KAPRONCZAY JÓZSEF, DR. (MDF)
KAPRONCZAY JÓZSEF, DR. (MDF)
KAPRONCZAY JÓZSEF, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A termőföldről szóló, 14 809-es számon jegyzett törvénytervezetnek elsősorban két, vélhetően jelentős vitát kiváltó fejezetével kapcsolatosan szeretnék néhány gondolatot elmondani.
Az első ilyen gondolat a tulajdonszerzéssel kapcsolatos. Ebben egyébként magam is erősíteni szeretném a korábban és az előbb elhangzottakat.
A külföldi magán- és jogi személyek termőföldtulajdonhoz jutásának átmeneti tiltása megítélésem szerint indokolt. A tőkeerős külföldiek, egyrészt kedvezőbb anyagi kondícióik folytán, a belföldieknél könnyebben juthatnának értékesebb termőterületekhez; másrészt vevőkénti jelentkezésük árfelhajtó hatást eredményezne. A termőföldek magánkézbe adásának nem az a célja, hogy a vevők minél drágábban juthassanak földhöz, vagy csak a gyengébb adottságú földek legyenek elérhetők a belföldiek számára, korlátozottabb pénzügyi lehetőségeik miatt.
Ha a külföldiek tulajdonszerzését ideiglenesen nem tiltjuk, a belföldiekkel látszólag azonos feltételek mellett juthatnának termőföldhöz, valójában azonban sokkal könnyebben. Megítélésem szerint egy nemzetgazdaságban, amelynek a mezőgazdálkodás meghatározó ágazata – annak pedig alapja a termőföld –, megengedhető, különösen az átalakulás időszakában, egy ilyen mértékben – ha úgy tetszik – protekcionista szemléletű szabályozás. Az indoklás maga is hangsúlyozza ennek átmeneti jellegét, miszerint a külföldi, aki mindenképpen Magyarországon akar gazdálkodni, megteheti ezt a haszonbérleti jogviszony keretében is.
Ugyanakkor tény: szükségünk van arra, hogy a mezőgazdálkodás haszna a határainkon belül élőket gazdagítsa, nekik teremtsen megélhetést, illetőleg a károkozás szankcionálható legyen.
A külföldi befektetőkre vonatkozó számos jogszabály tartalmaz a gazdaság más egyéb területein olyan specifikus rendelkezéseket – utalok itt például a társasági törvényre, adózásra, tőkekiviteli lehetőségekre stb. –, amelyek nemhogy a belföldiekkel egyenlő feltételeket teremtenek, hanem a külföldit részesítik különböző előnyökben. Ha választani lehet, nekem jobban tetszik, ha egy külföldi befektető fizet a magyar paraszt tulajdonosnak haszonbért, mint fordítva.
A belföldiek tulajdonszerzéséről röviden annyit: a belföldi magán- és jogi személyek tulajdonszerzése közötti, a javaslatban megfogalmazott megkülönböztetés megítélésem szerint elegendő. Az erdőbirtokossági és legeltetési társulatok, közalapítványok és önkormányzatok sajátos helyzetükre, illetve funkciójukra tekintettel élveznek kivételes elbánást. Itt kell felhívnom nekem is – a korábban elhangzottakhoz hasonlóan – a figyelmet arra, hogy a teljes átalakulás csak akkor valósul meg, ha záros határidőn belül megszületik az erdőkről szóló törvény is. Elég itt talán csak arra utalni, hogy a korábbi törvényi szabályozás 1961-es keletű.
A következő terület, amelyről néhány szót szeretnék szólni, a haszonbérlet kérdésköre. A kiindulópont – és ezt maga a javaslat is leszögezi –, hogy a termőföldet védeni és hasznosítani kell. A termőföld tulajdonjogának megszerzése semmilyen jogcímen nem kötelező. Aki viszont önként vállalta, annak teljesítenie is kell a tulajdonosi pozíciójából eredő kötelezettségeket. Ezeket, örömömre, a javaslat konzekvensen kívánja számon kérni és szankcionálni is.
Ugyanakkor megteremti annak a lehetőségét, hogy aki nem képes a földjét megművelni, az azt másnak átengedhesse. A haszonbérlet régi jogintézmény. Más kérdés, hogy az eltelt évtizedekben, éppen a magántulajdonú földek elenyésző aránya miatt, sokkal kisebb jelentősége volt, míg a jövőben, a tulajdonviszonyok átrendeződése folytán, nyilván nagyobb hangsúlyt kap majd. Ehhez járul egy további specifikus tény. A kárpótlási árveréseken megszerzett földek tulajdonosai jelentős hányadukban életkoruk és/vagy egészségi állapotuk miatt maguk nem lesznek képesek a megfelelő gazdálkodásra, a haszonbérlet révén ugyanakkor a haszonbérből ki tudják egészíteni jövedelmüket, megélhetési gondjaik enyhülnek.
A javaslat a Polgári Törvénykönyv felhatalmazása alapján tartalmaz a termőföldre specifikus szabályokat. A haszonbérletet szabályozó rendszer azonban, megítélésem szerint talán egy kicsit bonyolult. Ennek példázatára néhány adalék:
1. Amennyiben a javaslat eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a Polgári Törvénykönyvet kell alkalmazni.
2. A haszonbérletre a dologbérlet szabályait kell alkalmazni, ha a Ptk. másképpen nem rendelkezik.
3. Alkalmazni kell a Polgári Törvénykönyv XXXVIII. fejezetének rendelkezéseit, amelyek a haszonbérletről szólnak.
4. A Polgári Törvénykönyv haszonbérletről szóló fejezete maga is tartalmaz az általánostól eltérő feltételeket a mezőgazdasági földterület haszonbérletére vonatkozóan.
Magam attól tartok, jelen időnkben nem feltételezhetjük a termőföldet megszerzőkről, hogy ebben a rendszerben el tudnak igazodni. Talán szerencsésebb lett volna, ha a termőföldek haszonbérletére vonatkozó jogi szabályozás a Polgári Törvénykönyv felhatalmazása alapján teljes egészében a jelen javaslatba került volna, átvéve a Ptk. idevonatkozó rendelkezéseit is.
Egy példa annak igazolására, hogy ez milyen bonyodalmakat kelthet:
A javaslat nem említi, hogy a haszonbérleti szerződés megkötésekor, felmondásakor és egyéb jognyilatkozatok megtétele alkalmával kötelező az írásbeli alak. Joggal nem tesz erről említést, hiszen a Polgári Törvénykönyv 452. szakaszában benne foglaltatik ez az előírás. Ez az alakszerűség könnyen beláthatóan garanciális jelentőségű – különösen fontos lesz például a feles bérlet és a részesművelés esetén. Ennek hiányában szinte képtelenség lesz egy vita során utólag tisztázni, hogy a felek hogyan állapodtak meg arra nézve például, hogy mit termeljenek, ki melyik munkamozzanatot fogja elvégezni.
A jelenlegi forma elfogadása esetén viszont nyomatékkal szeretném felhívni a figyelmet a megfelelő propaganda-, tájékoztató kiadványok, esetleg egyszerű szerződésminták közzétételének szükségességére.
Utolsó megjegyzésem: a termőföld védelme érdekében talán célszerű lenne a haszonbérlet időtartamának alsó határát is meghatározni. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a jobb oldalon.)
(11.50)
