KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP)
KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP)
KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP) (Hangosítás nélkül kezdi a beszédét.) Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Ház! A gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítvány… (Közbeszólások: Nincs hang! – Bejczy Sándor: Hova tetted a masinát? Lejjebb tedd! – Közbeszólások: Halljuk! – Hangosítással folytatja a beszédet.) Köszönöm szépen. Tisztelt képviselőtársak! A gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványaimhoz szeretnék néhány gondolatot elmondani. Már a törvényjavaslat általános vitájánál is elmondtam, hogy a szakképzési törvény szerint a tanulószerződés útján történő gyakorlati oktatás esetén a képzés teljes felügyeletére a Gazdasági Kamara jogosult. Ez igen nagy feladatot, ugyanakkor igen nagy felelősséget ró a gazdasági kamarákra.
Nyitva hagyta azonban a szakképzési törvény azt a kérdést, hogy mi legyen a módja ennek az ellenőrzési feladatnak? Sajnos a gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslatban sincs szó arról, hogy a kamarák a szakképzési törvényben előírt kötelezettségüknek, felügyeleti és ellenőrzési feladataiknak hogyan tesznek eleget.
Módosító indítványomban azt javaslom, hogy a gazdasági kamarák feladatai egészüljenek ki azzal, hogy a gazdasági érdekképviseletek bevonásával kötelesek kidolgozni a törvény szerint a tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés felügyeletének és feltételek ellenőrzésének a rendjét. Javaslom továbbá, hogy a felügyelet, illetve ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok esetén a határozatokat hozzák nyilvánosságra.
A piaci magatartás tisztességének megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében feltétlenül szükség lenne a fellelt hiányosságok s az azokat követő határozatok nyilvánosságra hozására. Éppen ezért érthetetlen számomra, hogy az Igazságügyi Minisztérium nem ért egyet ezzel a módosító indítványommal.
A gazdasági kamarák ellenőrzési és felügyeleti feladataival kapcsolatosan a másik probléma a tanulók érdekképviseletének a hiánya. A gazdasági kamarák szakmai és nem érdek-képviseleti szervezetek, különösen nem a tanulók érdek-képviseleti szervezetei. Kérdezem én, vajon akkor ki fogja képviselni a tanuló érdekeit a munkáltatóval szemben? A tanuló legfőbb érdeke az, hogy megfelelő gyakorlati képzésben részesüljön. De vajon ki mondja majd ki az ő érdekében, hogy a munkahelyen például nincsenek meg a megfelelő feltételek? Vagy ki mondja ki az ő érdekében, hogy a munkáltató alkalmatlan a tanulóképzésre?
Módosító indítványomban azt javaslom, hogy a szakmunkástanulók érdekvédelmének biztosítása érdekében a szakképzés helyi szinten történő ellenőrzésébe és felügyeletébe a Gazdasági Kamara vonja be az üzemi tanácsot, illetve üzemi megbízottat, hasonlóan ahhoz, ahogyan az például Németországban működik.
Tisztelt Ház! A szakképzési törvény szerint a Gazdasági Kamara csak akkor jogosult ellenőrizni a tanulók gyakorlati oktatását, ha az tanulószerződés alapján történik. Ugyanakkor a törvény lehetővé teszi a tanulók gyakorlati képzését más módon is. Úgy, hogy a szakképző iskola valamely gazdálkodószervezettel együttműködési megállapodást köt. Ilyen esetben azonban nincs senki, aki jogosult lenne ellenőrizni a gyakorlati képzés személyi, tárgyi feltételeit, a szakmai követelmények betartását.
A Gazdasági Kamara nem jogosult, mert nem tanulószerződésről van szó, a szakképző iskolának pedig semmilyen ellenőrzési jogot nem biztosít a törvény. Ilyen esetben tehát az történhet a gyakorlati oktatási helyen, amit a munkáltató akar, mert nincs, aki ellenőrizze.
A szakképzési törvény szerint az ilyen módon történő gyakorlati képzés esetén – ha az iskola és a gazdálkodószervezet közül bármelyik az együttműködési megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget, úgy – a mulasztást sérelmező fél a szakképző iskolát fenntartó önkormányzat jegyzőjénél, főjegyzőjénél egyeztetést kezdeményezhet, ami elég kevés.
Módosító javaslatom szerint ilyen esetekben a jegyző, illetve főjegyző felkérésére a Gazdasági Kamara járna el a tanulószerződésre vonatkozó szabályok szerint. A Gazdasági Kamara ugyanis szakmailag illetékes és hozzáértő, így az ő bevonása a jegyző, illetve főjegyző munkáját szakmailag nagyban elősegítené.
A gazdasági kamara ellenőrző funkciójának kiterjesztése a nem tanulószerződés útján történő gyakorlati képzésre annál is inkább indokolt, mert meggyőződésem, hogy a munkáltatók nem fognak tömegesen tanulószerződést kötni, hanem a számukra sokkal kedvezőbb képzési módot fogják választani. Ugyanis melyik munkáltató lesz vajon saját maga ellensége, hogy tanulószerződést kössön a tanulóval, ha nem muszáj? Mert ebben az esetben magára szabadítja a Gazdasági Kamarát mint ellenőrző szervet, ezenkívül ez esetben pénzbeli juttatást is kell fizetnie a tanulónak, míg ha nem köt tanulószerződést, akkor egy fillért sem, s így ingyen munkaerőhöz jut, hiszen a jelenlegi ösztöndíjrendszer megszűnik.
(18.20)
Tisztelt Ház! Módosító indítványaimban végül a szakképzési törvény idevonatkozó paragrafusainak megváltoztatására teszek javaslatot.
A szakképzési törvény szerint ugyanis a tanulószerződés bevezetésére a gazdasági kamarákról szóló törvény hatálybalépését követő tanévben kerülhet sor. Jelen esetben tehát már az 1994–95-ös tanévben is. Ez viszont képtelenség, mert így nem lehet eleget tenni a szakképzési törvény azon előírásainak, melyek szerint a gazdálkodószervezetnek a tanulószerződés-kötési szándékot az iskolai felvételt megelőző naptári év végéig kell bejelenteni a Gazdasági Kamarának.
De ebben az esetben a tanulószerződés nyilvántartása és felügyelete sem lenne biztosítva 1994. szeptember 1-jén, hiszen a gazdasági kamarai törvénytervezet szerint a területi kamaráknak 1994. szeptember 30-ig, az országos gazdasági kamaráknak pedig december 31-éig kell megalakulniuk.
Ezért módosító indítványaimban a tanulószerződés bevezetési határidejének megváltoztatására teszek javaslatot.
Tisztelt képviselőtársak! Az általam elmondott indokok alapján kérem, hogy támogassák módosító indítványaimat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
