TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár:
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár:
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Szerencsére szmogriadó elrendelésére eddig nem került sor, és reméljük, hogy nem is alakulnak ki olyan körülmények, amelyek ezt szükségessé tennék. Ha azonban a helyzet indokolja, akkor az illetékes hatóságok nem késlekednek a riadó elrendelésével.
Az ezt megalapozó légszennyezettségi adatokat a fővárosban 1991 márciusa óta világszínvonalú, teljesen automatizált nyolc mérőállomáson, 36 mérőponton mérik.
A képviselő úr azon megállapítása, amely szerint a nitrogén-dioxid-koncentráció növekszik a főváros légterében, teljesen tényszerű.
A regionális imisszióvizsgáló hálózat adatai alapján az átlagértékek 1981-hez képest 35%-kal nőttek, a normatúllépések száma megkétszereződött ebben az időszakban. A mért értékek azonban sem a nitrogén-oxidoknál, sem más komponenseknél nem érték el a szmogriadó alsó határértékét.
Nitrogén-dioxid tekintetében rövid időre fordult csak elő magas érték, a riadó elrendeléséhez azonban a nyugati országokhoz hasonlóan Magyarországon is legalább három órán keresztül kell elérni a szabványban rögzített szintet. Az azonban tény, hogy a főváros nitrogén-dioxid-szennyezettsége jelenti a legfontosabb problémát. Ennek oka jellemzően a közlekedés. Az ipar szerepe évek óta csökken, napjainkban már nem meghatározó. A város légszennyezettségi állapotának javítására a szmogriadó bevezetése azonban csak tüneti kezelést jelenthetne. Az általános helyzet jobbá tételére hoszszabb távú intézkedések szükségesek. Ennek érdekében fogadta el a Kormány a levegőtisztaság-védelmi ágazatközi intézkedési programot az 1994–98 közötti időszakra.
A program a szennyezett térségek levegőminőségének javításához meghatározza a feladatokat.
Szeretném azonban megemlíteni és aláhúzni, hogy eddig is történtek intézkedések és születtek eredmények. Hadd utaljak itt a zöldkártya-bevezetésre, amiről ön is szólt, a kétütemű motorral rendelkező gépkocsik fokozatos kivonására a közúti szolgáltatás területéről, a vám- és adókedvezményekre, amelyek a katalizátoros gépjárművek behozatalát preferálják, ólomszűrők felszerelésére, a benzin ólomtartalmának csökkentésére, az ólmozatlan benzin részarányának növekedésére.
Ugyancsak el kell mondjam, hogy pénzügyi alap jött létre az emisszió csökkentésére, és ebből, ennek keretében mintegy 1000 autóbusz átalakítására is sor került.
A közlekedési emissziók csökkentésére az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjából tervezzük a katalizátorok utólagos felszerelését, sajnos azonban, teljes egészében nem elégséges ez az összeg.
Egyetértek azzal is, amit ön említett, hogy a zöldkártyarendszerre vonatkozó előírások betartása az autósok részéről nem teljesen megnyugtató, annak ellenére, hogy a rendőrség ellenőrzi a zöldkártya érvényességét, és a helyszíni bírságolás során feljelentést tesz és büntetéseket is kiszab. (Az elnök jelzi az idő leteltét.)
Kidolgozás alatt van a levegőtisztaság-védelem új jogi szabályozása, és a tartós bírságfizetést majd akkor tudjuk tulajdonképpen visszavonni vagy csökkenteni, hogyha a szennyező technológiát a hatóság moratóriumi időszakkal leállítja.
Összefoglalóan tehát elmondhatom, hogy a súlyos légszennyezettségi helyzet kialakulásakor a szmogriadó elrendelése nagyon fontos, de a problémák megoldását nem jelenti, tehát a megelőzés és a hosszú távú intézkedési terveknek a betartása jelenti a megoldást. Köszönöm szépen a türelmet. (Taps.)
