PINTÉR JÓZSEF, a környezetvédelmi bizottság előadója:
PINTÉR JÓZSEF, a környezetvédelmi bizottság előadója:
PINTÉR JÓZSEF, a környezetvédelmi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egyértelmű, hogy a környezetvédelmi bizottság rendkívül nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy a földtörvény vitája során sokféle szempont megvitatásra kerüljön.
Éppen ezért is döntött úgy, hogy két előadóval szeretné a vitában véleményét, tapasztalatait hasznosítani.
Az 1987. évi földről szóló törvény elsősorban a nagyüzemnek adott prioritást, emiatt nem alkalmas a tulajdonviszonyok rendezése során megváltozott átrendezés feladatainak végrehajtására. Nem alkalmas a piaci viszonyok között lévő mezőgazdaság irányítására. A törvény végeredményben meghatározza a föld megszerzésére, megszerzésének tilalmára és a föld használatára vagy hasznosítására vonatkozó rendelkezéseit a birtoktagok kialakítására.
A környezetvédelmi bizottság szerint azonban – a bizottság kompetenciájába tartozóan – az a legfontosabb, hogy első alkalommal most történik a földminőség védelmének, a talajvédelemnek törvényben való megfogalmazása. Sem az 1987. évi törvényben, sem az azt megelőző földtörvényekben a talajvédelemről nem esett szó. Korábban talán nem is lett volna rá szükség, 1987-ben már szükség lett volna rá, de – nem tudni, milyen meggondolásból – ezt a rendkívül fontos kérdést nem szabályozta a törvény. A talajvédelemmel kapcsolatos törvényi előírások célja elsősorban az, hogy a föld termékenységét biztosítani kell. Biztosítani kell a minőség megóvását. Meg kell előzni a fizikai, biológiai és kémiai romlásokat. Ki kell küszöbölni az erózió, a víz, a szél által okozott károkat, és megfelelő beavatkozásokkal biztosítani kell a földminőség és a föld termékenységének megóvását.
A törvény meghatározza, hogy e tekintetben mi az állam feladata és mi a földhasználó feladata. Két alapvető, fontos feladatot határoz meg állami feladatként. Az egyik az, hogy a talaj minőségi nyilvántartását végre kell hajtani, hogy tudjuk, milyen állapotban van most, s a későbbiek során ennek figyelése, mérése és ellenőrzése történjen meg, hogy a földhasználók tudják-e biztosítani azt az állapotot, ami valamikor volt.
A földhasználók feladataként határozza meg a törvény, hogy az adott földterületen a körülményeknek megfelelő növénytermesztés történhessen, és ugyanúgy a környezeti, a domborzati és a földfekvési viszonyoknak megfelelő művelési mód legyen ezen a földterületen meghatározható.
A törvény előírja, hogy a földminőség védelme szempontjából olyan gazdálkodást kell folytatni, hogy a föld savanyodását el lehessen kerülni és a szikesedésre való hajlamosságot is ki kell küszöbölni.
A törvény feltételként állapítja meg – ami a legfontosabbak egyike –, hogy a humusz termelőréteg megőrzését a termelés során biztosítani kell. Ugyancsak nagyon fontos meghatározása a törvénynek, amit a földhasználónak be kell tartania, hogy a szervesanyag-tartalom fenntartását biztosítani kell.
Felmerül a kérdés, miért kellett ilyen nagy horderejű kérdéssel, mint a talajvédelem, ebben a törvényben foglalkozni. Azért, mert az elmúlt évtizedek során olyan mértékű volt a kemikalizálás, a műtrágya-felhasználás, amely túlzott mértékű volt, a föld elsavanyodását idézte elő, és a földből ki lett vonva a szervesanyag-tartalom. Saját példámból, Fejér megyéből tudom, hogy az 1989. évi adatok szerint a föld szervesanyag-tartalma csak 2-3%-os mértékű volt a szervestrágya-kihozatallal, -felhasználással kapcsolatosan.
(11.20)
Emiatt nyilván szükséges ennek a kiküszöbölése.
Egy rettentő nehéz feladat előtt áll most a magyar mezőgazdaság, mert az évtizedek alatt ilyenné tett földállományt kell a magángazdálkodóknak is, meg majd a szövetkezeti gazdálkodóknak is olyan helyzetbe hozni, ami biztosítja a föld termékenységét. Azt a pusztítást, amit ez ideig végeztek, rettendő nehezen és hosszadalmasan lehet az elkövetkező időben helyrehozni.
Ezek a kérdések merültek fel a környezetvédelmi bizottság ülésén. Ezek rendkívül nagy hatással vannak az emberi életre, a környezetre, ezért a környezetvédelmi bizottság nagyon fontosnak tartotta, hogy ez a téma az Országgyűlés elé kerüljön.
Örömömre szolgál annak bejelentése, hogy a környezetvédelmi bizottság egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül alkalmasnak találta általános vitára a törvényjavaslatot. Kérem is az Országgyűlést, igen tisztelt képviselőtársaimat, hogy véleményekkel, javaslatokkal tegyük még jobbá ezt a törvényt annak érdekében, hogy az emberi élet, a környezet védelmében a legkiválóbb megoldás szülessék meg. Köszönöm szépen. (Taps.)
