollját, hazai és nemzetközi elfogadtatását.
A javaslat alapvetően szabályozza az állattenyésztést, a tenyészállatra vonatkozó előírásokat, a tenyésztés szervezését, az állattenyésztés szervezeti rendszerét, a tenyésztő szervezet és a fajtaelismerés rendjét, az engedélyköteles tevékenységeket. Lehetőséget ad a tudomány és az oktatás részére kivételekre, előírja az állami és hatósági feladatokhoz szükséges fedezetet, a törvény végrehajtásának ellenőrzését és felügyeletét, létrehozza az álattenyésztési bírságot.
Az állattenyésztési törvény és a végrehajtását szolgáló miniszteri rendeletek megalkotásával célunk az, hogy az előírások szolgálják az állattenyésztés piacképes, minőségi árualapot biztosító genetikai hátterének fejlesztését, lehetőséget teremtsenek hazánk részvételéhez a nemzetközi szakmai, kereskedelmi együttműködésekben, lehetővé tegyék a történelmi múltunkhoz tartozó állatfajták megőrzését — mindezt a magyar állattenyésztők és az állattenyésztés érdekeinek szolgálatában.
Bízunk benne, hogy az állattenyésztésről szóló törvényjavaslat ezen elvárásoknak megfelel, és hatályba léptetését követően ezt majd biztosítja.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat előkészítése során kikértük a szakmai szervezetek, a szakértők véleményét; a munkában minden esetben alkotó jellegű észrevételeikkel, jobbító szándékkal vettek részt. Ugyanezt tapasztaltuk a törvényjavaslat bizottsági tárgyalása során, a beadott képviselői módosító indítványok esetében is, amelyeket ezúton köszönök meg. Az indítványok jelentős része a szabályok még egyértelműbb, határozottabb megfogalmazását segítette, míg néhány a szabályok szigorítását indítványozta. Az egységes szakmai szerkezet megóvása mellett a tárca igyekezett elfogadni ezeket, és beépíteni a törvénytervezet szövegébe.
Még egyszer megköszönöm minden aktív résztvevőnek, szakértőnek és természetesen a tisztelt képviselőtársaimnak is a hatékony, közös munkát.
Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalva: a törvényjavaslat az állatitermék-előállítás területén, a biológiai alapok szabályozásával a minőségvédelmet fogalmazza meg, és arra garanciát jelent — szolgálva a magyar mezőgazdaság nemzetközi és hazai helytállását e területen is. Ezekre figyelemmel és ezek előrebocsátásával kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy szíveskedjék a törvényjavaslatot elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps.)
