ZSIROS GÉZA, DR. a Kisgazda-képviselőcsoport vezérszónoka:
ZSIROS GÉZA, DR. a Kisgazda-képviselőcsoport vezérszónoka:
ZSIROS GÉZA, DR. a Kisgazda-képviselőcsoport vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Most bizonyítják felszólaló képviselőtársaink, hogy milyen bölcsen döntött a Ház 92 októberében, amikor az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságát életre hívta, és azok a képviselők, akik most a pártjaik vezérszónokaként elmondják érveiket szakmai, jogi, közgazdasági megközelítésben, rendkívüli profizmusról tesznek tanúbizonyságot, mert értik a dolgukat.
Lehet vitatkozni egymás között, különböző megközelítéseket elfogadva, de azt hiszem, ez a mi munkánk javát szolgálja, és ez a fontos.
(12.00)
Kis Zoltán felszólalásához még annyiban csatlakoznék, hogy ő nem említette, de bizottságunk bizony foglalkozott azzal is – amikor az Állami Vagyonügynökség részére egy állásfoglalást állítottunk össze –, hogy bizony érdemes azt is átgondolnunk, hogy nem kell-e valamilyen formában rögzíteni azt, amit eleink megtettek a háború előtt? Nevezetesen, hogy az aranykoronához még csatoltak valamit; a búzaegyenértéket – nevezetesen a földhaszonbérnél –, eleinknek ez 15 kg búza volt, és a mostani körülmények között is érdemes lenne ezzel foglalkozni. Nevezetesen olyformán, hogy a 15 kg búza aranykorona-szorzata a júliusi tőzsdei középárral lenne egy olyan földhaszonbér-minimum, ami irányadóként szerepelne ebben az országban.
Hogy ez lesz-e, nem lesz és mikor lesz, azt hiszem, majd kiderül, de mindenképpen érdemes vele foglalkozni, mert a gyakorlatban az a helyzet, hogy ennek még a felét vagy a harmadát sem adják meg a gazdáknak ott, ahol bizony indokolt lenne. (Kovács László Kisgazda-képviselő ellenzék felé tett közbeszólására:) Elnézést, nem értettem Kovács képviselőtársamat! Ja, bocsánat, ez oda volt reagálás!
Képviselőtársaim! Frakciónk részéről és az Egyesült Kisgazdapárt képviselőcsoportja részéről elsődlegesen birtokpolitikai irányelvekkel foglalkozom. Zsupos Lajos képviselőtársam az MDF részéről szakmapolitikai oldalról közelítette meg a törvényjavaslatot, Kis Zoltán az SZDSZ részéről egyfajta jogi érveket hozott előtérbe szakmai érvek mellett. Én a birtokpolitikai elvekre térnék ki, megmondom azt is, hogy miért.
Vitathatatlan tény, amit Kis Zoltán is említett, hogy az egyesült kisgazdapárti frakció elsődlegesen ezeket a szempontokat tartotta és tartja ma is fontosnak. Furcsa dolgot mondok, legalábbis néhány képviselőtársamnak: most öröm egyesült kisgazdapárti frakcióban dolgozni, és most öröm a földtörvény kapcsán látni a működésünk eredményét. Mire utalok?
Az 1945-ös földosztásnál mintegy 600000 állampolgár jutott termőföldhöz. Most a kárpótlási eljárással, a részaránytulajdon költségátvállalásával együtt több mint másfél millió állampolgár. Most mondhatnák azok, akik ésszerű földhasználatra hivatkoznak, hogy ez öröm a Kisgazda-frakciónak és az Egyesült Kisgazdapártnak? Igen. Miért?
Azért öröm, mert vegyük már észre, hogy a szövetkezetek több mint 30 éven keresztül ami földet használtak, annak az egy személyre jutó birtokmérete jóval kisebb volt, mint a kárpótlási eljárás során most kialakuló birtokméret. És ha ők nagyon jó, ésszerű táblaméretekkel tudták alakítani a dolgokat, tessék nekem megmondani, most miért ne lehetne?
