GÁSPÁR MIKLÓS, DR. a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka:
GÁSPÁR MIKLÓS, DR. a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka:
GÁSPÁR MIKLÓS, DR. a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az összes anyagi erőforrás közül a legjelentősebb és legkülönlegesebb erőforrás a föld. A föld különleges erőforrás jellegének tudatosodása nélkül helyes törvényi szabályozás sem adható. A föld ugyanakkor nemcsak mezőgazdasági erőforrás, hanem az emberi közösségek és a számunkra nélkülözhetetlen élővilág élettere is, és egyúttal nemzeti kincsünk. Emellett bármilyen gazdasági tevékenységhez földre van szükség. Az ember nem lehet otthon a Földön, ha nem képes helyesen bánni a földdel és környezetével.
A föld továbbá olyan erőforrás, amelyet ember nem képes létrehozni. Ennélfogva korlátozottsága különleges tőkeérték-megőrző, kincsképző eszközzé teszi. A föld a legértékesebb és a legértékállóbb vagyontárgy.
Szeretném nyomatékosan hangsúlyozni, hogy a termőfölddel kapcsolatos mostani döntések hosszú távú, sokszor visszafordíthatatlan következményekkel járnak, tehát a jövőbeni generációk érdekeit is érintik. Az Országgyűlés felelőssége tehát e kérdésben igen jelentős.
A Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti képviselőcsoportja már a jelen parlamenti ciklus első felében is többször sürgette a földkérdés átfogó jogi rendezését. Mivel ez sajnos eddig nem történt meg, és a Kormány csak most terjesztette az Országgyűlés elé a termőföldről szóló törvényjavaslatot, szeretnék emlékeztetni arra, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti képviselőcsoportja már tavaly tavasszal két törvényjavaslatot is beterjesztett az Országgyűlés elé azzal a céllal, hogy átfogó törvény megszületéséig legalább a termőfölddel kapcsolatos legfontosabb kérdések szabályozva legyenek.
Már akkor síkraszálltunk azért, hogy számos nyugat-európai ország földvédelmi gyakorlatának megfelelően – pedig ott megfelelő ára van a termőföldnek – külföldi természetes és jogi személyek ne szerezhessenek és főleg áron alul ne szerezhessenek Magyarországon termőföldtulajdont.
Síkraszálltunk továbbá azért, hogy a hazai termőföld-tulajdonosok tekintetében a nagybirtokok kialakulásának meggátlására birtokmaximum legyen megállapítva, valamint hogy a külföldiek által haszonbérelt termőföld esetében a haszonbérleti idő korlátozva legyen.
A Kormány által most beterjesztett, a termőföldről szóló törvényjavaslat sok tekintetben előrelépést jelent, több lényeges ponton is magáévá teszi a Kereszténydemokrata Néppárt álláspontját. Emellett azonban néhány fontos kérdésben nem tudunk egyetérteni a Kormány törvényjavaslatával.
A törvényjavaslat lényegesebb rendelkezései közül kiemelném tehát, hogy egyetértünk a külföldiek tulajdonszerzési tilalmával, a belföldi magánszemélyek tulajdonszerzése esetén birtokmaximum megállapításával, valamint külföldiek esetén a haszonbérlet időtartamának maximálásával.
(12.40)
A Kereszténydemokrata Néppárt álláspontja szerint rendkívül nyomós nemzeti érdek és történelmi felelősségünk, hogy a termőföld hosszú távon is magyar tulajdonban legyen. A földpiac hiánya és a mélyen a valós értéken aluli termőföldárak miatt ugyanis a külföldiek tulajdonszerzésének lehetővé tétele egyenlő lenne a hazai termőföldnek a külföld részére történő csaknem ingyenes kiárusításával.
Magyarországon jelenleg egy hektár termőföld ára százezer forint körül van. Ezzel szemben például Ausztriában egy hektár termőföld 1 millió, Németországban pedig mintegy 2 millió forintba kerül. Magyarország egész területe 9,3 millió hektár. Ebből a termőföldterület – az erdő nélkül – 6,5 millió hektár. Nyilvánvaló, hogy a piacgazdaság kialakulásával a termőföld értéke már a középtávú jövőben is a nyugat-európai termőföld értékéhez fog közelíteni.
Ha a németnél alacsonyabb osztrák termőföldárat vesszük alapul, akkor is Magyarországnak potenciálisan 6500 milliárd forint értékű termőföldvagyona van. Ez az összes állami, üzemi vagyonnak mintegy négyszerese. A tét tehát az, hogy ez az óriási összegű földvagyon megmarad-e hazai tulajdonban. A külföld részére alacsony áron való elvesztegetése a jelen és a jövő magyar generációinak az alapvető érdekét sértené. A külföldiek tulajdonszerzésének kizárása ugyanakkor nem ellentétes az Európai Közösséggel kötött megállapodással, hiszen e megállapodás – mint arra a törvény indokolása is rámutat – a külföldiek részére csak a haszonbérleti jog megszerzésének lehetőségét írja elő. Ezért nem felel meg a valóságnak, amit Kis Zoltán szabad demokrata képviselő úr mondott, hogy a külföldiek tulajdonszerzési tilalma ellentétes lenne az európai csatlakozásunkkal.
