SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:
SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:
SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 1991-ben a jegybanktörvény megalkotása és elfogadása azoknak a jelentős törvényalkotási munkálatoknak a sorába illeszkedett, amelyeknek célja a költségvetés és a monetáris irányítás helyének, szerepének kijelölése volt a gazdaságpolitika kialakításában és végrehajtásában. Ezek között a törvények között a jegybanktörvény különösen jelentős szerepet töltött be a kétszintűvé vált bankrendszerben, hiszen keretet adott a piacgazdaság közgazdasági törvényszerűségeire építő monetáris rendszernek és hozzájárult a piacgazdaság monetáris építéséhez, a pénzügyi eszköz- és intézményrendszerének kialakításához.
Tisztelt Országgyűlés! A jegybanktörvény hatálybalépése óta elmúlt két esztendőben felmerült néhány módosítás szükségessége, néhány kérdés rendezését pedig maga az eredeti törvény, az ott megszabott átmeneti rendelkezések hatálya teszi elkerülhetetlenné. Ugyanezeknek az indokoknak alapján kérte a Kormány a törvény kivételes eljárásban történő, soron kívüli napirendre tűzését.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 72. §-a szerint a Magyar Nemzeti Bank jogosult a pénzintézeti tevékenység körébe tartozó bármely műveletet végezni. Ugyanennek a paragrafusnak annak idején a jegybanktörvény parlamenti vitája során egy kiegészítő rendelkezése is született, mely szerint ez a meghatalmazás csak két évre szól, és ennek az időszaknak a letelte után az Országgyűlés dönt a Magyar Nemzeti Bank kereskedelmi banki funkcióinak végleges meghatározásáról. Ez most az itt önök előtt fekvő törvényjavaslat egyik célja.
A jegybanktörvény már jelenleg is tartalmaz korlátokat a kereskedelmi banki tevékenységekre vonatkozóan, mert forintban nem vezetheti a gazdálkodó-szervezetek és természetes személyek bankszámláját, a Magyar Nemzeti Bank alkalmazottait kivéve, hitelt nem nyújthat, illetve betéteket nem fogadhat be.
Az önök előtt fekvő javaslat tovább szűkíti a kereskedelmi banki feladatnak tekinthető pénzintézeti tevékenységek körét. A Magyar Nemzeti Bank a jövőben nem vezethet pénzforgalmi számlát a biztosítóintézetek és az értékpapír-forgalmazók számára, továbbá nem írhatja elő a pénzintézeti tevékenységet is végző egyéb jogi személyek számára, hogy pénzforgalmi számlájukat a Magyar Nemzeti Banknál vezessék.
A Nemzeti Bank tevékenységének ez a jövőbeli szűkítése a piacgazdasággal összhangban álló jegybanki tevékenységi kör irányába történő továbblépés érdekében történik.
(12.10)
A jegybank a javasolt módon megfogalmazza a pénzintézeti tevékenység végzésére való felhatalmazottságát, és továbbra sem érinti a jegybanknak azt a jogát, hogy vezethesse fejezeten kívüli, úgynevezett egyéb költségvetési szervek pénzforgalmi számláját. Ez utóbbi kérdéskört az államháztartási törvény felülvizsgálata keretében kell majd újraszabályozni, előreláthatólag 1994. II. félévében.
Tisztelt Országgyűlés! Az 1993. évi állami költségvetésről szóló törvény értelmében a Kormánynak javaslatot kell tenni a Parlament számára arra vonatkozóan, hogy a belföldi államadósság Magyar Nemzeti Bankkal szemben 1990. december 31-én fennállt kamatozó részének mekkora hányadát indokolt állami értékpapírrá alakítani.
E feladat teljesítésére a törvényjavaslat a Magyar Nemzeti Bankkal szemben fennálló belföldi államadósság kezelésére több rendelkezést tartalmaz. Emellett a Pénzügyminisztérium elkészítette az államadósság kezeléséről szóló tájékoztatót az Országgyűlés részére, amelyet a Kormány elfogadott.
A javaslat összhangot hoz létre az 1990. december 31. napja előtt a Magyar Nemzeti Bankkal szemben keletkezett hiteltartozás kedvezményes kamatai és az MNB külső árfolyamveszteség nélküli forrásköltségei között oly módon, hogy a bruttó devizatartozás kamatlába plusz 1% kamatfizetési kötelezettséget ír elő az említett hitelekre.
A javaslat előírja a Magyar Nemzeti Banknak a külföldi pénznemmel fennálló követeléseit és tartozásait érintő, a forintnak a külföldi pénznemekhez viszonyított hivatalos árfolyama változásából eredő kamatkülönbözetnek, azaz a kamatmentes, lejárat nélküli államadósság meghatározott részének, de legalább 5%-ának évente állami értékpapírrá történő átalakítását.
A javaslat előírja, hogy a privatizációs bevételekből legalább akkora részt, mint amelyre a Magyar Nemzeti Bank az állami vagyon értékesítéséhez hitelt nyújtott, az MNB-vel szemben kamatmentes államadósság csökkentésére kell fordítani, és ezt a mennyiséget figyelembe kell venni az állami értékpapírrá történő átváltási szükséglet mértékének meghatározásánál.
A javaslat a jegybanktörvény részévé teszi a monetáris politika céljainak eléréséhez és az államadósság kezeléséhez szükséges intézkedések miatti, rendkívüli jegybanki kiadások és bevételek elszámolásának szabályait. Ezek a szabályok korábban az 1992. évi költségvetési törvényben kerültek szabályozásra, azonban jogalkotási szempontból kívánatos, hogy a jegybanktörvényben kerüljenek rögzítésre.
A tervezet rövid távú, néhány napos likviditási hitelkonstrukciót alakít ki a költségvetés bevételei és kiadásai közötti, időbeli esetleges eltérés áthidalására. Ez a megoldás a költségvetési bevételek és kiadások egy hónapon belüli aszimmetrikus ütemezését tudja ellensúlyozni oly módon, hogy a központi költségvetés évi bevételei 2%-áig nyújtható hitel akár minden hónapban is, de legfeljebb 15 napig.
Az év utolsó napján azonban a költségvetésnek ilyen tartozása nem lehet.
A javaslat újrafogalmazza a törvénynek azt a rendelkezését, amely a Magyar Nemzeti Banknak a gazdasági társaságokban való részesedéseit szabályozza. A jelenleg hatályos törvény szerint a Magyar Nemzeti Bank a törvény hatálybalépésétől számítva két éven belül köteles megszüntetni, illetve elidegeníteni a belföldi pénzintézeti részesedéseit, illetőleg a tevékenységével össze nem függő gazdasági társasági részesedéseit.
A javaslat további két évre meghosszabbítja az elidegenítési határidőt, és ilyen módon elegendő idő lesz arra, hogy az MNB az Exportgarancia Részvénytársaságban és a Közép-európai Nemzetközi Bankban meglévő részesedését megnyugtatóan rendezze.
Tisztelt elnök úr! Kedves képviselőtársaim! Kérem az Országgyűlést, hogy az elmondottak alapján a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény és a központi költségvetés gazdálkodásai egyes szabályainak módosításáról szóló törvényjavaslatot szíveskedjék megvitatni, majd azt követően elfogadni. Köszönöm. (Taps.)
