LAKOS LÁSZLÓ, DR. a Magyar Szocialista Párt vezérszónoka:
LAKOS LÁSZLÓ, DR. a Magyar Szocialista Párt vezérszónoka:
LAKOS LÁSZLÓ, DR. a Magyar Szocialista Párt vezérszónoka: Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az országnak új földtörvényre van szüksége, és az emberek azt várják a Parlamenttől, hogy nemzeti kincsünkről, a földről olyan törvényt alkossunk, amely megalapozza a biztonságos hazai élelmiszer-ellátást, elősegíti a gazdaságos, exportképes termelést, segíti a természeti környezet védelmét, és szolgálja a mezőgazdaságból élők boldogulását. A birtok, a juss, a tulajdon csak ezek érdekében értelmezhető az ország lakossága számára. Ehhez stabil földtörvényre, stabil földbirtok-politikára van szükségünk.
A földbirtok-politikát nálunk túl sokszor egyes csoportok hatalmi, politikai érdekei határozták meg. Egy emberöltő alatt háromszor vertük szét a régi struktúrát és építettünk újat a mezőgazdaságban. Ez óriási károkat okozott. Stabil földbirtok-politika csak a többség által támogatott agrárpolitikán nyugodhat, a szocialisták szerint nemzeti agrárprogramon. Ilyen, sajnos, nincs.
Milyen agrárpolitikát támogat akkor a beterjesztett törvénytervezet? Az írásos indoklás – megvizsgáltam – koncepciót nem tartalmaz, semmitmondó. Ez áll benne: "Ez a törvény a magántulajdonú földek túlsúlyára figyelemmel szabályozza újra a termőföldek forgalmát, használatát és védelmét." A törvény preambuluma, bevezetője a piaci viszonyokról, az új üzemi szerkezetek működését segítő termőföldforgalomról, jelzáloghitel biztosítékáról, versenyképes termelésre alkalmas földbirtokról, a birtokelaprózódás hátrányos következményeinek csökkentéséről, a haszonbérlő zavartalan termeléséről és a termőföld védelméről szól.
Tulajdonképpen a három indoklási tervezet közül ez állna hozzánk legközelebb; sajnos, ezeket a célokat sem a miniszteri expozé, sem a kormánypárti képviselők eddig nem ismételték meg. A miniszter úr expozéjában fenntartotta a legátpolitizáltabb terület státusát azzal, hogy nem jelölte meg, milyen agrárpolitikát kívánnak szolgálni e földtörvénytervezet elfogadásával.
Gondolkodtam azon is, hogy vajon miért. Talán azért, mert Szabó miniszter úr – mint a sajtóból tudjuk – nem ért egyet személyesen ezzel a törvénytervezettel, csak a kormányhatározatot hajtja végre. Nem tudtuk meg, hogy vajon miért nem ért egyet ezzel a tervezettel. Ezek alapján minden okom megvan feltételezni, hogy a földtulajdon-használat, -védelem kapcsán marad a túlpolitizáltság. Minden okunk megvan erre azért is, mert a koalíció az elmúlt négy esztendőben, az általam megfelelő céloknak tartottal ellentétesen, pontosan ellenkező agrárpolitikát valósított meg.
Földbirtok-politikáját az igazságtétel, a magántulajdon kialakítása határozta meg, a versenyképesség, a hatékonyság, a perspektivikus üzemi méretek rovására, és egyáltalán nem piaci eszközökkel. Mi, szocialisták az elmúlt négy esztendőben is a hatékony termelés érdekében és a mezőgazdaságból élők mellett álltunk ki a földtörvény kapcsán és a mezőgazdaság átalakítása kapcsán.
Tisztelt Országgyűlés! Ez a tervezet nem támogat semmilyen struktúrát, nem segíti, támogatja, védi kiemelten a családi farmgazdaságot sem. Főként a túl nagyot tiltja, a külföldit korlátozza.
Az Alkotmány 12. §-a szerint az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeti mozgalmat. Ebben a tervezetben ennek nyoma nincs. Mi szövetkezet-agrárpolitikát hirdetünk, mert pontosan tudjuk, hogy a kisgazdaságok, a nyugdíjasok, az új tulajdonosok jelentős része csak együttműködve, célszerűen a szövetkezés különféle formáiban lesz képes felvenni a versenyt a piacokon a nagytőkével, mint ahogy azt Nyugaton is látjuk.
Külön megdöbbentő számomra, hogy a Kormánypárti Kisgazda-frakció olyan javaslatot kíván beterjeszteni, hogy a kárpótlás során megmaradó földek sorsáról ebben a törvényben kíván rendelkezni. Ezt a Parlament már megtette, és úgy döntött, hogy a kárpótlás során el nem kelt földek a szövetkezeti tagok tulajdonába kerülnek a részarány szabályai szerint.