Itt emlékeztetni szeretnék arra, hogy például Ausztriában – ahol pedig a földnek reális ára van – külföldi állampolgárok nemhogy termőföldet nem szerezhetnek tulajdonba, de még telket vagy házat sem. Ugyanakkor a külföldi működőtőke bejövetelének és termelési biztonságának – ami kívánatos – nem akadálya a külföldiek tulajdonszerzési tilalma, hiszen bérlet útján a külföldi hozzáférhet a hazai termőföldhöz, és folytathat mezőgazdasági művelést – csupán a nem kívánt, spekulációs célú tőke elé állít akadályt.
Belgiumban például a termőföld 68,5%-a bérlet útján hasznosul.
A Kereszténydemokrata Néppárt eredeti álláspontjának a megvalósulását látja abban a törvényi rendelkezésben, amely szerint belföldi magánszemély a termőföld tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy a tulajdonában legfeljebb 300 ha nagyságú termőföld legyen, aminek értéke a 6000 aranykoronát nem haladhatja meg. Szeretném itt hangsúlyozni, hogy nem a 300 ha, illetve a 6000 aranykorona-érték, illetve maximum a lényeg, hanem az, hogy a törvény birtokmaximumot határoz meg. A Kereszténydemokrata Néppárt ezeknél alacsonyabb birtokmaximumot is el tud fogadni.
Álláspontunk szerint tehát a tulajdonra – de különösen az emberi munkával elő nem állítható földtulajdonra – csak olyan mértékben jogosult mindenki, amely mérték biztosítja a földtulajdonos tisztességes megélhetését, és amely mérték lehetővé teszi, hogy mások is hasonló mértékű földmagántulajdonhoz jussanak. Az a célunk, hogy ideális méretű családi és farmergazdaságok alakuljanak ki, ne pedig nagybirtokok, és ezért szükséges a termőföld-koncentráció felső határát szabályozni.
A birtokmaximum intézményét egyébként gyakorlatilag szinte valamennyi nyugat-európai jogrendszer ismeri. Így például a sok tekintetben mezőgazdasági mintaországnak is tekinthető Dániában már a XVIII. századtól kezdve mind a mai napig létezik földbirtokmaximum.
Egyetértünk a törvényjavaslat azon rendelkezésével is, amely szerint a külföldi magán- és jogi személyek termőföldet legfeljebb 30 évre vehetnek haszonbérbe, hiszen a Kereszténydemokrata Néppárt már ezt is évek óta szorgalmazta. Az eddigi helytelen gyakorlat szerinti 99 évre történő haszonbérbe adás ugyanis tartalmát tekintve alig különbözik a tulajdonszerzéstől – amit pedig gátolni akarunk.
Az eddig elhangzottakkal kapcsolatban összefoglalóan szeretném kifejezésre juttatni: helytelenítjük, hogy a törvényjavaslat nem azt deklarálja, hogy ki szerezhet termőföldtulajdont, hanem azt, hogy ki nem, valamint hogy a tulajdonszerzésnek milyen korlátai vannak. Ezzel szemben mi azt javasoljuk, hogy a törvényjavaslat pozitívan, taxatíve először azt sorolja fel, hogy ki szerezhet termőföldtulajdont, majd ezt kövesse a tulajdonszerzési korlátozás. A törvényjavaslat ilyen szerkezeti felépítése esetén a külföldiek tulajdonszerzési tilalmáról rendelkező 7. § (1) bekezdése fölöslegessé válik, hiszen ha a törvény felsorolja azokat, akik termőföldtulajdont szerezhetnek – és a külföldiek ebben a felsorolásban nincsenek benne –, akkor nyilvánvalóan fölösleges kimondani, hogy a külföldiek nem szerezhetnek termőföldtulajdont, mert ez az említett felsorolásból egyértelműen következik.
A Kereszténydemokrata Néppárt álláspontja szerint termőföld tulajdonjogát csak belföldi magánszemély, közalapítvány, önkormányzat és a magyar állam szerezheti meg. Nem értünk egyet tehát azzal, hogy a törvényjavaslat 6. § (1) bekezdése szerint az említetteken kívüli belföldi jogi személyek, gazdasági társaságok is szerezhetnek termőföldtulajdont. Ezt gazdasági szükségszerűség nem indokolja.
Üdvözöljük viszont – és ebben szintén a Kereszténydemokrata Néppárt eredeti álláspontjának megvalósulását látjuk –, hogy a törvényjavaslat 7. §-a kiterjeszti a termőföld tulajdonszerzési tilalmát a belföldi gazdasági társaságra is.
