BAKÓ LAJOS (MDF)
BAKÓ LAJOS (MDF)
BAKÓ LAJOS (MDF) Az előbbi esetben mint alkalmi előadó szóltam, most megismétlem önmagam, és ha nem is ugyanazt, de hasonló szellemben szeretném a Magyar Demokrata Fórum frakciójának véleményét ismertetni, mint a pénzügyminiszter úr.
A világ jegybankjairól nem lehet röviden jellemzést adni, leegyszerűsítve azonban kétféle jegybank létezik a fejlett országokban: a kormánytól független, illetve a kormányok által jelentősebben befolyásolt formában. Mindkettőre van jó és működő példa. A kormány alá rendelt például a japán jegybank, de ilyen a Bank of England is; független például a Federal Reserve Board az Egyesült Államokban vagy a Deutsche Bundesbank Németországban. Mi az utóbbi jegybanki formát választottuk: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi törvény hazánk jegybankját függetlenként fogadta el. Ez lehetővé teszi, hogy a jegybank fő feladatára, a hazai valuta értékállóságának védelmére összpontosítson. E feladaton kívül a költségvetés közvetlen jegybanki hitelezésének korlátozásában és a kamatpolitika önálló vitelében jelenik meg a függetlensége.
Mint azonban a világon a legtöbb dolognak, a függetlenségnek is vannak fokozatai, és erről, amíg demokrácia van, vita lesz itthon és a világban egyaránt.
A 14 339-es számú törvénymódosítási javaslat is több mint egy évig tartó szakmai vita után került a tisztelt Ház elé, együtt az államadósság kezeléséről szóló alapos tájékoztatóval. Itt csupán a törvénymódosításról fogok szólni.
A módosítás első része rendezi a Magyar Nemzeti Bank úgynevezett kereskedelmi banki tevékenységét érintő szabályokat. A javaslat szerint a jövőben a Nemzeti Bank nem vezetheti biztosítóintézetek pénzforgalmi számláját, nem vezetheti az értékpapír-forgalmazók pénzforgalmi számláját, nem írhatja elő, hogy a pénzintézeti tevékenységet végző jogi személyek a jegybanknál vezessék számlájukat, megmarad azonban az úgynevezett egyéb költségvetési szervek pénzforgalmi számlájának a vezetési joga.
A javaslat második részében a belföldi államadósság kezelésével összefüggő szabályokkal foglalkozik, ennek értelmében a költségvetés bevételei és kiadásai közötti időbeni eltérésre likviditási hitelkonstrukciót fog kidolgozni, rendelkezik a privatizációs hitelkonstrukcióból származó bevételek államadósságrész csökkentésére fordításáról, rendelkezik az államadósság állami értékpapírrá alakításáról, valamint az államadósság kezeléséhez szükséges intézkedések elszámolási szabályairól; összhangot teremt az állami hiteltartozás kedvezményes kamatai és a Magyar Nemzeti Bank forrásköltségei között.
Nem volt az eredeti törvénymódosítási javaslat része, de a költségvetési bizottság módosító javaslata lehetővé teszi a Magyar Nemzeti Bank számlavezetését és részvételét a Kelér Rt.-ben, amely a tőzsdei központi elszámoló és értéktári munkát hivatott végezni. A törvénymódosítás elfogadása esetén lehetővé válik a Kelér Rt. cégbírósági bejegyzése, és ezzel a magyar tőkepiac egy olyan új és fontos intézménnyel bővülhet, amelyre még a jól működő, régi piacgazdaságokban is kevés megfelelő előképet találunk.
Összegezve: a törvényjavaslat elfogadása egy előrelépést jelent annak érdekében, hogy hazánkat, és ezen belül Budapestet a kelet- és közép-európai régió pénz- és tőkepiaci központjává tegyük. Mivel reményeim szerint ebben az irányban ez a lépés sikeres lesz, képviselőtársaimnak jó szívvel ajánlom a módosításokkal együtt elfogadásra. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