De egyet tettünk! Több mint másfél millió állampolgár kezébe került a termőföld, így a haza maga, és ez a lényeg! S ha erre ügyelünk, nagyon fontos dolgot tettünk. Ezt az eredményt ne szégyelljük kimondani, mert nagyon szégyenkeztünk ezzel, ezt a koalíció és az egyesült kisgazdapárti frakció működése hozta. Én hiszem és remélem, hogy ezt az állampolgárok többsége tudja is.
A birtokpolitikai irányelveket illetően tíz alapvető témával foglalkozom. Az egyik alapvető kérdés – és a törvényjavaslat részletesen tárgyalja –, hogy kik szerezhetnek termőföldtulajdont Magyarországon?
Az Egyesült Kisgazdapárt frakciója úgy foglalt állást, hogy belföldi magánszemélyek, az állam, jogi személy és jogi személyiség nélküli társaság, melynek mezőgazdasági tevékenysége indokolja. Természetesen a későbbiekben általam elmondott mértékben a települési önkormányzatok és alapítványok, valamint belföldi többségű, Magyarországon bejegyzett társaság, mely társaság a megszűnését követően a földet kötelezően el kell hogy idegenítse.
A következő nagyon nagy téma – és az egyesült kisgazdapárti frakcióban a legnagyobb vitát váltotta ki –, hogy mekkora legyen a birtoknagyság maximuma.
Itt az előttem szóló két képviselő is erre bizony részletesen kitért, és utalt arra, hogy a 300 ha bizony nem a legszerencsésebb. Éppen ezért a kialakult piaci és tulajdoni viszonyok, a harmonikus birtokstruktúra elősegítése, a nagybirtokrendszer létrejöttének megelőzése érdekében az előbb említett s általam korábban mondott, lehetséges földtulajdonosokra egyforma birtokméret-maximumot célszerű meghatározni. A szövetkezetekkel kapcsolatban egy külön rendelkezést tartalmaz a törvény, az egy más terület.
Ezt – megítélésünk szerint – háromféle módon lehetne kifejezni. Egyik: hektárban, másik: aranykoronában, s meglepő, de egyetlenegy szónok sem tért ki a jól bevált gyakorlatra: szántóegységben azzal, hogy a tulajdonos a számára legkedvezőbb méretmeghatározást választhatja e három mutató alapján.
Hektárban az Egyesült Kisgazdapárt frakciója úgy foglalt állást, hogy a 150 ha-t tartja indokoltnak, aranykoronában a 3000 aranykoronát, művelési ágat figyelembe véve pedig úgy, hogy szántónál a 150 ha az alap, öntözött szántónál ennek már csak fele, 75 ha, szőlőnél, komlónál az ismert szorzó miatt 30 ha, gyümölcsösnél 38 ha, faiskolánál, oltványtelepnél 15 ha, rétnél, legelőnél – megint az ismert szorzó miatt – 750 ha, legelőnél 1500 ha s itt, amire korábban utalás volt képviselőtársam részéről, Debrecen környékén vagy máshol igenis a rétnél, legelőnél merőben másként alakulna a dolog, mert legelőnél 0,1-es a szorzó.
Egy négytagú család esetében így a 600 ha, 12000 aranykorona és a művelésiág-szorzó szerinti területek lennének megítélésünk szerint az indokoltak.
Szintén lényeges téma, az előttem szólók is foglalkoztak vele, hogy mekkora legyen a haszonbérelhető terület? Teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy a megszerezhető földtulajdon kétszerese, de aszerint, amit az előbb elmondtam, tehát hektárban, aranykoronában és művelési ágban meghatározottak szerint.
A következő, hogy hogyan számoljuk a földtulajdont és a bérelt területet? Külön-külön vegyük-e alapul, adjuk-e össze vagy sem?
Az Egyesült Kisgazdapárt képviselőcsoportja úgy foglalt állást, hogy ne vonjuk össze, hanem külön-külön legyen számolva s érvényesítve a területi korlát.
A hatodik nagyon lényeges pont az, hogy a haszonbérlet időbeni korlátozásánál hogyan s miként alakuljanak a dolgok. Úgy foglalt állást a frakciónk, hogy maximális időtartam alapján művelési áganként, differenciáltan a következőket javasoljuk:
Szántónál, rétnél, legelőnél 15 év, halastónál, nádasnál 20 év, szőlőnél, gyümölcsösnél, erdőnél az egyszeres életkor legyen a mérvadó, és hadd ne ismételjem Kis Zoltán előbb elmondott szavait, hogy az egyéb dolgokban viszont mi mit szorgalmaztunk és szorgalmazunk ma is.