Tisztelt Országgyűlés! A tervezet a termőföld tulajdonjogának a megszerzésére korlátozásokat rendel. A szocialisták egyetértenek azzal, hogy külföldi, magán- és jogi személy termőföld-tulajdonjogát ne szerezhesse meg. Nem azért mondjuk ezt, mert a föld nemzeti kincs és mással nem pótolható, hanem azért, mert Magyarországon – ahogy itt már elhangzott – nincs kialakult földpiac, földár, földérték. Az európai léptékű földárak kialakulásáig nem támogatjuk a külföldiek földvásárlását, elvileg nem ellenezzük, de termelőink földtulajdon-szerzését akarjuk segíteni, és azt akarjuk megakadályozni, hogy mélyen értéke alatt szerezzék meg előlük azt mások. Ez az első időszakban tiltást, majd fokozatosan, de ellenőrzés mellett az Európai Közösségbe történő belépésig annak oldását jelenti, mert a tőkehiányos mezőgazdaságnak egyébként valóban szüksége van befektetőkre, szüksége van a legfejlettebb technológiákra és ezeknek az embereknek a piaci kapcsolataira.
(12.20)
Elfogadjuk hasonló indokok alapján a belföldiek termőföldtulajdon-szerzésének a korlátozását is. A korlátozások alól azonban megítélésünk szerint túl sok kibúvót tartalmaz a tervezet, a földcserék, a közös tulajdon megosztása és az elmaradó térségek külön szabályozása kapcsán. Elfogadjuk ugyan ezeket a korlátozásokat, de az egészségesebb birtokstruktúra kialakulása érdekében javasoljuk az elővásárlási és az elő-haszonbérleti jogok – ahogyan az SZDSZ vezérszónoka elmondta – kiszélesítését.
A haszonbérlő mellett – Zsiros úr is beszélt ezekről, haszonbérlő mellett – szeretnénk a szomszédokra és a településen élő földművelőkre kiterjeszteni ezeket a jogosítványokat.
Egyébiránt e korlátozások során mi is a jelenleginél sokkal jelentősebb szerepet kívánnánk biztosítani az önkormányzatoknak, az érdekképviseleteknek és a kamara helyi szervezeteinek.
Tiltakozunk a szövetkezetek feldarabolását célzó újabb trükk, a korábbinál kisebb területi haszonbérleti korlát törvénybe iktatása ellen, a B változat szerinti megoldás ellen. Milyen igazság lenne az, amelyben egy öttagú család ugyanakkora területű földet bérelhet, mint egy 550 tagú mezőgazdasági szövetkezet?
A feles bérlet törvénybe iktatása feleslegesnek tűnik, de a részesművelés fenntartása szükséges és nagyon jó pontja ennek a tervezetnek.
Kifogásoljuk ugyanakkor, hogy a törvénytervezet nem tartalmaz a haszonbérlet ellenőrzésére értékelhető eszközöket, ezért ez a pontja így minden bizonnyal végrehajthatatlan lesz. Azt jelenti, hogy a jelenlegi előírások szerint, a tervezet szerint is ezt nem kell bejelenteni sehova, tehát nem lesz bejelentési kötelezettség, mód és semmilyen lehetőség ennek az ellenőrzésére.
Az embernek az az érzése a IV. fejezetet olvasván, mintha nem tudná a jobb kéz, hogy mit csinál a még jobb keze a törvénykezőnek. A Kormány mindent megtesz a birtokfelaprózás érdekében, ugyanakkor javaslatot tesz egy újabb tagosítás, egy teljesen más típusú polgári tagosítás törvénybe iktatására. Birtokrendezési eljárás külön törvény szerint, addig pedig birtok-összevonási célú önkéntes földcsere. Így kissé cifrának tűnik, de lesz időnk megtanulni, lesz ideje mindenkinek megtanulni, mert a következő 20 évben ez állandó program lesz.
A törvényi keret – többször elhangzott kormánypárti és ellenzéki felszólalóktól is – sajnos nagyon kell hozzá, de a betervezett támogatások nem lesznek elégségesek.
A tervezet két fejezetében szabályozza a termőföld hasznosítását és védelmét. E fejezetekben ütközik ki leginkább a kapcsolódó törvények hiánya. Kis képviselő úr szólt ezekről: erdőtörvény, környezetvédelmi törvény, halászati, vadászati és egyéb törvények, s ezeknek a hiánya olyan mértékű és olyan mértékű ennek a földtörvénytervezetnek a kapcsolódása, hogy veszélyeztetik az új törvény végrehajtását.
Én is beírtam a beszédembe az erdőművelési ág megszüntetésének ezt a trükkjét. Kis képviselő úr ezt részletesen elemezte. Azért hadd tegyek hozzá egy javaslatot mégis, hogy tulajdonképpen ebben a tervezetben ez nem megoldható, mégsem itt kellene ezt szabályozni, hanem az erdőtörvényben.
A törvényjavaslat támogatásáról az elmondottak alapján a frakció nevében csak a végszavazáskor dönthetünk, attól függően, hogy az egyes pontokban milyen döntésre jut a Parlament. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
