TOMPA SÁNDOR (MSZP)
TOMPA SÁNDOR (MSZP)
TOMPA SÁNDOR (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A DUNAFERR Rt. járulékkötelezettségeinek részvénnyé történő átalakulásáról szóló előterjesztést, amelyet Illéssy képviselőtársam mint önálló képviselői indítványt nyújtott be, 15123-as számon kaptuk meg. Mint ahogy Rudics képviselőtársam már jelezte, kétfordulós vitára került sor a gazdasági bizottsági ülésen, és ismertette a szavazás eredményét is. Ennek hátteréhez szeretnék néhány gondolatot önökkel megismertetni.
Mint ahogy Rudics képviselőtársam is felvetette, többen hiányolták az egységes szemléletű áttekintést. Hiányoltuk, hiányoljuk, hogy ennél az ipari reorganizációnál – amely annak idején 12, majd később 13 vállalatot érintett – sem került egy egységes áttekintés a Parlament elé arról, hogyan áll ezeknek a vállalatoknak a helyzete, a magyar kormányzatnak milyen elképzelése van ezeknek a vállalatoknak a jövőjéről, és hiányoljuk, hogy a kohászattal kapcsolatban sem kaptunk ilyenfajta áttekintést.
Egy, a Kormány számára múlt év őszén készített szakmai előterjesztés szerint az ezredfordulóig 1,8-2 millió tonnányi acélra lesz szükség ahhoz, hogy az ország gazdasága működjön. Nos, ha ebből a számadatból visszaszámolunk, illetve visszakövetkeztetünk, és szintén ennek a már átalam említett szakmai előterjesztésnek a számait vesszük alapul, akkor termelési volumenét tekintve ebben a legmeghatározóbb az a DUNAFERR Rt. lesz, amelynek ma a járadékfizetési kötelezettségeinek részvénnyé történő átalakításáról döntenénk. Közel 1,4 millió tonnával számol ez az előterjesztés, és Diósgyőr, illetve az ózdi acélgyártást a prognózisok 0,5 milliót körüli termelési értékre becsülik.
Mi következik ebből? Számunkra az, hogy jó lett volna, ha ennek az anyagnak a kapcsán a Kormány nem választja ketté a dunaújvárosi és a borsodi acéltermelés, illetve acélipari rekonstrukció kérdését, hanem országgyűlési határozatok formájában, ráadásul több alkalommal terjeszti elénk ezeket az elképzeléseket, hanem egy átfogó programot, átfogó reorganizációs elképzelést terjesztett volna mondjuk a Parlament elé, vagy a Parlament gazdasági bizottsága elé. Így talán egységesebben és a teljes helyzetet ismerve tudtunk volna a döntés során állást foglalni.
Ehelyett ezzel az egyéni képviselői indítvány formájában elénk kerülő javaslattal foglalkozunk, illetve foglalkozott a gazdasági bizottság, és mint ahogy Illéssy képviselőtársam előterjesztéséből kiderült, ezt már megelőzte egy korábbi országgyűlési határozat. Tehát mi úgy gondoljuk, hogy fontos lett volna egy átfogó képet adni a gazdasági bizottság számára a magyar acélipar helyzetéről, a magyar acéliparral kapcsolatos elképzelésekről.
Mi a helyzet ugyanis a másik átfogó problémakörrel, a borsodi acéliparral kapcsolatban? Egy eléggé szerencsétlenre sikeredett privatizáció után felszámolás alatt áll a diósgyőri, illetve az ózdi acélgyártás. Ennek a koncepciótlan privatizációnak a következményeként ma gyakorlatilag alig folyik acéltermelés ebben a két említett üzemben, és eléggé reménytelennek tűnik ma még – a február 10-i kormányhatározat tükrében is –, hogy az előbb említett, ezredfordulóra prognosztizált termelési mennyiségek elérhetőek legyenek.
A felszámolás vége sem látszik világosan a térségben, sőt ennek az előbb említett február 10-i kormányhatározatnak a tükrében valamiféle visszaállamosításról, illetve ezt megelőzően drasztikus leépítésről tudósít az a határozat, amelyet nemrégiben a borsodi acéliparral kapcsolatban fogalmazott meg a kormányzat.
Nos, ezek azok az indokok, amelyek azt mondatják velünk, hogy szükség lett volna a magyar kohászat, illetve acélipar átfogó programjának a megismerésére. Nem tisztázott tehát számunkra, hogy ilyen formában kell-e egy gazdasági döntést meghozni. Mint ahogy képviselőtársaim jelezték, az első fordulóban a jelen lévő kormányzati képviselők sem tudtak egységes álláspontra jutni, és ez volt az a pont, ezek voltak azok a bizonytalanságok, amelyek végül is részünkről a tartózkodás szavazatot eredményezték. Köszönöm figyelmüket, és remélem, hogy az általunk felvetett kérdésekre a későbbiekben még vissza tudunk térni gazdasági bizottsági, illetve parlamenti üléseken. (Taps a bal oldalon.)