Természetesen ezt úgy kell megtenni, hogy belföldi magánszemélyekre és külföldiekre egyaránt vonatkozna ez.
A következő nagyon lényeges dolog, és valahogy elkerülte a figyelmünket, hogy hogyan történjen az örökösödés szabályozása. Roppant fontos kérdés! A törzsörökösi rendszerre Zsupos képviselőtársam és Kis Zoltán is utalt, de az Egyesült Kisgazdapárt képviselőcsoportja úgy látja, hogy rendezni kell ezt is, mert néhány év múlva előfordulhat az egyfelől, amivel 1936-ban a parlament foglalkozott, nevezetesen, hogy majd a törpebirtokosság ellen kell hoznunk egy törvényt. Ha nem most, majd a következő parlament.
Ezt mindenképpen meg kellene előznünk, éppen ezért úgy látjuk, hogy törekedni kell arra, hogy több örökös esetében illetékmentességgel, adókedvezménnyel az örökösök egy része mondjon le vagy mondhasson le az egyikük javára. Ez nem idegen gyakorlat, Európa több országában van erre példa, vagy más olyan ésszerű megoldást kell bevezetnünk, hogy a birtoknagyság, a birtokméret, a tulajdonosi struktúra és a földhasználat egy ésszerű optimum irányába mozdulhasson. el.
A nyolcadik nagyon fontos téma a birtokpolitikai irányelvek között: mi történjen akkor, ha nincsen örökös, és egy földtörvény esetében bizony erre is ki kell térni. Illetve mi van akkor, ha az örökösök bármilyen ok folytán nem tartanak igényt a termőföldre. Előfordulhat? Igen.
Az Egyesült Kisgazdapárt képviselőcsoportja úgy foglalt állást e témakörön belül, hogy az elővásárlás lehetőségét felkínálva, a vevőket természetesen versenyeztetve a következő sorrendben: elsődlegesen a rokonok, azt követően a birtok- és táblaszomszédok, az adott településen belül lévő gazdák, a szomszédos településen lévő gazdák, az önkormányzat és az állam lehetne a vásárló.
(12.10)
Természetesen ez egy rangsort is jelentene az elővásárlásra jogosultak között. Megítélésünk szerint ez gyakorlatilag jól szolgálhatja a nagyobb, összefüggő birtoktestek kialakulását.
Eddig még nem tértünk ki rá, viszont roppant lényeges lesz, ha majd a földhitelintézetről, földjelzálogjogról rendelkezik a Parlament, hogy mi legyen a jelzálogjogosult által megszerzett földtulajdonnal.
Képviselőtársaim közül talán az idősebbek emlékeznek rá, hogy ez bizony a 30-as évek végén, 40-es évek elején komoly gondot jelentett, és akkor bankok több ezer hektáros földterületet megszereztek egy-egy falu határából. Nem hiszem, hogy nekünk ez most szándékunk lenne. Megítélésünk szerint, ha magánszemélyről van szó, a meghatározott maximumig megtarthatja a földtulajdont, de a bankoknak 90 napos elidegenítési kötelezettséget szükséges előírni. Frakciónk ezt tartaná helyesnek.
Végezetül, de nem utolsósorban egy sok vitát kiváltó témát érintenék. Nevezetesen, hogy mi történjék a kárpótlási eljárás után megmaradó földekkel. Megítélésünk szerint a záró rendelkezések között célszerű lenne előírni, hogy a megmaradó földet pályáztatás útján indokolt lenne értékesíteni a következő sorrendben: a legelőtársaságok, hegyközségek, erdőbirtokosságok részére, a települési önkormányzatok részére, valamint a szövetkezeti tagoknak.
Képviselőtársaim! Hölgyeim és uraim! Az Egyesült Kisgazdapárt képviselőcsoportnak a múlt évben kialakult birtokpolitikai irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalását ismertettem, remélem, a törvény javára. Köszönöm szépen. (Taps középen.)