Ugyancsak üdvözöljük, és szintén a Kereszténydemokrata Néppárt eredeti álláspontjának megvalósulását látjuk a törvényjavaslat 3. § c) pontjának azon rendelkezésében, amely a nem magyar állampolgárok kategóriájából csak a bevándorolt vagy a menekültként elismert személyeket veszi ki, a munkavállalói engedéllyel Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárokat például nem – így tehát ők termőföldtulajdont nem szerezhetnek. A nemzetközi és a hazai jogszabályok szerint a menekültként elismert személyt magyar állampolgárnak kell tekinteni, és számuk csupán néhány ezer. Ugyanakkor a munkavállalási engedéllyel, illetve az itt-tartózkodási lehetőséget igazoló személyi igazolvánnyal rendelkező nem magyar állampolgárok száma százezres nagyságrendű – lényeges tehát, hogy a törvényjavaslat a tavaly e tárgyban benyújtott törvényjavaslathoz képest e személyekre is kiterjeszti a termőföld tulajdonszerzési tilalmát.
Nem értünk egyet azzal, hogy a törvényjavaslat az 5. § (4) bekezdésében a belföldi magánszemélyekre vonatkozó tulajdonszerzési korlátozás alól felmentési lehetőséget biztosít. Véleményünk szerint a 300 ha, illetve a 6000 aranykorona-érték termőföldnagyság, illetőleg -érték tekintetében abszolút és az ország egész területén egyaránt érvényesülő korlát kell, hogy legyen. Ellenkező esetben, ha a kedvezőtlen adottságú térségek vonatkozásában ettől fölfelé teszünk kivételt, akkor a kedvező adottságú térség vonatkozásában lefelé lenne indokolt kivételt tenni.
A törvényjavaslat 22. és 23. §-a esetében a javaslat A és B változatai közül a Kereszténydemokrata Néppárt az A változatot támogatja azzal, hogy mind a belföldi magán- és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, mind pedig a külföldi magán- és jogi személy korlátlan nagyságú termőföldet vehessen haszonbérbe – tehát a haszonbérbe vehető termőföld nagysága a külföldiek esetén se legyen korlátozva.
(12.50)
A korlátozás a haszonbérleti szerződés időtartamára vonatkozzon, ne a haszonbérelt terület nagyságára. Következik ez abból a felfogásunkból, hogy akadálytalanul kívánjuk elősegíteni, sőt szorgalmazzuk azt, hogy a külföldi működőtőke révén Magyarországon mezőgazdasági művelés folyjon, s a tilalmat csupán a nemkívánt spekulációs célú, nem termelő külföldi tőke tulajdonszerzése esetében akarjuk bevezetni.
Nem értünk egyet a törvényjavaslat 15. §-ában szabályozott, a haszonbérlőt elemi kár okozta csapás esetén a földadó-fizetési kedvezményen felül megillető haszonbérlet-fizetési kedvezménnyel, mivel akkor kedvező év esetén indokolt lehetne a többlethaszonbér fizetésének felvetése is.
Végül, véleményünk szerint a törvényjavaslat 24. és 25. §-aiban a feles bérlet, valamint a részesművelés külön szabályozása felesleges, elegendők azok a szabályok, amelyeket a Polgári Törvénykönyv tartalmaz.
Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a törvényjavaslatot jelentős előrelépésnek tekintjük, amely az előző rendszer évtizedei után az úgynevezett szocialista nagyüzemi prioritások helyett megváltozott és korszerű európai szemléletet tükröz, alkalmazkodik a termőföldek magántulajdonához, a földpiaci körülményekhez és igényekhez, továbbá első ízben fogalmazza meg a talajvédelem alapvető szabályait. E korszerű szemlélet alapján szabályozza a termőföldek forgalmát, használatát és hasznosítását.
A törvényjavaslat több lényeges ponton is magáévá tette a Kereszténydemokrata Néppárt évek óta erőteljesen hangoztatott és a mezőgazdaság érdekében sürgős szükséggel megvalósítani követelt elképzeléseit a magyar föld és az eljövendő magyar generációk érdekeinek védelme, a külföldiek tulajdonszerzése, a birtokmaximum és a külföldiek esetében a haszonbérleti idő korlátozása tekintetében.
Amit a leginkább kifogásolunk a törvényjavaslatban, az az a rendelkezés, amely lehetővé teszi, hogy jogi személyek, gazdasági társaságok is szerezhessenek termőföldtulajdont.
Természetesen kifogásoljuk azt is, hogy e nagyon jelentős törvényjavaslatot a Kormány nem előbb terjesztette az Országgyűlés elé, s hogy hiányoznak a kapcsolódó törvények, az erdő-, a halászati, vadászati, a környezetvédelmi és más törvények.
Összességében azonban a törvényjavaslatot nagy horderejűnek, előremutatónak és korszerűnek tartjuk, és ezért a javasolt módosításokkal a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánljuk. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
